Hírek Magyarság Történelem Történelem Videók

A magyar ipar remekei: A Murányi Uniótól a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt.-ig

A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság (RSV Rt.) a dualizmuskori Magyarországon a legjelentősebb, s Közép-Európában is számottevő vaskohászati bázis volt. Bár 1920, és 1946 jelentős változásokat hoztak, az utódvállalatok tovább üzemeltek, de – miután a korábbi természetes vállalati archiektúra felbomlott – az újabb megrázkódtatást a ’90-es években már nem bírták el…

Borítóképen: 1925-ös, öt darab, egyenként ötven pengős részvény

A Murányi Uniót Sturman Márton 1808-ban hozta létre a Nagyrőce térségében lévő vasművek és bányák hatékonyabb működtetésére. (A Sturman család tagjai már a 17. századi forrásokban feltűnnek, mint Murány-völgyi vashámorosok.)

Az unióba a részvényesek apporttal léptek be. Az induláskor a társaság vagyona 2 nagyolvasztóból, 4 bucakemencéből, 12 frissítő-, 8 nyújtó- és egyszerhámorból, továbbá bányákból és erdőhasználati jogokból állt. A 19. század közepén már négy nagyolvasztó dolgozott, a bucakemencéket leállították, a nyersvastermelés évi 62 ezer bécsi mázsa volt.

Sturman Márton 1810-ben egy másik vasgyártó társaságot is létrehozott, a Rimai Coalitiót. Ennek alapítói földbirtokosok voltak, a Rima völgyében fekvő vasgyártó telepek vásárlás útján kerültek a társaság tulajdonába: egy-egy nagyolvasztó Nyustyán és Rimabrézón, 8 frissítő-, 4 nyújtó- és egy szerhámor.

Jobb felül, a likéri gyár

A vasbányák a Vashegyen voltak. Nyustyán 1830-ban már két nagyolvasztó működött, a rimabrézóit viszont lebontották. 1847-ben a nyersvastermelés meghaladta a 30 ezer mázsát. A Coalitiónak hosszabb időn át Sturman Márton volt az elnöke, 1843-48-ig pedig a Selmecen végzett Rombauer Tivadar.

Rombauer szorgalmazta egy nagy „vasfinomító”, azaz acélgyár létrehozását. Erre a célra alakult meg 1845- ben Rimaszombatban a Gömöri Vasművelő Egyesület.

A részvények kétötödét a Murányi Unió és a Rimai Coalitio jegyezte, a többit pedig magánosok és két mezőváros. A gyártelephez Ózdon 20 hold területet vásároltak.

Az ózdi gyár 1860 körül

A kísérleti termelést 9 kavaró-, 4 hegesztőkemencével, 2 kalapáccsal és 4 hengersorral 1848 februárjában kezdték el, de a folyamatos üzem csak a szabadságharc után, 1850-ben indulhatott meg.

A murányi, a rimai és a gömöri társaság fúziójával 1852-ben létrejött a Rimamurányvölgyi Vasmű Egyesület. 1862-ben Borsodnádasdon acél- és hengermű létesült tíz kavarókemencével, egy gőzkalapáccsal és két hengersorral. A gyár profilját 1882 után kizárólag a lemezgyártás képezte, horganyzott és ónozott lemezt is készítettek, a termelés meghaladta az évi kilencezer tonnát.

A borsodnádasdi lemezsor

1868-ban Gömör vármegyei földbirtokosok és kohótulajdonosok megalapították a Salgótarjáni Vasfinomító Társulatot. A gyár két év múlva kezdett termelni 16 kavaró-, 6 hegesztőkemencével, 3 hengersorral és vasöntödével. Az 1870-es évek végén a hengerelt áru mennyisége elérte az évi 14 ezer tonnát.

A Rimamurányvölgyi Vasmű Egyesület és a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat fúziójával a Wiener Bankverein és a bécsi Länderbank 1881-ben létrehozta a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt.-t.

A salgótarjáni drótsor

Ózdon a kavarókemencék helyett fokozatosan martinkemencéket helyeztek üzembe, újabb hengersorok épültek, a 20. sz. elején pedig négy nagyolvasztót létesítettek. Salgótarjánban meghonosították a Thomas-acélgyártást, bővítették a hengerművet; 1900-ig itt volt az rt. igazgatósága. Savas konvertert és martinkemencét helyeztek üzembe.

A Nyustya melletti Likéren kokszos nagyolvasztókat telepítettek, viszont a nagyrőcei kohókat üzemen kívül helyezték. 1900-ban a részvénytársaság megszerezte a korompai vasmű és a zólyomi vas- és bádoggyár részvényeinek többségét, hat év múlva megvette a kaláni bánya- és kohóművet; a vasgyárakon kívül szén-, vasérc-, magnezit-, mészkőbányákat és erdőgazdaságokat is birtokolt.

Az első világháború kitörése előtt az rt. tízezer embert foglalkoztatott; 1942-ben Magyarország acéltermelésének felét adta.

A röviden csak Rima névvel illetett társaságot 1946-ban államosították.

Ajánlott Cikkek