A Magyar Honvédelem napján
1992-től a kormány határozata alapján május 21-én ünnepeljük a Magyar honvédelem napját. E jeles napon arról emlékezünk meg, hogy a magyar honvédség a szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként háromhetes ostrom után 1849. május 21-én a császári hadseregtől Görgey Artúr vezetésével visszafoglalta a Budai várat, mely visszafoglalás az 1848/49-es szabadságharc egyik legdicsőségesebb pillanata volt.
Borítóképen: A Magyar Királyi Honvédség a Pallas nagy lexikonában (forrás: Arcanum)
A Honvédelem napján nem csupán az 1849. május 21-i Buda várának felszabadítására emlékezünk, hanem arra is, hogy minden időben köszönet és elismerés illeti a mindenkori Magyar Honvédséget, hisz a magyar katonák esküjükhöz híven bármely veszélyhelyzetben példamutatóan szolgálják a hazát, őrzik Magyarország függetlenségét, békéjét, a magyar emberek biztonságát és szabadságát.
Szinte a világ minden országa megemlékezik valamilyen módon a fegyveres erőiről, amelyek kifejezik az adott nemzet szuverenitását és önvédelmi képességét. A magyar honvédség egyik legjelesebb ünnepe május 21-e, melyet 1992 óta ünneplünk rendszeresen.
A magyar honvédsereg a szabadságharc tavaszi hadjárata során 1849. május 21-én, háromhetes ostrom után foglalta vissza a Budai várat.
A magyarok a tizenhét napig tartó ostromban, több rohamban elsöprő győzelmet arattak a várat védő császári seregek ellen.
A hazai csapatok az ostrom alatt felélték a tartalékaikat, tüzérségi lőszerük elfogyott, és a katonák felszerelése is elhasználódott. A győzelemnek köszönhetőn azonban jelentős hadizsákmány került a birtokukba, amivel sikerült feltölteniük a fegyver- és élelmiszerkészletüket is. A győzelem abból a szempontból is fontos volt, hogy így a dunai vízi útvonal is magyar ellenőrzés alá került, aminek köszönhetően sokkal könnyebben lehetett a folyó segítségével a part mentén harcoló seregek ellátása is.
Ugyanakkor szomorú tény, hogy a győzelem napján állapodott meg Varsóban I. Miklós orosz cár és I. Ferenc József osztrák császár az orosz hadsereg magyar forradalom elleni erőszakos beavatkozásában, ami meg is pecsételte a szabadságharc sorsát.
Az ostrom hosszabb távú következménye az is, hogy a magyar kormány az 1849-es események előtt tisztelegve 1992-ben úgy döntött, hogy a Budai vár visszafoglalásának napján ünnepeljük a Magyar honvédelem napját.
Minden évben ezen a napon a Magyar Honvédség alakulatai ünnepi állománygyűléseken emlékeznek meg az 1849-es eseményekről. Budapesten a Magyar Honvédség központi megemlékezésén megkoszorúzzák a Budai várban található honvédemlékművet, illetve a Görgey-szobrot, a Fiumei úti nemzeti sírkertben pedig Görgey Artúr sírjánál helyezik el az emlékezés koszorúit.
Az elmúlt időszakban a magyar hadsereg több átalakuláson, változáson is átesett.
1990. március 15-től Magyarországon a hadsereg hivatalos neve a Magyar Honvédség lett, 1999. március 12-én Magyarország felvételt nyert a NATO-ba. Fontos változás, hogy a hadsereget nemzetközi haderővé kellett átalakítani.
Összességében a Magyar honvédelem napján nem csak Buda visszafoglalóit ünnepeljük, hanem minden hős magyar katonát, bármelyik háborúban is harcolt, továbbá a Magyar Honvédséget, amely a NATO tagjaként ellátja Magyarország katonai védelmét, őrzi az államhatárt és teljesíti a nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségeit.
