A magyar ipar remekei: Felszáll az Orion!
Nem, nem az űrhajóra gondoltunk, hanem arra magyar elektronikai gyárra, ami története során sok viszontagságon keresztül a mai napig is létezik – igaz, a szingapúri illetőségű Thakral csoport tulajdonában van.
Borítóképen: Laszip Sándor, az Orion gyár mérnöke, a televíziós csoport vezetője, az AT501 készülék konstruktőre ellenőrzi a vevő hangolását
Ezzel együtt a márka olyan erős, hogy a mai napig kelendőek a nevével forgalmazott termékek, még ha azok sok esetben nem is a budapesti gyárban készülnek… Ma már okostévék, és mindenféle más csúcstechnológiás készülékek készülnek Orion felirattal, de ez korábban sem volt másképp, mert bár a vállalat olykor elég sok időre kikerült a rivaldafényből, mégis időnként igen kiváló elektronikai eszközökkel rukkolt elő!
Az Orion a magyar elektronikai ipar egyik meghatározó vállalata volt. Elődjének a Kremeneczky János által 1913-ban alapított Magyar Wolframlámpagyár tekinthető. A második világháború előtt s után az Orion rádiók nemzetközi hírnévre tettek szert.
1942-ben az egész világ rádióexportjának mintegy 25-30%-át az Orion bonyolította le, s a világ sok országában gyártottak Orion-licenc alapján rádiókat. Az Orion 1923-tól gyártott rádiócsöveket s 1925-től rádiókat, 1955-től pedig tévékészülékeket.
1917-ben az Egyesült Izzó részesedést vásárolt a gyárban. Kremeneczky 1924-ben új céget alapított Orion Villamossági Rt. néven, majd a két vállalatot, az Egyesült Izzó kivásárlásával 1926-ban Magyar Wolframlámpa Kremeneczky János Rt. néven egyesítette. 1931-ben az Egyesült Izzó az egész vállalatot felvásárolta.
A gyár két fő profilja az 1925-ben indult rádiógyártás és az üveg- és vákuumtechnikai termékek (ampullák, termoszok) gyártása volt. Az Orion műszerosztálya által gyártott szignálgenerátorok, oszcilloszkópok és impulzusgenerátorok igen jó szolgálatot tettek mind a hazai iparnak, mind exportviszonylatban is.
Az Egyesült Izzó befektetésének köszönhetően a rádiógyártás hamar felfutott és igen jelentős volt az export.
A gyár Budapest ostromát kisebb veszteségekkel túlélte, így a gyártás hamar megindulhatott, nagyrészt jóvátételre. 1950-ben már sokkal több készüléket kellett volna szállítani, mint amennyit az Orion kis létszámú műszerosztálya elő tudott állítani.
Az év tavaszán pár mérnök, technikus és munkás magára vállalta, hogy az Orionból kiválva a hazai műszeripar keretein belül megteremti a korszerű elektronikus készülékek sorozatgyártásának alapját. Az új gyár alapítását az Amerikai Egyesült Államokból hazatért Striker György villamosmérnök javasolta, aki a gyár első főmérnöke lett. A Népgazdasági Tanács határozata alapján új gyárat kellett létesíteni, 1950. július 1-jével. Ez lett az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára.
1965-től a professzionális híradástechnikai termékek termelésének bővítéséért az Orionban a rádiógyártást kifuttatták, s azt a Videoton gyárban koncentrálták.
1956 után az ország vezetése a közhangulat javítása érdekében fontosnak tartotta a tévéadás megindítását. Az Orion gyár kapta feladatul a hazai vevőkészülék-gyártás megindítását. Rohamos fejlesztőmunka eredményeként született meg az első hazai gyártású tévékészülék, az Orion AT501.
