A magyar Perzsa-öböl: Bázakerettye
Az egységes Bázakerettye község csak 1937 óta létezik, előtte két önálló faluból, Bázából és Kerettyéből állt. Báza – jelentése bodza (szláv) – első említése 1352-ből való, Kerettye – jelentése vakond (szintén szláv) – pedig 1353 óta szerepel az iratokban. Nem véletlen a szláv hatás, ugyanis a település a magyar-szlovén-horvát hármas-határ közelében található, Zala déli részén.
Borítóképen: Olajkút – Bázakerettye, Tormafölde
A község a Csömödéri Állami Erdei Vasút vonalhálózata mellett található, így turistaszezonban két vonat Lentivel, további kettő pedig Csömödérrel is összeköti a települést. Erről a vonalról „Vicinális” című sorozatunkban hamarosan jelentkezünk egy írással! Egy kis kedvcsináló:
Érdekes, de a ma már nem ismert okokból kapott nevek valamiért mintha meghatározták volna a falu sok-sok évszázaddal későbbi történetét! A kőolaj színe ugyan némileg emlékeztet a bodza termésének színére, de ettől sokkal fontosabb, hogy a vakond a földben hoz létre járatokat, és az ő életformája szerint a föld mélye adja éltető erejét!
Így történt ez Bázakerettye esetében is, ugyanis ez a ma talán sokak számára nem ismerős település az, amelyiken Magyarországon először megindult a kőolajkitermelés! És ez volt sokáig éltető ereje.
Talán furcsa lehet, de annak ellenére, hogy Magyarországon is egyre több gépjármű közlekedett és az iparnak is egyre nagyobb szüksége volt a kőolajra és annak származékaira, de az állam nem akart nagy kockázatot vállalni az igen költséges kutatásban. A trianoni határokon belül így koncessziós szerződéseket kötöttek külföldi olajtársaságokkal, többek között az Angol-Perzsa Olajtársasággal, majd később az EUROGASCO-val is.
Utóbbi már 1923-ban talált szénhidrogénnyomokat a Bázakerettyéhez tartozó Budafapusztán, de akkor nem látták biztosítottnak a kitermelést.
„Érthető feltűnést keltett, amikor Imrédy Béla pénzügyminiszter bejelentette a magyar parlamentben, hogy Magyarországon új földgázfúrásokat fognak eszközölni. Közölte, hogy a pénzügyminisztérium szerződést kötött az European Gas and Electricity Companyval, amely a fúrásokat az egész ország területén végezni fogja. <…> Az European Gas and Electricity Company angolamerikai társaság. Röviden Eurogasconak hívják. Elnöke Mr. Pierce Londonban. Bécsi megbízottja Taussig mérnök, az osztrák szövetségi vasutak egykori vezérigazgatója. Igazgató: Paul Ruedemann.” – írja a Nemzeti Ujság 1933. június 18.i száma.
Az 1930-as években új lendületet kaptak a kutatások, hiszen az akkori világpolitikai helyzet az önellátásra való törekvéseket serkentette. Közel egy időben több helyen is megindultak a próbafúrások, a Sopron megyei Mihályiban, a Somogy megyei Görgetegen és Inkén is, de…
1938-ban mégis Kerettyén indult meg először az olajkitermelés.
Az EUROGASCO kutatócsoportja 1936. május 16-án jelölte ki a Budafa–1 jelű fúrás helyszínét, majd a kút 1937. február 9-én kezdett el földgázt termelni. A Budafa–2 jelű fúrást helyszínét 1937. március 5-én jelölték ki – ez azonban már a szomszédos Lispe község határában feküdt –, majd április 11-én kezdték meg a fúrást.
A Budafa–2-es kút 1937. november 21-én kezdett kőolajat termelni, a kezdeti időkben napi 62–65 m³ olajat adott. Ezzel a Budafa–2-es kút lett az első magyarországi ipari méretű olajbányászatot biztosító kőolajlelőhely.
