A magyar ipar remekei: Chinoin, az inzulin-nagyhatalom
„Dr. Kereszty és dr. Wolf és társa vegyészeti gyár rt. legutóbbi közgyűlése elhatározta az alaptőkének egymillió koronára való felemelését s hogy a céget Chinoin gyógyszer és vegyi termékek gyára rt.-ra változtatja át” – Világ, 1913 október 24.
Borítóképen:
A történet tehát nem pontosan itt kezdődik, hiszen a két alapító már 1910-ben gyárat alapított, de ennek neve még Alka vegyészeti gyár volt. Íme a bejelentés 1910-ből:
„Alka-vegyészeti gyár címen vállalatot létesített két tehetséges kémikus és egy földbirtokos Budapesten (VI., Petneházy utca 23) gyógyszerek, fotográfiai- és laboratóriumi vegyszerek, tudományos preparátumok, stb. gyártására.”
forrás: Vegyi Ipar, 1910 augusztus 30.
A létszám induláskor 10–15 fő volt, és az alapítók a fizikai munkát végző kollégákkal együtt dolgoztak. A gyógyszereket őrléssel, extrakcióval, desztillálással és tablettázással állították elő.
A két vegyészmérnök azonban olyan gyógyszergyárat akart alapítani, amely már nemcsak a növényi és állati eredetű anyagok feldolgozásával, hanem főleg korszerű kémiai szintézisek segítségével állítja elő a gyógyszerhatóanyagokat. Az első bejegyzett termék egy állatgyógyászati szer, a Yohimbin Kincsem volt. Neve a világhírű magyar Kincsem lótól ered.
1912-ben a vállalat részvénytársasággá (Rt.) alakult. A termelés növekvése miatt az angyalföldi bérlemény már nem volt elég nagy, ezért Újpesten gróf Károlyi Lászlótól a feltöltött Gyáli-tó területén 9.000 négyzetméteres területet vettek. A gyártás azóta is itt folyik. A termelés már az év közepén megindult.
Amikor még senki nem sejtette…
Az első nagy világégés 1914. június 28-án robbant ki azzal, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös egy boszniai hadgyakorlat megtekintésére utazott Szarajevóba, ahol halálosan megsebesíti egy terrorista csoport. Bár ez csak amolyan ürügy volt inkább – mindenki tudta, hogy a britek 1914-ig 28, míg a németek 18 olyan csatahajót bocsátottak vízre, amelyek 20 mérföld távolságból is el tudták egymást pusztítani, tehát egyértelműen nőtt a feszültség! -, de a magyar gazdaság még jól működik, a bankok bátran hiteleznek. Így került „egy csapatba” a Chinoin és a MARTA:
„A Magyar Bank <…> “A «Chinoin» Gyógyszer és Vegyészeti Czikkek Gyára Rt (Dr. Kereszty és dr. Wolf) 1millió korona alaptőkéjű vállalatot és a «Marta» Magyar Automobil Részvénytársaságot (mindkettőt hitelszerződések alapján) vonta érdekkörébe” – Magyarország, 1914. január 1,-i száma.
A Chinoin nevet állítólag Kóbor Tamás találta ki – eredetileg egy kinintartalmú gyógyszernek.
Az 1916 és 1918 között megvalósított szalicilsav-előállítási módszer első volt a nyomás alatti gyógyszeripari megvalósításnak Magyarországon. A juhok májmétely nevű betegségének gyógyszere, a Distol – Marek József egyetemi tanár találmánya – 1917-ben került forgalomba.
Az eladás ekkor már öt világrészen alapított részvénytársaságokon és fiókokon keresztül bonyolódott le.
1928-ban a Chinoinban Földi Zoltán vezetésével több éves kutatómunkával sikerült kidolgozni egy technológiát az inzulin sertéshasnyálmirigyből történő előállítására, amellyel nagy hatékonyságú és tisztasági fokú inzulint állítottak elő.
Az inzulin üzemi méretű gyártása a világon másodikként a Chinoinban valósult meg.
1930-ban kidolgozott görcsoldó hatású Papaverin szintézisével sokáig az itt előállított anyag biztosította a világszükséglet közel 70%-át, és emellett megszületett a jobb hatású eredeti Perparin is. Az Egyesült Államokban a Novatropint, a vízhajtó Novuritot és a Perparint is ebben az időben engedélyezték.
1932-ben – a későbbi Nobel-díjas Szent-Györgyi Alberttel közösen – kidolgozták azt a módszert, amelynek segítségével a világon először vált lehetővé a C-vitamin előállítása érett paprikából.
Az eljárást szabadalommal is védték, így a C-vitamin üzemi előállítása először a világon a Chinoinban valósulhatott meg.
A vitaminok gyártása is fontos terület volt. A D-, a C-vitamin mellett a B-vitamin-család sok emberi- és állati gyógyászati termék alapja volt.
Áttörő sikert 1939-ben az antibakteriális Ultraseptyllel értek el, amelynek előállítása dr. Wolf Emil, dr. Földi Zoltán, Gerecs Árpád és Kőnig Rezső nevéhez fűződik. A külföldi vizsgálatok közül akkoriban a német volt a legjelentősebb, amely az Ultraseptylt a leghatásosabb és a legkevesebb mellékhatással rendelkező terméknek minősítette.
A készítmény a II. világháborúban a harcoló felek között nagyon elterjedt volt.
A németeken és a szövetségeseken kívül eljutott a semleges Törökországon keresztül az angol hadseregbe, az USA-ba, sőt a Szovjetunióba is. 1945-ben orosz katonák is keresték a gyógyszert a gyárban.
A II. világháború vége után a deportálásból visszatért Wolf Emil 1947. július 15-én egy külföldi úton Brüsszelben váratlanul elhunyt.
Az állami tulajdonba vétel 1948. március 25-én történt meg.
A meglévő technológiák fejlesztése mellett fontos lépés volt a hazai antibiotikum-gyártás elindítása, mely során 1951-ben állították elő először a Penicillint, mely gyártást később a debreceni Biogal-gyárnak adtak át. A Penicillint az Oxitetraciklin, Gentamicin stb. és különböző félszintetikus antibiotikumok (Semicillin, Doxiciklin stb.) követtek.
És egy vállalat, ami ma is a Chinoin nevet viseli, és amit a Chinoin alapított Mexikóban:
1970-ben az új gazdasági mechanizmus idején a Nagytétényi Bányagyutacs-gyárat átvette a vállalat, ahol főleg a már 1920 és 1939 között már művelt növényvédőszer-gyártás kezdődött újra. A növényi védőszerek előállítása az 1990-es évekig folyt. Az 1970-es években kezdődött el a prosztaciklinok gyártása és kutatása.
Az 1980-as évek gazdasági eredményei – helyesebben az eredménytelenség… – tették szükségessé a privatizálást. 1991. február 22-én a francia Sanofi cég 40%-os részesedést szerzett meg. 1998-ban a részesedése már elérte a 98%-ot.
A vállalat négy gyáregységben, két budapesti helyszínen – Újpesten és Nagytétényben –, valamint Veresegyházon és a Miskolc melletti Csanyikvölgyben végzi a gyógyszergyártás tevékenységét, a klinikai vizsgálatoktól a termelésen keresztül a disztribúcióig. A vállalat négy telephelyen 2.300 dolgozót foglalkoztat.
A Sanofi a Magyarországon gyártott termékeket összesen 45 országba szállítja termékeit világszerte: többek között Oroszországba, Közép- és Kelet-Európa és Közép-Ázsia államaiba. És nem véletlen, hogy sok piacon ma is a Chinoin név szerepel a gyógyszeres dobozon…
