A Magyar Benz
Az elők között jelentkezett Magyarországon autógyártásra a mannheimi Benz-gyár, hiszen már 1908-ban vállalatot alapított Magyarországon. Telephelyül az Ilka utcában a Minimaxtól (egy német licensz alapján tűzoltó készülékeket gyártó vállalat volt) vásároltak meg egy területet. Az induló létszámot 150 főben határozták meg, ami azt mutatta, hogy komoly terveik vannak Magyarországon.
Borítóképen: A Magyar Automobil R.-T. Arad (MARTA) és a Magyar Benz Automobil és Motorgyár Rt. kiállítása az 1917-es Hadirepülőgép kiállításon
Ebben az időszakban a Magyar Benznél dolgozott B9sz9rményi Jenő, aki mind a mannhiemi személyautógyárat, mind pedig a gaggenaui teherautógyárat tanulmányozta, és akkoriban azt állapította meg, hogy addig, amíg egy gyár nem képes ezer darab autót előállítani, addig húzódjon meg a nagyok árnyékában, gyártson bérbe, vagy licensz alapján, de mondjon le az önálló típus létrehozásáról.
Erre pedig voltak gyakorlati tapasztalatai is, ugyanis a Magyar Benznél kísérletet tett teherautók összeállítására is:
Böszörményiék által összeállított Benz teherautó ~1910-1912
De ne rohanjunk ennyire előre! A Benz fokozatosan kívánta felépíteni kapacitásait Budapesten, ezért előbb csak kisebb Benz-mintájú motorokat készítettek, illetve más Benz-alapú alkatrészeket. Ezen túlmenően foglalkoztak Benz típusú autók behozatalával is, és természetesen szervízmunkákat is vállaltak.
Egy másik korai jelentkező:
1913-ban aztán – miután a főváros engedélyezte a taxik működését a városban – 150 benzinüzemű személyautóra kértek és kaptak engedélyt a főváros illetékes szerveitől, hogy azt taxiként működtessék. Ebben az időben a MARTA is üzembe helyezett ilyen darabszámmal taxikat a városban, a két cég pedig hamarosan egyesült Autótaxi, Budapesti Automobil Közlekedési Részvénytársaság néven.
Ezzel együtt a Magyar Benz próbálkozott autógyártással is, de ebben az esetben is inkább csak arról volt szó, hogy a motor+váltó egységet német gyártású alkatrészekből állították össze, majd a karosszálást egy harmadik szereplőre bízták. Ilyen karosszálók voltak akkor a MÁV Gépgyár, illetve a Ganz is.
Ennek egyik terméke az alább látható kétpótkocsis Magyar Benz is:
A háborús évek a gépkocsikkal foglalkozó gyártók esetében konjunktúrát jelentett, azonban olyan saját autót a Magyar Benz nem tudott gyártani, ami megfelelt volna a hadsereg igényeinek, a javítási munkákban pedig azért nem vehetettek részt, mert az üzemképes autókat a honvédség lefoglalta, és azok javításával a központi katonai autójavítót bízta meg.
Ez sajnos a gyár végét jelentette, ami 1916-ban be is zárta kapuit… Pontosabban a Benz átcsoportosította erőit, és az adadi MARTA-t vásárolta meg (biorítóképen).
