A magyar karosszéria nagymesterei: Varga Gyula, a luxushintóktól az buszokon át az Opel Blitz-ig

„… szállítottam luxushintókat a monarchia egész területére. Kocsijaimat dicsekvés nélkül mondhatom, az arisztokrata világban is nagyon kedvelték. A postának is hosszú időn át szállítója voltam, én készítettem az ismert zöld postakocsikat, az ország huszonkilenc vármegyéje területén működő postahivatalok részére. Az általam készített postakocsik száma több százra rúg” – nyilatkozta 1926-ban Varga Gyula a pécsi autókarosszéria-gyárban.

Borítóképen: A túrakocsi felépítményt a Varga Gyula Autókarosszéria- és Kocsigyár készítette Steyr alvázra – 1926 (forrás: Fortepan, Varga Csaba dr., 133585)

Varga Gyula Zupka Lajostól tanulta a mesterséget Budapesten, de 1894-ben Pécsre költözött, ahol hamarosan megnyitotta önálló kocsigyártó vállalkozását Varga Gyula Kocsigyár néven. A kezdeti kis üzem gyorsan fejlődött és hamarosan az egyik legnevesebb kocsigyártóvá vált, ahonnan a Monarchia egész területére eljutottak az itt készült luxushintók.

Ifjabb Varga Gyula sugallatára a ’20-as évektől a cég már autókarosszériákat is készített. A gyár Pécsett a Rákóczi út 34. szám alatt volt, és a 25 munkással működő üzem immár felveszi a Varga Gyula Autókarosszéria- és Kocsigyár nevet.

A bevezetőben említett riportban azt is megtudhatjuk, hogy a kocsik és hintók gyártása után mik jöttek sorban:

„Most azután a kor követelményei előtt meghódolva, áttértem az autókarosszériákgyártására. Eddig tizennégy autóbusz és számos autó karosszériája készült az én gyáramban. Én készítettem a városi autóbuszokat is, amelyekről fővárosi szakkörökben is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak.”

1928-ban a Városok Lapja adott hírt Pécs mentőautójáról:

„A város által már régebben megrendelt mentőautó a minap elkészült s október 28-án már átvétele is megtörtént. Az új mentőautó hathengeres Magosix gyorsteheralvázzal bír, karosszériája pedig Pécsett készült Varga Gyula kocsi- és autókarosszéria gyárában. A kocsi úgy van berendezve, hogy két fekvő beteget és három ülő egyént szállíthat, de ha a fekvőhelyekre szükség nincs, hat ülő személy is helyet foglalhat benne.”

A pécsi mentőautó Magosix alapokon így festett:

Készült tehát luxusautó, de mentőautó is, és mindegyik igen jól kidolgozott volt, a forma és a funkció is a helyén volt ezeken a gépeken. ÉS ha már funkció; készültek a gyárban teherautó karosszériák is, a ’20-as években például Chevrolet alapokra:

A gyár egyébként teljes berendezést kapott, minden megvolt a karosszériák teljes kialakításához: volt kovács- és lakatos-, és a bognárműhely, fényező, kárpitos, és kilakkozó is. Maga az autószerelő műhely egy szuterén jellegű helyet kapott magának, oda egy lejtős lejáraton vezetett az út. A telepen ezen kívül volt garázs és benzinkút is, tehát el lehet mondani, hogy egy igazi autócentrum volt!

Az a bizonyos benzinkút az első volt a városban, ahogy a mentőautó is az első volt Pécs életében, de azt is tudjuk, hogy a vállalkozás legnagyobb megrendelője továbbra is a Posta volt, aztán Szombathelytől a Duna-Tisza közéig a fiú, ifj. Varga Gyula buszkarosszériáival indult be a városi, valamint a városközi tömegközlekedés. Pécs buszait a két háború közt javarészt ugyancsak ő gyártotta.

Aztán jöttek a háborús évek és a kor legjobbnak számító, de olcsó és gyors teherautóinak karosszériái is készültek Pécsett – akár katonai felhasználásra is.

Azok az Opelek és Rábák, amelyek túlélték a háborút, és nem vitték el, még bizony évtizedekig forgalomban voltak, mire felváltották őket a Csepelek.

Talán mondani sem kell, de a Varga Gyula Autókarosszéria- és Kocsigyárnak is az államosítás jelentette a végét 1949 vége körül… Ha teljesen pontosak akarunk lenni akkor helyesebb a Mecsek Garázs nevet említeni, ugyanis 1939-től már ezen a néven találkozunk a vállalkozással a hirdetésekben, hiszen az előző évben megtörtént a névváltás.