A magyar filmgyártás Koronája

„Auguszta főhercegnő őfensége kívánságára szinre került Neumann József kamarai szállító korona filmvállalatának első szenzációja, A Népfelkelő című négyfelvonásos aktuális dráma is. A darab, amelyet Pintér Imre írt és Neumann József rendezett, elsőrendű szenzáció a maga nemében. Izgalmasan aktuális, háborús meséje és fölényes technikai kivitele a magyar filmek legjobbikává teszik” – írta a Pesti Hírlap 1914. évi 304. száma.

Borítóképen: Jelenet a Korona-filmgyár „Houdini” című “filmkolosszusából”, amelyet 1922 február hó 25-től játszott az Omnia filmszínház

Korona Filmvállalat? Igen, volt ilyen, még ha nem is létezett olyan nagyon sokáig, de volt, és már filmeket is készítettek! Méghozzá igen viharos sebességgel, ugyanis a vállalatot a cikk megjelenése előtt alig két héttel jegyezte be a Királyi törvényszék. Persze az 1914 november 14.-i dátum csak a jogi értelemben vett megalakulás dátuma, a filmezést már korábban elkezdték – akkor még nem rögzített jogi keretek között.

Az azonban figyelemre méltó, hogy ezzel együtt máris kamarai szállítónak titulálják, így érdemes az előzményeket is feltárni!

Azt ugyan nem tudjuk, hogy az alább közölt hirdetésben megjelölt „Projectograph képek bemutatása” című produkció mennyiben köthető Neumann Józsefhez, de tudjuk, hogy ugyanezen évben – 1905-öt írunk! – jelenik meg először neve, mint „Projectograph“ mozgófénykép vállalkozó.

Mint a hirdetésből kiderül, a „Projectograph” a kinematográf tökéletesített változata volt. Mit tudunk erről a szerkezetről? Ehhez egy kicsit még vissza kell mennünk az időben. Bár Magyarországon 1896-ban először Sziklay Arnold forgatta a filmet, Ungerleider Mór budapesti Velence kávézójában rendezett filmprogramok vezették le a filmkészítés igazi gyökereit az országban. Mivel eredetileg egyszerűen filmvetített, Ungerleider filmforgatásra is alkalmassá tette kivetítőjét, és 1898-ban megalapította a Projectograph céget Neumann József egykori színpadi előadóval.

Azt nem tudjuk, hogy ez a cég milyen formában működött, de az tény, hogy a fenti hirdetés mindenképpen Neumann Józsefhez, illetve Ungerlaider Mórhoz köthető, hiszen ez utóbbi készítette a gépet. Erről tudósít a Politechnikai Szemle 1906-os kiadása is:

1906-ból azt is tudjuk, hogy a II. kerület Fő utca, a III. kerület, Óbuda Kisfaludy-színház, valamint a VII. kerület, Erzsébet-körút 27. szám alatt rendszeresek a projektográf-vetítések. Bár az első, pécsi helyszínen tartott vetítések ingyenesek voltak – minden bizonnyal a helyi fogyasztásból kapott részesedést a filmvetítésért a vállalkozás -, Budapesten már külön belépti díjat is felszámítottak, méghozzá felnőtteknek 40, gyermekek számára pedig 20 fillért (ez mai értéken 1.000, illetve 500 forint lenne).

Az Erzsébet körúton ma is áll az az épület, amiben megnyílt az első “mozi”. Az épületben nyílt meg az első, önálló helységgel rendelkező mozi 1906-ban Projectograph néven. Innen hamarosan tovább költöztek, helyüket pedig 1909-től a Gambrinus étterem és söröző vette át, amit az első időkben Nemény Bála tulajdonolt. Erre utal az alábbi képek közül a bal felső felirat is:

A vállalkozás jól ment, szépen gyarapodott, így 1908-ban részvénytársasággá alakítják, ami a Projectograph mozgófénykép és gépgyár részvénytársaság nevet kapja. Olyannyira jól megy az üzlet, hogy önálló helyiséget kapnak a Royal-Apolló mozit a mai Blaha Lujza téren a Corvin áruház helyén.

Külön érdekessége volt a Projectograph nevű cégnek, hogy ez volt az első olyan cég Magyarországon, amely a filmmel kapcsolatos valamennyi tevékenységgel: filmgyártással, filmforgalmazással és filmek bemutatásával egyaránt foglalkozott.

A Projectograph további története is siker volt, hiszen egyre-másre nyitották a mozikat szerte a fővárosban, 1914-ben filmkészítésbe is belefogtak Kolozsvárott, majd 1917-ben létrehozták a Főnix-filmgyárat – mint csatolt vállalkozást -, de 1941-re végül mégis megszűnt. 1914-től azonban Neumann József már nem volt részese a vállalatnak, ugyanis abban az évben, amikor a Projectograph megkapta a kamarai szállító címet.

Ezt vitte magával új vállalatához is, a Neuman József Korona Filmvállalata nevű céghez, ami később Korona Filmkereskedelmi Rt.-vé alakult.

A vállalkozás legfőbb érdeme, hogy magyar filmeket gyártott és rendezőnek szerződtette Korda Sándort, aki a Korona-filmvállalatnak készítette élete első filmjét, A tiszti kardbojt című katonadrámát. 1918-ban Neumann József visszavonult a filmszakmától a céget 1918. október 17-én átvette és részvénytársasággá alakította Roboz Aladár és dr. Gelléri Miklós.

A vállalat 1926-tól 1930-ig szünetelt, majd ekkor újra működni kezdett, mint a Sacha-filmgyár Rt. magyarországi vezérképviselete. A képviseletet a vállalat a felszámolás alatt levő Rádius-filmipari rt-től vette át. A vállalat igazgatói ekkor Roboz Aladár és Smolka János voltak. Roboz Aladár 1932-ben kivált a vállalattól és színházigazgató lett, majd 1933-ban Smolka János is átadta az érdekeltségét Sas Lászlónak és tőkecsoportjának, amely a vállalat működését 1935-ben megszüntette.

Bár ezek a vállalatok aztán mind elhaltak, de a magyar film kezdetét jelentették, és a későbbi filmgyárak voltaképpen belőlük nőttek ki. Ha nem is szervezeti szinten, de a színészek, technikusok, illetve minden olyan alkalmazott, akiknek a filmgyártásban később szerepük volt!