A magyar ipar remekei: a Gyermelyi
A Gyermelyit leginkább kiemelkedő minőségű tésztáiról ismerjük, de ma már igen szerteágazó tevékenységet folytat. A vállalat kitűnő példája annak, hogy a kényszert hogyan képes az összefogás sikerré kovácsolni. Ez még akkor is igaz, ha magát az összefogás is kényszer szülte…
Borítóképen: Gyermelyi
1953. január 21. Egy vészterhes korszakban vagyunk, Sztálin még él, Magyarországon a csúcsán van a Rákosi-kultusz, 1950 és 1953 között egymillió embert vontak ügyészi eljárás alá, minden második ellen vádat is emeltek. 40 ezren voltak rendőri őrizetben, illetve internálva…
Tizenkét gyermelyi gazda, nem bírva tovább az egyéni gazdálkodást sújtó, mindinkább ellehetetlenítő terheket – a politikai nyomásnak engedve – megalakítja a Petőfi Szövetkezetet.
Nem tart soká a szövetkezet, ’56 elfújja, de aztán 1959-ben – immár 120 taggal, 1500 katasztrális holdon gazdálkodva – újraalakul a szövetkezet az erőszakos tagosításnak engedve. Ezúttal a belépő tagok, végleg feladva az egyéni gazdálkodás reményét…
Tudatosan igyekeznek javukra fordítani a mezőgazdasági nagyüzemben rejlő gazdasági előnyöket.
A földterületek táblásításának, a gépesítésnek, a műtrágya és növényvédő szer használat bevezetésének köszönhetően növekednek a gabonafélék termésátlagai. A gazdák a takarmányegyensúly megtartása érdekében intenzív állatfaj tenyésztésébe fognak, árutojást termelnek.
1970, a tésztagyár éve! Igen, ekkor a kormány tésztagyár építéséről határoz, amelyhez helyszínt keresnek. Gyermely jó hírű szövetkezete vállalkozik a feladatra és megkapja a lehetőséget.
A hetvenes évek végén szépen jönnek az eredmények, két évtizedes átgondolt tőkefelhalmozás és takarékos gazdálkodás után a cég már megengedheti magának, hogy szociális kiadásokat is vállaljon. Támogatja munkavállalóinak családi ház építését, Gyermely és a környező falvak fejlesztését.
A nyolcvanas évek közepén már négy község határában gazdálkodik a szövetkezet, s a gazdasági lehetőségeket kihasználva az ipari háttér bővítésébe kezd a közös gazdaság.
Ekkor épül – ma már tudjuk, hogy az első, de nem az utolsó – malom, amivel biztosítható az egyenletesebb alapanyagellátás. 1989-ben sikeresen megtörténik a napi 120 tonna felöntésű üzem beőrlése, ezzel egy újabb iparág meghonosítása.
A rendszerváltozáskor a közös tárgyi és szellemi értékek együtt tartásánál semmi nem lehetett fontosabb. A szövetkezet ekkor részvénytársasággá szervezi tevékenységét, és megtörténik a vagyon nevesítése.
Ugye emlékszik még a kedves olvasó? A valamikori szövetkezetet csak második kísérletre sikerült időtálló mezőgazdasági vállalkozássá tenni, de…
Abban a történelmi pillanatban, amikor a tagok tulajdonképpen „széthordhatták volna” a szövetkezeti vagyont, úgy döntöttek, hogy inkább együtt folytatják – immár valódi tulajdonosokként!
Ennek meg is lett az eredménye! A Gyermelyi tovább növekszik, amit jól mutat, hogy még a ’90-es évek elején is képesek újabb beruházásokat végrehajtani – akkor, amikor az általános tőkehiány jellemezte a gazdaságot, és a legtöbb vállalat inkább befektetőt keresett, semmint képes lett volna befektetni!
1992-ben új takarmányüzem áll a baromfi-tenyésztés szolgálatába.
Majd’ tíz év múlva jegyezhették fel a következő mérföldkövet; a 2001-ben átépített, Bühler technológiával felszerelt malom kapacitása napi 300 tonnára növekszik, a tésztagyár tésztaipari lisztigényét így már teljes mértékben képes ellátni, emellett jelentősen nő a malom piaci részesedése is.
2003-ban szélesedik az integráció, felépül a búza vetőmagot előállító üzem, és a búzatermelő partnerek már csak Gyermelyi vetőmagot használnak.
Ugye világos? A Gyermelyi ereje abban rejlik, hogy folyamatosan arra törekedett a vállalat vezetése, hogy a teljes termelési vertikumot lefedjék, egyfajta integrált termelési struktúrát létrehozva. És nem álltak meg ezen a ponton! De erről majd később.
