Magyarság Történelem Történelem Videók

A magyar ipar remekei: Ha lakat, ha zár, Elzett!

A történet Győrben indult, ahol megalakul az alapító, névadó vezetésével László Zoltán Fémárugyár. Érdemes figyelni a névre, ugyanis a kezdőbetűk (LZ) németes kiejtése adja a későbbi nevet! A kisipari vasárukat előállító vállalkozás hamarosan Budapesten is nyit kereskedelmi kirendeltséget, de – alig tíz év után… – 1929-ben elsöpri a gazdasági válság…

Borítóképen: Az ELZETT első pesti épülete (1938)

Fontos tudni, hogy a termékkínálatban már ekkor megjelennek a tulajdonos szabadalmai alapján gyártott épület- és bútorzárak!

Miután a válságban tönkrement a vállalkozás, azt felszámolják, de a tulajdonos szerencsére nem adja fel, és a Budapest V. kerületében, a Véső u. 7. szám alatt családi vállalkozásként újjáalakult “Elzett” Vasárugyár Rt. néven.

Győri gyárral és budapesti képviselettel mennek tovább, és ezúttal – mivel a válság után lassan magához tér a gazdaság – a harmincas években megerősödik a vállalat, méghozzá olyannyira, hogy sikerrel terjeszti ki értékesítéseit külföldre is!

Nem tudni milyen megfontolásból, de a termelést fokozatosan Budapestre helyezik át (talán azért, mert a család ekkor már Budapesten lakik), új gyártelepük pedig a XIII. kerületi Bence utcába kerül kialakításra, ahol korábban a Schmoll-pasztagyár működött.

Schmoll paszta reklám a Bőripar című folyóirat 1914. szeptember 15-i számában

ÉRDEKESSÉG: Schmoll-állomások

Ipari és kereskedelmi körök már régen nehezményezik, hogy Schmollék hirdetéseikkel úgyszólván megszálltan tartják az összes MÁV pályaudvarok perronjait. Tíz éve tart ez a lehetetlen és nem kis mértékben ízléstelen állapot. Hallottunk idegenekről, akik bosszankodtak efölött és akadt, aki csodálkozással kérdezte, vajon nálunk minden állomást „Schmoll”-nak hívnak-e? Ilyesmiből nem kérünk és nem kérnek a gazdasági képviseletek semamelyek most tiltakozásra készülnek illetékes helyen és kérni akarják, hogy a Schmoll-pályaudvarokat szüntessék meg, és vessenek véget annak a lehetetlen állapotnak, hogy ez az idegen eredetű pasztagyár okkupálja az állomásokat.

forrás: a Magyar közélet 1936. augusztus 25-i száma

Az Elzett a kulcsgyártás hazai megteremtője, és az 1937-től gyártott cilinderzár bizonyult legnagyobb sikertermékének.

A második világháború utáni újjáépítés során természetesen igen komoly kereslet volt a cég termékeire, de ez nem jelenthetett kivételezést, 1948-ban államosították. Jó másfél évtizedig Elzett Vasárugyár néven önálló vállalatként funkcionált.

1965-ben több fémtömegcikk-ipari céggel – például a Fémárugyárral, a Lemezárugyárral, a Tűzoltókészülékek Gyárával – együtt az 1963-ban alapított Fémlemezipari Művekhez csatolták.

A széles gyártási profillal rendelkező gyárak csak lazán kapcsolódtak egymáshoz. Foglalkoztak lakat, mágneszár, hengerzárbetét, tűzoltó készülék, fémtömegcikk, játékáruk (például a „lépegető-csipegető” csibe, a lendkerekes motorkerékpár, a rollerező Robi, az űrhajó, a csengetős mozdony, vonat, a „törpeautó”), valamint gépkocsizárak gyártásával.

Többek között az Elzettnél készült a Zsigulik/Ladák évi 300 ezer darabos zárkészlete!

A Fémlemezipari Műveket 1984-ben feloszlatták, ekkor vette fel a Váci út 117-119. alatti vállalat az Elzett Zár- és Lakatgyár nevet.

A sátoraljaújhelyi üzem Elzett-Certa, a soproni Elzett Sopron néven önállósult. A hazai zár- és lakatpiac mintegy 80 százalékát birtokló, 1991-ben rt-vé alakult budapesti cég privatizációjára 1995-ben került sor, amelynek során a részvények majdnem kétharmadát az Angyalföldi Vagyonkezelő Rt. által vezetett konzorcium szerezte meg, a részvények 25 százaléka a dolgozóké, 12 az önkormányzaté lett.

Az immár Elzett Biztonságtechnikai Rt. nevet viselő cégben a konzorcium későb 80 százalékos tulajdoni hányadra tett szert, amit 1999-ben eladott a kanadai Unican-Silca nyerskulcsgyártó cégnek, amely mára gyakorlatilag a vállalat százszázalékos tulajdonosává vált.

https://youtu.be/uvL5d7VshL4

Ajánlott Cikkek