A magyar Opel… sose kop el!
1992. március 13., péntek… Nem túl jó ómen, de ezen a napon gördült le a gyártószalagról az első Szentgotthárdon gyártott Opel, ami egy Astra F típusú személygépkocsi volt. Bár az autógyártás 1999-ben leállt, és az Opelt előbb a PSA (Peugeot- Citroën), ma pedig már a Stellantis (PSA és Fiat-Chrysler) birtokolja, a német gyártó eredeti terveinek megfelelően ma is motorokat gyárt a magyarországi gyár.
Borítóképen: Antall József lehajt az első Magyarországon gyártott Opel Astra-val a gyártósorról
Nem mi lennénk, ha nem mennénk kicsit vissza az időben, hiszen a címben említett kecskerím sem született volna meg, ha az Opelnek nem lettek volna előzményei Magyarországon, és nem biztos, hogy a gyár ide települt volna annak idején!
Az automobilizmus korai szakaszában megjelentek Magyarországok az Opelek. Erre bizonyíték, hogy a Pesti Hírlapban már 1907-ben megjelent olyan apróhirdetés, amely Opel-Darracq gépkocsit kínált eladásra.
Kezdetben az Andrássy úton volt egy bemutatóterem, ahol Reiman Gyula árulta az import-gépeket, de ekkoriban még kevés Opel járt a magyar utakon. Hogy pontosan mennyi Opel járt az utakon nem tudjuk, de ezt igen, hogy 1913-ban az Önkéntes Mentőegyesület egy Kölber-féle karosszériával ellátott Opel alvázas röntgen-járművel gyarapította állományát:
A márka hazai karrierjében 1926. telén következett be fordulat: a Király Rt-től a Velox Automobilkereskedelmi Rt-hez került az értékesítési jog. A Velox az Andrássy úti szalon helyett a Belváros szívében, a Dorottya utca 7. alatt nyitotta meg eladási központját.
Ettől kezdve a társasági lapokban rendszeres téma lett, hogy melyik ismert személyiség vásárolt Opelt. A Színházi Élet képes riportban számolt be az elégedett Kabos Gyuláról, aki büszkén nyilatkozott Opeljéről.
A harmincas években, a megváltozott politikai és gazdasági környezetben a hazai piacon az Opel lett az egyik legsikeresebb márka.
Például 1935-ben a Fiat 418, az Opel 218 db új gépkocsit értékesített, míg egy évvel később a 2638 darabos újautó-piacon még mindig a Fiat vezetett (676 db), de az Opel már a második helyet foglalta el (419 db).
Ebben az időszakban alapították meg az Opel Sport Club-ot, és elkezdődött egy országos szervízhálózat kiépítése; 1940-ben már 36 partnerrel rendelkeztek és szervezték a határon túli hálózatot olyan városokban, mint Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós vagy Csíkszereda.
Az Opel számára azonban mégsem a személyautók, hanem egy bizonyos haszonjármű, az Opel Blitz hozta meg azt az üzleti sikert, amit addig soha nem tudtak elérni! A magyar hadsereg többszáz darabot vásárolt belőle, miután 1936-ban piacra dobták. Képviseletét a General Árukereskedelmi Rt autó-osztálya lett el. Ennek vezetője az ismert németbarát Szentirmay-Schmiedl Félix volt, aki üzleti kapcsolatban volt Otto Braunnal és Göring öccsével is, aki a Göring műveket igazgatta.
Ez nem volt jó ajánlólevél a háború után, így ezek a vállalatok hamar meg is szűntek… Ezek után nem érkezett Magyarországra Opel gépjármű – legalábbis nagykereskedelmi mennyiségben… -, de
A fennmaradt Opel teherautók, és személygépkocsik sokáig megbízhatóan működtek, egyfajta kultuszt teremtve a márkának.
A rendszerváltozás környékén, amikor már az import szabadabb volt, mind magánúton, mind kisebb vállalkozáskon keresztül rengeteg nyugati autó érkezett hazánba, és kötük kiemelkedő mennyiségben kerültek be Opelek is – nem véletlenül!
Ekkor, 1990 júliusában írták alá – a magyar kormány és az Opel képviselői – a megállapodást, ami külön magyar kérésre – szemben az eredeti német tervekkel! – nem csak motorgyártásra, hanem személyautó összeszerelő üzemre is vonatkozott! És itt kell visszautalni az előző bekezdésben foglaltakra;
A hazai gyártásra nem csak a foglalkoztatás javítása érdekében volt igen nagy szükség, hanem a nagyarányú import által a gazdaságra nehezedő nyomás csökkentése miatt is!
Bőven nem telt el két év, amikor Antall József miniszterelnök jelenlétében – mi több, a miniszterelnök út maga hajtott le vele! – legördült az első Opel a gyártósorról 1992. március 13.-án:
Miért választotta Magyarországot az Opel? Igen, volt abban valami, hogy az olcsó munkaerő és az alacsony beruházási költségek okán döntöttek így, de meg kell jegyezni, hogy a gyárért versengő akkori volt keleti blokkhoz tartozó országok mindegyikében megvoltak ezek az előnyök, így máshol kell keresni a megoldást!
A több országra kiterjedt vizsgálódás végén egyértelműen a piacgazdaság kiépítésében előrébb tartó Magyarország nyújtotta a legmegfelelőbb gazdasági, pénzügyi, politikai és infrastrukturális környezetet egy ilyen beruházáshoz.
Az első Astrát a Közlekedési Múzeumnak ajándékozták, ez a modell az L Astra bemutatóján is tiszteletét tette. Érdemes megemlíteni azt is, hogy akkoriban csak vegyesvállalatként érkezhetett az országba az Opel.
Társásul a Rába szegődött, ők adták a közösbe a gyárcsarnokot, de később megvásárolta a részesedésüket a GM.
Jack Smith a GM elnöke, egy 1994-es beszédével igencsak kiverte a biztosítékot, amikor azt találta mondani, hogy a magyar gyárban dolgozik a legjobban képzett munkaerő a GM összes helyszíne közül. Ez persze nem esett jól a többieknek…
Hogy mennyire nem kellett babonaságból még csak véletlenül sem átrakni egy másik napra az első Opel bemutatását, azt mi sem példázza jobban, mint hogy;
2022-ig 11 millió darab motor készült Szentgotthárdon (frissebb adatunk sajnos nincs még), és 1998 végéig 80.835 Astra is készült a gyárban!
Ami pedig az tulajdonosváltásokat illeti; alighanem igaza volt Smith úrnak, hiszen ahogy jönne-mennek az Opel tulajdonosai, a motorgyár marad, mert pontos, megbízható, és nem utolsósorban igen hatékonyan termel!