2003-ban kezdték meg a tésztagyár modernizációját, helyesebben három év alatt felépítették a XXI. századi igényeknek megfelelő, a legmodernebb gyártóvonalakat és csomagolástechnikát magába foglaló, csúcstechnológiával működő tésztagyári komplexumot!
De ekkor sem állt le a fejlesztés; 2008-ban megkezdődött a növénytermesztés gépparkjának cseréje, egységesítése, mely lehetővé tette a precíziós növénytermesztés meghonosítását a vállalatcsoport által művelt területeken.
A termelés növekedésével természetesen fejleszteni kellett a tárolókapacitásokat, ezért 2011-ben a már meglévő automatizált raktár mellé egy újabb, azonos technológiával működő egység épült, így a vállalat immár 10 000 raklaphely kapacitással rendelkezik!
Ekkor újabb próbatétel következett, de a kihívásnak megfelelve, a kényszerből előnyt kovácsolva 2012-re – Európai Unió szigorú állatjóléti előírásainak megfelelve! – befejeződik a tojástermelési ágazat teljes technológiai megújítása – naná, hogy egy bővítéssel együtt!
2013-tól már két malomban őrölnek Gyermelyen! Az ekkor átadott új malomban ugyanis a lágybúza mellett, durumbúza őrlésére is alkalmas, ezzel az utolsó fontos tésztagyári alapanyag előállítása is cégen belülre kerül.
Úgy tűnik, bezárult a kör, a Gyermelyi a teljes termelési struktúrát saját alapokra helyezte, így akár meg is állhattak volna, viszont mégsem ezt tették! Miért? Mert pontosan tudták, hogy a „jó bornak is kell cégér”, ahogy a termékeiknek is jó reklám kell! Ennek első lépése volt a márkajelek fejlesztése is.
A Gyermelyi tojás, liszt és tészta termékek egy egységesített, jól beazonosítható márkajel alatt, új csomagolásban kerülnek forgalomba, ezzel erősítve a márka piaci megjelenését.
Itt kell megjegyezni, hogy a reklámok mellett a vállalat szponzorációval is foglalkozik, melyek természetesen szintén reklámot jelentenek, ugyanakkor egyfajta társadalmi szerepvállalást is jelentenek! Persze a reklámok maradtak, sőt egyre jobbak lettek!
Így értünk el 2017-hez – persze 2016 sem volt eseménytelen, hiszen létrehozzák egy növénytermesztési központot Somodorpusztán -, amit a cégnél a fejlesztések évének neveznek! Aki a fentieket elolvasta, kétsége nem lehet, hogy tényleg valami gazán nagy horderejű dolognak kellett történnie, hiszen az eddigiekben is a folyamatos fejlesztés és beruházás jellemezte a Gyermelyit.
Az elmúlt 10 évben a vállaltcsoport több mint 20 milliárd forintot fordított beruházásokra. Ez az év egy mérföldkő, mert a beruházások nagyságrendje a naptári évben a 10 milliárd forintot is meghaladja
írják 2017-ben.
De mi történt ekkor?
Az év közepére elkészült egy nagyteljesítményű, modern takarmánygyár a baromfitartás későbbi fejlesztésének alapjaként. Elkészült a harmadik magasraktár további 10.000 rakatférőhellyel, ahová a be- és kitárolást már önjáró, automata rakodóeszközök végzik. Elkezdték továbbá egy új tésztagyár építése, melynek eredményeként a rendelkezésre álló kapacitás duplázódott, évi 70.000 tonnára nőtt!
A 2018. év elején befejeződő beruházást követően az egész régió egyik meghatározó üzemévé válik a Gyermelyi tésztagyár!
2020-ban új csomagolósorokat telepítettek, a takarmánygyár növelte kapacitását, és egy újabb, 12.000 tonnás tárolókapacitású búzatároló épült, hiszen fel kellett készülni a harmadik malom üzembehelyezésére, melynek építése 2021-ben elindult…
Nem is folytatjuk, mert akár napok kérdése, és egyre több újdonságról kellene beszámolnunk, mi csak annyit teszünk hozzá, hogy ma is vannak sikeres magyar vállalatok, ma is képesek vagyunk olyan termékek előállítására, amelyek világszinten is jegyzettek. Hogy ezekből ma kevesebb van, mint korábban? Lehet, de ami van, azt bizony nem árt megbecsülni!
Irány a konyha, egy jó tésztaételt biztosan mindenki össze tud ütni!
