Magyarság Történelem Történelem Videók

A magyar ipar remekei: EMAG, a magyar mezőgazdaság gépesítője!

Grossmann Gyula (1858-1935) 1884-ben Budapesten, a Váci úton – a Nyugati pályaudvar közelében – alapította a mezőgazdasági gépek előállítására szakosodott vállalatát, a Grossmann és Rausenbach Gazdasági Gépgyárat. Az alapítás után két esztendővel a gyár már 230 munkással dolgozott.

Borítóképen:

Kezdetben talajművelő gépeket, gőzcséplőgépeket és malom berendezési gépeket gyártottak. Az 1885. évi – Budapesten rendezett – Országos Általános Kiállításon saját gyártmányú mezőgazdasági gépeikből és eszközeikből szép kollekciót állított ki.

1899-ben a fenti cég a Pannónia Gőzmalom tulajdonosainak kezébe került, akik „Első Magyar Gazdasági Gépgyár Részvény-Társulat” (EMAG) néven részvénytársasággá alakították át.

Az ezredéves, 1896-ban rendezett országos kiállításon az Első Magyar Gazdasági Gépgyár márkás termékeivel (ekék, sorvetőgépek, járgányok, terménydarálók cséplőkészletek, stabil gőzgépek, gőzlokomobilok) a gazdaközönség érdeklődését felkeltette.

A századfordulóra a gyárüzem alkalmazottainak száma elérte a 800 főt. A gyár által 1903- ban kiadott prospektus a gyártási ágazatokat az alábbi három csoportban jelölte meg:

  • Gazdasági gépek,
  • Malomberendezések (Malomosztály),
  • Fűtőtestek, öntvények.

A XX. század első évtizedében az EMAG saját szerkesztésű munkagépeivel, gőzmasináival számottevő sikert ért el itthon és külföldön.

Nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte is keresetté váltak az EMAG gyár termékei.

A Váci úti gyár jelentős exportot bonyolított le a balti államokkal és Oroszországgal. 1908-ban a Váci úti gyártelep jelentősen kibővült.

A belső égésű motorokat 1910-ben kezdték el gyártani – stabil és lokomobil (kéttengelyes) kivitelben – 5-25 lóerős erőforrással.

Figyelmet érdemelt a szóban forgó gépgyár rendkívül terjedelmes sokoldalú tevékenysége, a honi gépipar színvonalának emelése. A Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárával egyetemben a legjelentékenyebben járult hozzá a külföldi cséplőgépek behozatalának visszaszorítására.

Az első világháborúban, ahogy akkor nevezték, a nagy háborúban az Első Magyar Gazdasági Gépgyár is bekapcsolódott a hadi termelésbe: többek között vasúti kocsikat, lövegtalpakat, pontonokat gyártottak.

A háború után húsz évig a malomipari termékeken kívül úgyszólván mindenféle mezőgazdasági gépet és eszközt gyártottak. A vállalat területe is jelentősen bővült. (A központi telephelyen kívül Albertfalván is létesült egy gyáregység.)

Az EMAG prospektusaiban „gépeinkért jót állunk” szlogennel szólította meg a gazdaközönséget. Gyártmányaiért garanciát vállalt, „olyformán, hogy mindazon gépeket, melyek a próbaidő folyamában munkaképesnek nem bizonyulnak, bérmentve visszafogadjuk és kicseréljük. Mindazon alkatrészeket, melyek az első év folyamában anyaghiba folytán eltörnek, ingyen pótoljuk.”

A cég az 1920-as években az „Automobil- és Traktorkereskedelmi Rt”-vel kooperálva Ford gépkocsikhoz is készített alkatrészeket.

Sajnos az EMAG gyár termelése 1939-től veszteségessé vált. A nagyhírű gyár zuhanórepülése megkezdődött. Beolvadt a Vadásztöltény Gyutacs- és Fémgyárba, és a második világháború alatt hadipar kiszolgálására kényszerült. Az EMAG gyárat a többi hazai gyárüzemmel egyetemben 1948-ban a „népi demokratikus rendszer” államosította.

A legismertebb gyártmányai közé tartozott az 1950-es években szerkesztett és gyártott AC- 400 és ACFL400 (fél lánctalpas) típusú arató-cséplő gép.

Az arató-cséplő gépek elsősorban kalászos gabonafélék betakarítására készültek, de speciális adapterekkel felszerelve, csaknem mindenféle szemes termény betakarítására alkalmazták. A kombájnok üzemben tartását a szalmagyűjtő kocsi kiszolgálásával együtt hat ember látta el.

Dr. Boltizár Pál (1924-2013) gépészmérnök, egyetemi tanár – a magyar mezőgazdasági gépgyártás kiemelkedő szervezője és kutatója – a Budapesti Műszaki Egyetem oktatói pályája után az EMAG cégnél a kombájngyártást segítette konstruktőri és felsővezetői beosztásban.

A hazai arató-cséplő gépek gyártása a sikeres AC típusok ellenére 1962-ben megszűnt.

Az EMAG-ban gyártották még a második világháború után – számos mezőgazdasági munkagép mellett – a DH típusjelű kettős hengerszéket, amellyel minőségi őrlőmunkát lehetett végezni. (Nagy előnye volt a géptípusnak, hogy változó terhelésnél is egyenletesen dolgozott.)

A nagy múltú üzemet 1963-ban, nagy valószínűség szerint a keleti blokk vezetőinek nyomására felszámolták.

Ajánlott Cikkek