A magyar ipar remekei: Credobus, történelmi fordulatok nyertese
Ezúttal nem csak a múltba tekintünk vissza, hiszen egy olyan vállalat termékeiről lesz szó, ami a mai napig is rendületlenül fejlődik, így ma egyértelműen a Credobus tekinthető a magyar autóbuszgyártás zászlóshajójának.
Borítóképen: Credobus Econell 18 Next
Fordulat #1
Az egyes történelmi fordulópontokat nem időrendi sorrendben vesszük sorra, egyelőre „csak” jó 30 évet megyünk vissza az időben. Ekkor alapították meg ugyanis a Kravtex Kereskedelmi Kft.-t, méghozzá az orosz Avtoexport részvételével.
Sajnos ez az időszak már az a kor volt, amikor az Ikarus termelése csökkent, hagyományos piacain erőteljesen csökkent a fizetőképes kereslet, de ezzel együtt szükség volt buszokra, hiszen az emberek a rossz gazdasági helyzet ellenére sem mondhattak le az utazásról, sőt, tulajdonképpen fontosabbá vált a személyszállítás, mert akár messzebbre is el kellett menni a munkáért…
Erre volt válasz a Kravtex, ami fő profiljának az Ikarus autóbuszok és ezek alkatrészeinek, főleg Rába főegységeinek exportja volt a FÁK országaiba.
Igen ám, de a gazdasági helyzet nem javult, sőt inkább csak mélyült a válság… Ennek első következménye az volt, hogy a magyar tulajdonos kivásárolta az orosz partnert, aki talán nem látott igazi potenciált a vállalatban, és talán pénzügyi gondjai is lehettek. A kivásárlás 1997-ben történt meg, és a történethez tartozik, hogy 1998. augusztus 17-én az orosz kormány és az Orosz Központi Bank leértékelte a rubelt, és államcsődöt jelentett!
A vállalatnak ez igen rosszul jött, ahogy az Ikarusnak is, ami tulajdonképpen utolsó dobásként a 200-as sorozat felfrissített, Classic néven árult sorozatával jött ki, de akkoriban már ezek a frissítések ellenére is igen elavultak voltak, már látszott, hogy nincs sok hátra…
2000-ben bezárt az Ikarus mátyásföldi gyára, marad az Ikarus Egyedi Gyáregység (EAG) és az American-Ikrarus (később NABI), de ezek 2007-ben, illetve 2013-ban bezártak, illetve felvásárolták őket.
Az Ikarus nagysorozatú gyártása tehát megszűnt 2000 körül, ugyanakkor továbbra is igény mutatkozott a gyár termékeire – persze a fizetőképes kereslet továbbra sem volt valami masszív… Erre is volt válasza a Kravtex-nek, hiszen a korábbi kapcsolatok megmaradtak, így…
1999-ben Győrben üzemegységet létesítettek, ahol 2002-ig összesen 700 darab Ikarust újítottak fel, és néhány Magyarországon maradt példányt kivéve a volt Szovjetunió országaiban értékesítették.
Ez az időszak rendkívül fontos volt, ugyanis a felújítások során a vállalat igen komoly gyártási tapasztalatokra tett szert!
Fordulat #2
Ez a történet egészen az 1860-as évekig! Igen, Kühne Ede ugyanis ekkor alapította, és az 1865-ös budapesti és az 1866-os bécsi kiállításon termékeikkel már a legmagasabb elismerésben részesült. De mégis, mi volt a termék? Bár széles termékskálával indult, de ekkorra már a vetőgépekre profilírozta át vállalatát.
1887-re a Hungária Drill vetőgépből már 8.000 darab került ki üzeméből, 1898-ban kiadott katalógusában pedig már 18.000 darabról írt. Temesváron, Debrecenben és Kaposváron üzletházakat és fiókraktárakat, számos magyar városban bizományi raktárakat tartott fenn. Gyártmányai sok elismerést szereztek neki az országos és nemzetközi kiállításokon és vásárokon.
Ez az időszak a Monarchia kora, mely ugyan kétségkívül fejlődést hozott, de már akkor is látszott, hogy azért még mindig vannak belső feszültségek. Például a vámok alkalmazása terén – mint azt csatolt cikkünkben is írtuk -, de a lényeg az, hogy Bécsben felismerték, a magyar ipar lassan versenyképes lesz, miközben a mezőgazdasági termelésben mindig is erősebb volt.
A magyar gazdaság fellendülésében komoly szerepe volt a Kühne-nek, meg persze a hozzá hasonló egyre több és egyre erősebb vállalkozásnak.
Tulajdonképpen a Kühne sorsa – sajnos! – tipikusnak tekinthető: a második világégés során haditermelésre áll át, 1947. október 20-án államosították, Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár néven működött tovább, de – és ez azért jó hír! – nem zárták be a ’90-es években, és tulajdonképpen elég későn, 1997-ben került újra magánkézbe.
Fordulat #3
Az előző fordulat valójában a fordulatok kavalkádja, de most egy olyan fordulat jön, ami tulajdonképpen ezidáig az utolsó – legalábbis ami a tulajdoni viszonyokat illeti.
1997-ben ugyanis a Kravtex vásárolta fel az akkor már Kühne Mezőgazdasági Gépgyár nevű vállalatot!