1938 nyarán a felfedezett kőolajmező termeltetésére és a további kutatások folytatására megalakult (teljes mértékben amerikai tőkével) az első hazai szénhidrogén-bányászati nagyvállalat, a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (a MAORT). Az általában csak rövidítve használt cégnév rövidesen fogalommá vált.
A MAORT által termelt kőolaj és a földgáz a gazdaság fejlődésének döntő tényezője lett egy elmaradott térség fejlődésnek indult, ezrek számára teremtődött meg a megélhetés, a jobb élet lehetősége.
A vállalat termelése 1940-ben már fedezte a teljes hazai szükségletet!
És mi történt közben a teleüléssel? Nem nehéz kitalálni, a kitermeléshez kellettek a munkás kezek, mérnökök, és mindenféle szakember, ami akkoriban bizony azon a környéken nemigen volt kellő számban, így egyre többen költöztek Bázakerettyére, de a szomszédos településeken is ki lehetett adni még a fészert is szállásnak, mert bizony ebben az időben Bázakerettyén mindössze 13 ház állt…
A lakásgondokat pár év alatt némileg orvosolták, két lakótelepet is felhúztak, típusházak épültek a mérnököknek, amelyek egyszerre viselték magukon az amerikai stílust és a göcseji építészet hagyományait.
Az amerikaiak nem voltak itt túl sokáig, a második világháborús hadba lépés után elkergették őket, a vállalat állami kincstárba került…
Az olajkutak később a német hadsereg számára termeltek, de ennek éppen az amerikaiak vetettek véget. 1944. július 30-án Dél-Olaszország felől érkezve három hullámban bombázták Bázakerettyét az amerikai légierő.
Hétszáz bomba hullott a településre, tucatnyian meghaltak, de a fő célpont a gazolintelep volt.
A bombázás után viszonylag hamar újraindult a termelés, majd a világháború után az amerikaiak is visszatértek. 1948-ig, a kommunista hatalomátvételig itt is voltak, de ezután megint távozniuk kellett.
A MAORT-ot államosították, az egyik vezetőjét, Papp Simon geológust koncepciós perben elítélték…
A zalai olajmezőkön aztán a szovjetek is megjelentek, akik háborús jóvátételként tekintettek az olajra, csúcsra is járatták a termelést, ami a mező idő előtti kimerüléséhez is vezetett végül.
A 12 négyzet kilométernyi kiterjedésű mezőn az idők során összesen 514 kutat mélyítettek le, és több mint 200 kilométernyi távvezetéket építettek ki.
Ezzel együtt a múlt század ’60-as éveiben élte fénykorát a település. Kiváló oktatás, strand, színjátszókör volt itt, a betelepülők – meglehetősen elütve a környékbeli falvaktól – egy elég szabados közösséget hoztak létre, és például Latabár Kálmán, Salamon Béla is eljárt előadásokat tartani a magyar olajipar első fellegvárába.
A kerettyei lelőhelyeken fokozatosan csökkent a kitermelés mennyisége, de egy úgynevezett harmadlagos mezőnek köszönhetően egészen az 1990-es évek közepéig még működött a bányászat, persze ekkor már a Molhoz került minden. Az olajtermelés leállásával a falu is leszállóágba került, elszegényedett és elnéptelenedett;
A még húsz éve is kétezer fő feletti lélekszám mára nyolcszáz alá csökkent, iskolás korú gyereket már alig találni…
Ezzel együtt van kitörési pont, hiszen itt található a Magyar Olajipari Múzeum, a Budafapusztai arborétum, és úgy egyébként is csodálatos a természeti környezet, a strand ma is üzemel, és itt található a Szűz Mária neve római katolikus templom is, és persze a Csömödéri kisvasút és megannyi más érdekes látnivaló!
Érdemes ellátogatni tehát ebbe a csodálatos faluba!
