A magyar ipar megmutatta magát: Országos Általános Kiállítás, 1885!
Nem, ez nem a millenniumi kiállítás volt, de az egyik első országos kiállítás, hiszen már 1872-ben Kecskeméten, 1876-ban Szegeden, 1879-ben Székesfehérváron is rendeztek ilyen jellegű ipari-mezőgazdasági kiállításokat. Méretében azonban ez volt magasan a legnagyobb, amit mi sem mutat jobban, mint hogy eredetileg 400.000 forintra becsülték a költségeket, de meg sem álltak 1.800.000 forintig…
Borítóképen: A kiállítás látképe a keleti pavilon minaretjéről (!) tekintve
Azt nem tudjuk, hogy ennek a költségnövekedésnek milyen következményei lettek, de azt tudjuk, hogy a gazdaság szinte minden jegyzett szereplője jelen volt. Itt voltak a mezőgazdasági termékek előállítói (a birtokoktól kezdve a sörfőzdékig és a szeszgyárakig), itt volt a magyar ipar krémje, de képviseltették magukat vasúttársaságok is, ahogy ott volt a pénzügyminisztérium és a bankok, na meg a biztosító társaságok is! De a tudomány és a művészetek is kaptak képviseletet. De volt király pavilon is…
Ezen túlmenően pedig a megjelenés, netán egy itt elnyert díj óriási reklámértékkel bírt! Ezt mutatja például az akkor már széles ismertségnek és elismertségnek örvendő Dr. Kresz Géza ajánlása, melyet ezen a kiállításon fogalmazott meg a Pasteur rendszerű szőrőre.
Apróbb – sőt, elég komoly! – szépséghibája a dolognak, hogy ez itt egy import-termék, holott a kiállítás célja sokkal inkább a honi ipar és mezőgazdaság fellendítése volt, semmint az import-termékek reklámja, de az sokatmondó, hogy a termék értékesítésénél egy úgynevezett „selling point”, hogy Dr. Kresz Géza a kiállításon méltatta a berendezést.
A kiállítást egyébként a Városliget területén rendezték meg, így egyfajta előképe a későbbi milleniumi kiállításnak, de ami fontosabb, az, hogy a kiállításra tényleg rengeteg kiállító jelenkezett!
Látni kell, hogy a térkép bal oldalán sorolják fel a kiállítókat, és tudni kell, hogy nem fért el mindenki ezen felsorolásban, a kisebb kiállítók nevei nem is szerepelnek a térképen!
Az országgyűlés 1883-ban döntött a budapesti kiállítás megrendezéséről. A javaslat felterjesztője gróf Széchényi Pál földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter volt. A rendezést egy 61 fős bizottságra bízták, élén Matlekovits Sándorral.
A bizottságban több korabeli neves közszereplő vett részt, így Keleti Károly (a Központi Statisztikai Hivatal igazgatója), Ráth Károly (budapesti főpolgármester), Zichy Jenő (az Országos Iparegyesület vezetője), Ybl Miklós (építész), Mechwart András (a Ganz-gyár vezetője), illetve Pulszky Ferenc (a Nemzeti Múzeum igazgatója).
A 270 ezer négyzetméternyi területen 7 mezőgazdasági, 19 ipari, és 6 tudományos-művészeti osztályba sorolva mutatták ki a korabeli Magyarország neves alkotásait, eredményeit. A kiállítás megnyitóját 1885. évi május 2-án tartották, amelyen nem kisebb személyiségek, mint I. Ferenc József magyar király és Rudolf trónörökös is személyes jelenlétükkel képviseltették magukat. Rudolf hosszabb beszédet is tartott. A megnyitón körülbelül 10.000 ember vett részt.
A kiállítás ezt követően körülbelül 2 millió ember látogatta meg, beleértve svéd királyi párt, I. Sándor bolgár fejedelmet, I. Milán szerb királyt, Lipót bajor herceget.
Itt találkozott három európai nagyhatalom trónörököse, amikor októberben Rudolf Budapesten látta vendégül Vilmos német császári főherceget, a később II. Vilmos német császárt, és a walesi herceget, a későbbi VII. Eduárd brit királyt.
1885. november 4-én ismét Rudolf trónörökös beszédével zárult az ünnepség. Az épületek nagy részét hamarosan elbontották.
A kiállítást 11 évvel később követték a még nagyobb szabású 1896-os millenniumi ünnepségek és természetesen a kiállítás:
