A Magyar Olimpiai Bizottság : 128 Év
A magyar sporttörténelem egyik legkiemelkedőbb civil szervezete, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), 2023-ban ünnepli 128. évfordulóját. Az 1895. december 19-én alakult MOB az újkori olimpiai mozgalom egyik alappillére, amely már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-es megalakulásánál jelen volt. Kemény Ferenc, a magyar olimpiai mozgalom egyik meghatározó alakja, és Pierre de Coubertin báró közötti kapcsolat révén Magyarország az olimpiai család egyik alapító tagja lett.
A MOB alakulásának helyszíne a budapesti Nemzeti Torna Egylet (NTE) Szentkirályi utcai tanácsterme volt, ahol Berzeviczy Albert elnökletével és Kemény Ferenc titkárságával, valamint további 14 tag részvételével jött létre. Az alapítás óta eltelt több mint egy évszázad alatt a MOB több mint 500 érmet, köztük 184 aranyérmet nyert el különböző nyári, téli és szellemi olimpiákon. Magyarország minden részvétellel járó olimpián dobogós helyezést ért el, és csak politikai okok miatt maradt távol néhány eseményről.
A magyar sportdiplomácia kiemelkedő alakjai, többek között Kemény Ferenctől Csanádi Árpádon és Schmitt Pálon át Fürjes Balázsig, mind hozzájárultak a MOB és a magyar sport nemzetközi elismertségéhez. A MOB története során összesen 17 elnök és 22 főtitkár szolgálta a magyar sportéletet. Ezen kívül a MOB tíz alkalommal kezdeményezte, hogy Magyarország olimpiai játékokat rendezzen, és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelenleg is tíz magyar sportdiplomatát tart számon tagjai között.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) története szorosan összefonódik Kemény Ferenc egri reáliskolai igazgató és Pierre de Coubertin báró, az olimpiai mozgalom megalapítóinak barátságával. Kemény Ferenc a Sorbonne egyetemen tanult az 1880-as években Párizsban, ahol megismerkedett és összebarátkozott Coubertin báróval. Az 1894-es, a Sorbonne-on tartott kongresszuson, amelyet Coubertin és Kemény szervezett, megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), és Kemény Ferenc lett az olimpiai mozgalom magyarországi képviselője.
A NOB 1896-os tagjai között olyan jelentős személyiségek szerepeltek, mint Dimítriosz Vikélasz, Pierre de Coubertin, Alekszandr Dmitrijevics Butovszkij, Jiří Guth-Jarkovský és mások. A MOB alapításában a Nemzeti Torna Egylet (NTE) és annak elnöke, Berzeviczy Albert, valamint a Magyar Atlétikai Club és más fontos sportegyesületek is részt vettek. Berzeviczy Albert lett a MOB első elnöke, míg társelnöke dr. Gerendai György, a MAC képviselője lett, titkára pedig Kemény Ferenc.
A MOB története során számos nehézséggel szembesült. Az 1920-as antwerpeni olimpiáról Magyarországot az első világháborúban vállalt szerepe miatt kizárták. 1928-tól kezdve a MOB önállóságát korlátozták, és az Országos Testnevelési Tanács IV. számú szakbizottságává vált. 1948-tól az Országos Sporthivatal irányította, és vezetőit az állam nevezte ki. 1984-ben a politikai vezetés nyomására a MOB megszavazta a Los Angeles-i olimpia bojkottját, amit csak néhány tag nem támogatott.
1989 után a sportolók kezébe került a MOB irányítása. A szervezet legfőbb döntéshozó testülete a közgyűlés, amely tisztségviselőket választ, meghatározza az olimpiai csapatot és dönt az alapszabály rendelkezéseiről. A közgyűlések között az elnökség irányítja a MOB-ot, amely havi rendszerességgel ülésezik és dönt a MOB-ot érintő fontos kérdésekben.
A MOB története így nem csak a sportdiplomácia, hanem a hazai sportfejlődés és a nemzetközi sportkapcsolatok történetének is fontos része. Kemény Ferenc és társai által elindított mozgalom ma is aktívan működik, és jelentős hatással van a magyar sportéletre.
arcanum
