Foci Magyarság Minden más Semleges Térfél Sport Tájak/korok Történelem

A Magyar Nemzeti Stadion, 1936 – 1. rész: A pályázati kiírás

„Magyarországon ma még nincs olyan stadion, mely az ország magas színvonalon álló testi kultúrájának megfelelő volna, de az 1921. évi Testnevelési Törvény, egyik legfontosabb intézkedésének tekinthető az, hogy a Fedett Uszoda, a Fedett Sportcsarnok, a Testnevelési Ház és a Nemzeti Stadion megteremtését kormányzati feladattá jelölte ki” – írta 1936-ban keltezett tanulmányában Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Nemzeti Stadion bizottsága.

Borítóképen: Az Aranyhegyre tervezett budapesti Nemzeti Stadion (1933)

Korábban már írtunk a Nemzeti Stadionról, így azt, hogy miért akartak Nemzeti Stadiont az egészen egyértelmű: amellett, hogy a fenti idézetben foglaltakat igen fontosnak tartották, a terv pártolói szeme előtt mindig is egy Olimpia megrendezése lebegett.

Ennek pedig akkoriban a legfőbb eleme egy olyan multifunkciós stadion lett volna, ami a lehető legtöbb verseny rendezésére alkalmas helyet kínált volna.

Sajnos azonban 1920 után a gazdasági helyzet sokáig olyan volt, hogy ilyen nagyszabású tervekre még csak úgy igazán gondolni sem lehetett – de a fent becsatolt mini cikksorozatból azért kiderül, hogy folyamatosan ment a tervezés! -, így például a Fedett Sportcsarnok is csak 1941-re lett kész, pedig annak költsége messze elmaradt egy stadion költségéhez mérten…

Azzal együtt azonban, hogy a rossz gazdasági helyzet egyre csak késleltette a tényleges megvalósítást, 1936-ra már sokat javult a helyzet. Magyarországon a gazdasági mélypont 1932-33-ban volt, de onnan hirtelen megindult a kilábalás, és akkoriban igen jó gazdasági kilátások voltak – persze nem gondolta senki komolyan, hogy mi következik 1939. szeptember 1.-én…

De nézzük, hogy milyen ötletekkel jöttek elő a tervezők a stadion elhelyezését illetően – hiszen a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1934. évi április hó 1-én meg jelent Közlönyében felhívást adott ki, melyben arra kérte a tervezőket, hogy közöljék záros határidőn belül elgondolásaikat, lehetőség szerint részletesen ismertet vén a felépítés és közlekedés megoldásának lehetőségeit.

A felhívásra 12 pályamű érkezett, tehát a szakma részéről meglehetősen komoly volt az érdeklődés!

De előbb nézzük meg, hogy milyen feltételeknek kellett megfelelnie a tervezett Magyar Nemzeti Stadionnak! Íme:

  • 60.000 fő befogadására legyen alkalmas a létesítmény, de úgy, hogy a közlekedést úgy kell biztosítani, hogy a 60.000 néző a helyszínről elszállítható legyen.
  • Sportliget koncepció: a stadion mellett meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy azok a sportágak, melyeket nem stadionban rendeznek, szintén a területen legyenek a versenyei, ha úgy tetszik a stadion csak egy eleme a sportligetnek.
  • A sportligetben lehetőleg minden olyan sportágnak biztosítani kell a rendezés lehetőségét, amelyek olimpiai sportágak.
  • Ehhez az akkori kalkulációk szerint 120.000 m² területet kell beépíteni, közlekedésre, térközre járművek parkolására ennek a kétszeresét, így a teljes területigényt mintegy 360.000 m²-ben határozták meg.
  • Olimpiai falu: a szálláshelyeknek mindenekfelett a pihenést kellett szolgálniuk, így a sportligettől elkülönítetten kellett megvalósítani, minimum 1 kilométerre a sportligettől.
  • Helyszín: akkoriban úgy látták, hogy a város belső területein a már egyébként is igen túlterhelt tömegközlekedés nem feltétlenül tudná kiszolgálni a több tízezer sporteseményről távozót is, viszont a küldőbb kerületekben meg nem volt gyorsvasúti hálózat, így aztán úgy gondolták, hogy – miután ennek létesítését egyébként is fontosnak találták! – annak megvalósítását is bele kellene venni a tervekbe.
  • Az egyes stadionhelyek távolságát a Rákóczi út és Múzeum körút sarkától mérve értékelik majd, így az ehhez mért távolságot kell mérlegelés tárgyává tennie a tervek benyújtóinak.
  • Azzal együtt, hogy a már említett közlekedési fejlesztéseket a stadion, illetve a sportliget és az olimpiai falu fejlesztésével együtt tartották megvalósítandónak, számoltak azzal is, hogy a beruházás jelentősebb magántőkét is megmozgat (üzletek, szállodák, vendéglők stb.).
  • A városképi követelmények közé tartozott, hogy a megépítendő épületeknek nem csak illeszkednie kellett környezetükhöz, hanem lehetőleg olyan helyre kellett tervezni, ami már a létesítés előtt is jó hatást keltőek.
  • A létesítményeket a nagy sportrendezvényeken kívül tömegsport céljaira is megfelelőnek kell lenniük.
  • Az stadion futóköre 400 méteres kell, hogy legyen.
  • Műszaki megoldásként az akkor leggazdaságosabbnak tartott módozatot javasolták; a stadion teljes magassági méretéből egyharmad része beásásba, egyharmad rész feltöltésbe kerül és csak a maradék legfelső egyharmad rész létesüljön magasépítményként.
  • A költségbecslés előzetesen 8 millió pengőben határozták meg, amiből egyedül a stadionra 4 millió pengő esett.

A kiírásból kiderül, hogy közel sem csak egy stadion megépítése volt a feladat.

Íme, a beérkezett pályaművekre érkezett bekerülési költség becslések:

Asportliget létesítményeinek közelítő összköltsége pengőkben (*Csak stadion, **Stadion építése olcsóbb, mint más megoldásoknál)

Jól látható, hogy elég nagyszabású elgondolásokat vetettek papírra az akkoriak, egyértelmű volt, hogy az Olimpia megrendezését célozzák meg. A legfontosabb természetesen a Magyar Nemzeti Stadion felépítése volt már akkor is – de talán inkább csak azért, mert ez jelentette a legnagyobb költséget.

Ajánlott Cikkek