Fordulatok nélkül
Azt nem mondhatjuk, hogy innentől kezdve a közös tulajdonosi kör alatt, és egymás tevékenységét kiegészítve, együttműködésben működő vállalatok története végig zajos siker volt, de azt kijelenthetjük, hogy folyamatos fejlesztés és fejlődés jellemzi a Credobus gyártóját!
Igen, a Kühne tevékenységi köre kiegészült 1999-től kiegészült a CREDO autóbuszok önhordó szekrényvázainak és különféle beépülő alkatrészeinek gyártásával.
De ne feledjük el, hogy saját gyártmányai termelése is folyamatos, és fejlesztések itt is vannak, a minőség, a kiszolgálás magas színvonala okán a Kühne ismét a mezőgazdasági gépgyárak élvonalába került többek között olyan termékekkel, mint lazítók, ágy- és váltvaforgató ekék, nehéz kultivátor, tárcsás boronák, kompaktorok, kukorica- és gabonavetőgépek.
Ez is érdekes téma, de mi most a Credobusra koncentrálunk, így most a Kravtex által bevezetett márkával foglalkozunk részletesen!
Credobus
Itt és most egy felsorolás következik, mert az első, 2009-ben megjelent típus után számos más fejlesztés és típus következett. Egy azonban végig változatlan maradt: folyamatosan egyre jobb minőségben, és egyre szélesebb kínálattal jelenik meg a vállalat a piacon:
2009 nyarán bemutatták a Credo Citadell 12 típusú, teljes hosszában alacsony padlós autóbuszt, majd fél évvel később a csuklós Citadell 19-et is. Ettől a típustól komoly áttörést remélt a Kravtex, tervezésekor kifejezetten a budapesti közlekedési igények kiszolgálását tartották szem előtt. Ez a típus az első teljesen saját fejlesztésű autóbusza a cégnek. Euro 6-os motorral szerelt változat ebből a típusból nem készült, így 2016-tal kivezették a kínálatból.
- 2011 végén bemutatták az elővárosi használatra szánt Econell 12-t, 2012-ben a városközi Inovell 12-t, majd szintén ebben az évben a távolsági használatra szánt Optinell 12-t.
- Az Econell 12 városi verzióját, az Econell City³-t 2013-ban mutatták be.
- A 2014-es évtől kezdve folyamatosan készültek a kocsik Euro 6-os motorral szerelt változatai, először az Econell,[3] az Inovell,[4] majd az Optinell következett a sorban.
- 2016 tavaszán mutatták be az Optinell 10 fantázianevű távolsági midibuszt.
- 2016. június 10-én felavatták a teljesen önerőből megvalósult gyártócsarnok bővítést (5600 négyzetméter), illetve bejelentették az összes típus kompakt 10 méteres, és a hosszított 12.7 méteres változatait, így már összesen 4-féle hosszváltozatban lesznek elérhetőek a Credo autóbuszok A gyártócsarnok 16.200 négyzetméterre bővült.
- 2016 őszén készült el az Econell 10 fantázianevű helyközi midibusz.
- 2016 végére elkészült az Econell 13, a leghosszabb szóló Credo busz, amit eddig gyártottak. Ezt követte 2017 tavaszán a városi változat, az Econell 13 City.
- 2017-ben két speciális megrendelést is teljesített a cég: 10 db Credo Econell Medic szűrőbuszt, és 33 db rendőrségi kivitelű Optinellt szállítottak a megrendelőnek.
- 2019-ben bemutatták a továbbfejlesztett Inovell típust, amely az Inovell+ nevet kapta.
- 2020-ban bejelentették, hogy sok év kihagyás után a Kravtex Kft. ismét belép a csuklós buszok piacára, amely a megújuló termékpaletta első hírnöke lesz. Az első prototípus elkészülte 2021-re várható.
- 2021 októberében bemutatták a Credo Econell 18 Next csuklós buszt. A családelvű fejlesztésnek köszönhetően az autóbusz 3 ajtós elővárosi, illetve 3 és akár 4 ajtós városi változatban is gyártható. A típus szóló változata várhatóan 2022 második felében mutatkozik be Econell 12 Next néven.
- 2022-ben 20 ezer négyzetméteresre bővült a mosonmagyaróvári gyár.
És mi a következő lépés? Nos, könnyen kitalálható, ugyanis a környezetvédelem, és a törvényi keretek mind egy irányba hatnak; a vállalat megkezdte teljes gyártmánykínálatának elektrifikációját!
A végére egy érdekesség. Aki ismeri a Credobus termékeket, tudja, hogy a szokottnál kisebb kerekeken gördülnek. Ez elsőre kicsit furcsának hathat, és azt gondolhatnánk, hogy a kényelemnek nem használ, és a tartóságon sem segít, de tudni kell, hogy olyan különleges futómű-szerkezetet, és vázszerkezetet alkalmaznak, hogy ezek a hátrányok nem jelentkeznek, ellenben a Credobus modellek tonnákkal könnyebbek, mint más gyártók azonos kategóriájú termékei!
Jelenleg az Econell 12 Next, az Econell 18 Next (csuklós), valamint az Electric (fejlesztés alatt) alkotja a gyár termékpalettáját, de mint fent bemutattuk, korábban is sokféle buszt gyártottak, és biztosak lehetünk benne, hogy a fejlesztések továbbra sem állnak le!
És milyen eredményeket tud felmutatni a vállalat? Nos, ma már több, mint 2.200 olyan busz (többnyire Credobus márkanév alatt) fut ma Magyarországon, amit a csoport gyártott le.
