A magyar tenger flottája: a Balaton Gőzhajózási Társulat
Gróf Széchenyi Istvánt nem véletlenül nevezik a legnagyobb magyarnak. Kossuth Lajos egyik legnagyobb politikai ellenfele, a polihisztor belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász.
Borítóképen: Újra vízen a rekonstruált Kisfaludy gőzhajó
A Batthyány-kormány közlekedési minisztere nevéhez olyan nagyívű fejlesztések kapcsolódnak, mint a Magyar Tudományos Akadémia alapjának (Magyar Tudós Társaság) létesítése, a Lánchíd megalkotása, a hajózás és hajógyártás (Óbudai Hajógyár), a balatoni gőzhajózás megteremtése, a Vaskapu szabályozása, a Tisza-vidék árvízmentesítése, valamint ő volt a korszerű bortermelés, a selyemhernyó-tenyésztés, a cukorgyártás, a gázvilágítás, az országos vasútfejlesztés.
Mi mmost a balatoni gőzhajózás indulására emlékezünk, hiszen 177 éve, ezen a napon alakult meg a Balaton Gőzhajózási Társulat.
„1845. dec. 27-én a Balatoni Társaság megtarthatta első ülését, melyen 17 tagú választmány alakult az ügyek ideiglenes vezetésére.22 A dolgok szépen haladtak, míg az irányítás Széchenyi kezében volt. De mihelyt Fiuméba, vagy a Tiszahátra utazott és csak pár napra is kiengedte kezéből a vezetést, kitörtek a helyi érdekeltségek harcai. Az 1846-os esztendő mégis meghozta a kibontakozást” – írja Farkas László 1933-ban Gróf Széchenyi István és a „balatoni gőzhajózás” című művében.
Amikor a Gőzhajózási Társaság formaszerűen is megalakult és már jóváhagyott alapszabályai voltak, akkor jöttek a részletkérdések s velük együtt az előre nem látott nehézségek: részvényesek gyűjtése, kőszén keresése, kikötők és benyúlók építése és magának a hajónak szállítása.
Miközben Széchenyi és munkatársai a Balatoni gőzhajózás anyagi feltételeinek megteremtésén fáradoztak, a „Kisfaludy gőzös szépen fejlődött” a londoni Penn gyárban és az óbudai hajógyárban. A Dunagőzhajózási Társaság óbudai gyárában Masson hajógyári igazgató és Precious hajóépítész igyekeztek mindenben Széchenyi utasításaihoz híven eljárni, ki technikai kérdésekben időnként kikérte a Lánchídépítő Clark Ádám véleményét is.
A hajó faváza 1846. júniusában elkészült és Óbudáról erőteljes lovakkal vontatták Balatonfüredre. Hertelendy június 28-án írja Füredről, hogy:
„A gőzös itt az állásán sok kiváncsi tárolt szájjal nézi, bár csak már hírét hallanánk, hogy a gépek készek és jönnek.” Pár nap múlva Penn levele is megérkezik; eszerint „az erőművek készek és indulóban vannak.”
Ezen a nyáron a belső berendezés is elkészült. Ezeket a munkálatokat is Masson irányította, de Széchenyi gondosan ügyelt a legkisebb részletekre is, sőt kárpitozási, festési és egyéb díszítési kérdésekben felesége ízlését is kikérte. A belső burkolat fehér és arany volt, mely az alkalmazott tükrökkel és mahagóni oszlopokkal valóban kellemes színhatást válthatott ki. Parkettás padló, párnázott ülések, tágas étkezőhelyiség mind az utasok kényelmét és igényességét szolgálták.
1846. szeptember elején a Kisfaludy ott lebegett Füreden, a tó tükrén, az őszi nap verőfényében. Gyengéd figyelem volt az intéző körök részéről az, hogy az első próbautat — a legszűkebb szakértői környezetben — Széchenyi születésnapjára, szeptember 21-ikére tűzték ki.
A Hetilap híradásában így emlékezik meg a nagy eseményről:
„A mai napot nevezetessé avatja a Balaton-Gőzhajózás megindulása. Ma eresztik Kisfaludyt szabad szárnyra, hogy az ős Balatont egy kissé felfrissítse. Az élet mozgás a nyugalom halál.”
Még be sem köszöntött az 1847. esztendő tavasza, már arról tárgyaltak, hogy meg kellene indítani a rendszeres gőzhajózást. Széchenyi véleménye az volt, hogy várják meg az enyhébb időjárást és az uszályhajók vízrebocsátását.
1847. február 25-én magyar és németnyelvű hirdetményt tettek közzé, melyben március 10-ikére tűzik ki a hajó megindulását. Közlik a menetrendet és a gyorskocsikkal való csatlakozásokat. A hajó egyelőre hetenként négyszer közlekedik, mégpedig hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken.
Széchenyi óvatosságra intett, és ez nem volt alaptalan. A Balaton 1847. tavaszán is bemutatta szeszélyét és megállította útjában a Kisfaludyt. Szelek, viharok, havas esők nyargaltak végig a büszke tavon s bizony a hajózást be kellett szüntetni.
De a rossz idő lassan csak átadta helyét a kései tavasznak, majd a nyárnak, és ettől kezdve működött a balatoni gőzhajózás! És ez csak a kezdet volt…
