A legnagyobb folyami oldalkerekes gőzös: a IV. Károly hajó

A napokban érkezett a hír, miszerint komoly tervek vannak arra vonatkozóan, hogy a valaha volt legnagyobb magyar lapátkerekes gőzöst újraépítsék, mint múzeum- és rendezvényhajó. Ez a terv – ahogy az már csak lenni szokott manapság – azonnal politikai vihart kavart, de mi ezt egyetlen szóra sem méltatjuk, a napi politikát meghagyjuk azoknak, akik élvezettel dagonyáznak benne… Mi itt és most a hajót, mint műszaki-, művészeti alkotást mutatjuk be!

Borítóképen: Újpest, MHRT hajójavító. Középen a Felszabadulás (jelenleg Szőke Tisza II, korábban Sas, korábban Szent Imre, korábban IV. Károly) oldalkerekes gőzös – 1959 (forrás: Fortepan, 23770)

Azt kell mondanunk, hogy a mai építőknek igen komoly leckét ad a IV. Károly folyami gőzös újjáépítése, ugyanis nem akármilyen alkotásról van szó! Ha mint állóhajót akarják megépíteni, persze nem kell vesződni a gépészettel, de így sem lesz egyszerű, annak ellenére sem, hogy a hajóról így írtak 1917-ban, megépítése idején:

„A technikai egyszerűség, a jó elrendezés, a nemes anyagok konstruktív összekötése uralják e hajók éttermeit, szalonjait és fülkéit.”

Ezt az egyszerűséget azért ne úgy képzeljük, mint a mai minimalista irányzatok egy szülöttét, ahol egyszerű geometriai formák, és már-már az üresség dominál! A korban ugyanis az egyszerűség, a technokrata megközelítés teljesen mást jelentettek, mint manapság. Íme, egy részlet (és ez „csak” a lépcsőház…):

De nézzük, hogy a Ganz-Danubius gyár mit épített be, hogyan működött ez a minden elemében pompás hajó! A hivatalos típusmegjelölése szerint „gőzüzemű oldalkerekes személyhajó”, a IV. Károly voltaképpen egy hajóosztályt jelöl, ugyanis egy évvel később, 1918-ban megépült testvérhajója, a Zita királyné is. A IV. Károly gőzhajó mozgatásáért 840 lőerős, gőzzel működő motor gondoskodott, testvérhajóját pedig – majdnem pontosan azonos méretekkel – 800 lóerős gépek hajtották.

Igen érdekes tény, hogy ezek az idők már háborús évek voltak, mégis volt annyi ipari kapacitás – a katonai igények kiszolgálása mellett! -, hogy ezeket a csodálatos hajókat is megépítették.

Lehet ezt rossz döntésként is értelmezni, de bele lehet látni a magyar ipar erejét is. Ma már ez egy igen nehezen eldönthető dilemma, így természetesen mi magunk nem foglalunk állást a kérdésben. A lényeg az, hogy 1917-ben elkészült a IV. Károly lapátkerekes gőzhajó, a valaha volt legnagyobb ilyen típusú magyar folyami személyhajó.

Ez pedig itt a testvérhajó, a Zita királyné:

Talán több gépészeti vonatkozású információra nincs is különösebben nagy szükség – ha feltételezzük, hogy állóhajó lesz a most megépítendő hajó, ha nem, ugyanis a gőzgépek biztosan nem kerülnek vissza… Ahogy azok már az eredeti hajóból is kikerültek, és többször is átnevezésre, és persze funkció-váltásra is sor került…

Igen, már 1919-ben átnevezték a hajót, ugyanis az akkori rezsim nemigen kedvelte a királyokról elnevezett hajókat (és semmi mást sem…), így a Sas nevet adták a hajónak:

És ahogy az idő haladt, és nevek jöttek-mentek (1930: szent Imre, a második világháború után: Felszabadulás, 1978: Szőke Tisza II.). Felszabadulás néven egy 1951-es filmhíradóban:

A hajó az idők során egyre egyszerűbb lett (sok díszétől megfosztották az idők során, de 1957-58 során felújították), majd végül igen rossz sora lett…

Mi most azonban inkább megmutatjuk korabeli pompájában, és reméljük, hogy a mai építők sem adják alább:

Természetesen a magyar hajógyártás nem állt le – helyesebben 1920 után képes volt megújulni… -, így további műremekek kerültek ki a magyar hajógyárakból:

A legutóbbi hírek szerint – már amiket felleltünk -, a 2020-ban partra vontatott hajó a MAHART Tiszayacht Kft. (a társaság telephelyén volt akkor) vezetőjének tavaly nyári nyilatkozata szerint bár a hajó az avatatlan szem számára menthetetlennek tűnik, de az alapvető szerkezeti elemek épek, a rozsda csak olyan elemeket tett használhatatlanná, amelyeket egyébként is cserélni kellene, és még a gőzgép is menthető! Ez utóbbi elég meglepő hír.

Aztán decemberben jött a hír, hogy a hajót a Kisfaludy Program keretében újítanák fel, helyesebben; a program biztosítana a felújításhoz 5 milliárd forint állami hozzájárulást. Míg 2023 nyarán múzeummá alakítást terveztek, addig decemberben már arról szóltak a hírek, hogy rendezvényhajóként működne Budapesten, a Habsburg Birodalom fénykorát szimbolizálná. Sajnos azonban azóta nem hallottunk semmit arról, hogy végül mire jutottak…