Hírek

A Magyarság sorsa jövője csak szerves egészként képzelhető el – Sándor Krisztina a magyarországi választásokról

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a kezdetektől fontos szerepet vállalt nemcsak az egyszerűsített honosításban, hanem a magyarországi választásokon való részvétel elősegítésében, a levélszavazatok továbbításában is. Sándor Krisztina ügyvezető elnökkel a külhoni magyar állampolgárokat érintő választási tudnivalókról, a honosítás tíz évének tapasztalatairól beszélgettünk.

– Közelednek a magyarországi országgyűlési választások. Mik a legfontosabb tudnivalók ezzel kapcsolatban az Erdélyben élő magyar állampolgárok számára?

– Az Erdélyben élő magyar állampolgárok részvétele a magyarországi országgyűlési választásokon regisztrációhoz kötött – azaz kérniük kell felvételüket a választói névjegyzékbe, és ennek nyomán kapnak egy borítékot, amely tartalmazza a szavazólapot.(

Aki már magyar állampolgár, és még nem regisztrált, az a következő két-három hónapban még megteheti, egészen a választásokat megelőző két-három hétig – a választásokat valószínűleg április első felében tartják.

Mindenkit arra biztatok Erdélyben, hogy regisztráljon. Ha ezt már korábban megtette, illetve részt vett a 2014-es, vagy 2018-as választásokon, akkor már kapott levelet a Nemzeti Választási Irodától, amelynek az volt a célja, hogy ellenőrizték az adatait. Azoknak, akiknek az elmúlt években változott a lakcímük, akár egy utcanév-változással is, célszerű újból regisztrálniuk. A rendszer a dupla regisztrációkat kiszűri, tehát jobb újra regisztrálni, mint egy téves adatokkal rendelkező regisztrációja legyen valakinek. A regisztrációs folyamat online a legegyszerűbb, de az EMNT Demokrácia-központokban bárkinek segítünk ebben, ha hozzánk fordul, mert ezt regisztrációs űrlap kitöltésével is meg lehet tenni. Azoknak, akik már regisztráltak, fontos tudniuk azt, hogy korábban hová kérték a választási borítékot, amennyiben bizonytalanok, arra kérjük, regisztráljanak újból, ez is csak néhány percbe telik. Nagyon sokan nem regisztráltak a honosítással együtt, az elmúlt években azonban, akik már állampolgári eskütételre mennek a konzulátusokra, helyben kitölthetik a regisztrációs űrlapot. Ezek az űrlapok az irodáinkban is rendelkezésre állnak, ha valaki betér hozzánk. Az EMNT-nek is van egy külön oldala erre a célra létrehozva, a választás.info, ahol nagyon egyszerű, letisztult tájékoztatást talál az érdeklődő, és könnyű elérni a regisztrációt.

– Hogy lehet elkerülni a tévedéseket, hibákat, mire kell figyelni még?

– Nagyon fontos, hogy a választási boríték a megfelelő lakcímre érkezzen, ez várhatóan, ahogy a korábbi alkalmakkor is, a választások előtti két hétben történik meg. A levélszavazatokat tartalmazó borítékokat, amennyiben lehet, juttassák el hozzánk. Székelyföldön minden városban, minden széken jelen vagyunk, igyekszünk a lehető legtöbb településen felkészülni arra, hogy begyűjtsük a levélszavazatokat, és eljuttassuk a főkonzulátusra. Ezekről pontos összesítést vezetünk, ez korábban is egy tervezett, szervezett munka volt, például 2018-ban az Erdélyben begyűjtött levélszavazatok 45 százalékát a mi segítségünkkel juttattuk el a két főkonzulátusra, a csíkszeredaira és a kolozsvárira. Ugyanerre a feladatra készülünk,

arra kérek mindenkit, hogy még mielőtt postára tennék a borítékokat, inkább nézzenek körül, hogy a környezetükben kik gyűjtik a levélszavazatokat. A városi irodáinkba be lehet hozni, a községekben, falvakban az Erdélyi Magyar Néppárt szervezeteivel fogunk együttműködni.

A szavazólap mellett van egy azonosító nyilatkozat, ennek kitöltése okozott nehézségeket, illetve értelmezési zavarokat a korábbi években. Az azonosító nyilatkozat kitöltésében is segítünk, bárki, aki úgy érzi, hogy jobb, ha valaki segít neki, inkább keresse fel valamelyik irodánkat. Már beindult egy regisztrációs kampány és egy választási részvételre buzdító kampány az EMNT részéről, és ez tovább erősödik a következő hetekben, hónapokban.

– Nem minden külhoni magyar állampolgár tartja fontosnak, esetleg szükségesnek részt venni a magyarországi választásokon. Mi erről a véleménye, mivel biztatná őket?

– A jelenlegi magyar kormány már több mint tíz éve egységes magyar élettérben gondolkodik, ehhez igazodnak a különböző gazdasági, oktatási, kulturális programokat támogató tevékenységei is. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben a külhoni magyar állampolgárság nem csak érzelmi alapú kötődést jelenthet, hanem egyfajta jog és kötelesség is. Ha csak a felmenőinkre gondolok, meg vagyok győződve arról, hogy ők is, ha lehetőségük lett volna a 20. század során minden egyes alkalommal éltek volna a szavazati jogukkal.

Nagyon fontosnak tartom, hogy ha kettős állampolgárságunk van, akkor az egyrészt jogot és kötelességet is jelent, és érdemes odafigyelni arra a magyar kormányra, amely az elmúlt tíz évben hatékonyan hozzájárult ahhoz, hogy itthon ma mi úgy érezzük, hogy magyarnak lenni jó, illetve jobb, mint volt például a 20. század első felében. 

A magyarországi választások kapcsán sokan érvelnek azzal – főként az ott élők –, hogy az szavazzon, aki ott él és ott adózik. A Kárpát-medencében élő magyarok életét nem lehet ebből a szemszögből nézni. Csak az utóbbi százegy év választ el a mai határok szerint. A magyarság sorsa, itteni jövője csak szerves egészként képzelhető el. Ha egyfelől az adózást említjük, akkor másfelől ott az oktatásra, képzésre szánt költség. Azt is mérlegelni kellene, hogy hány külhonból Magyarországra települt felnőtt ember képzését fizette egy-egy szomszédos állam, és mennyit nyert így a magyar állam. Ezek a felvetések jóval összetettebbek, de nem szabad ebbe belemenni. Nem patikamérlegen mérik a nemzeti hovatartozást, és azt, hogy ki mennyit adott, kapott ezen a téren – különösen káros ez, ha magyarok művelik, egymás között.

– Az EMNT Demokrácia-központok a kezdetektől részt vállaltak az egyszerűsített honosítás folyamatában. Hogy látja, milyen hozadéka, eredménye van a nemzetegyesítésnek?

– Amíg az első években erőteljes érzelmi töltete volt az állampolgársági igényléseknek, az utolsó öt évben már sok olyan ügyfelünk volt, akik teljesen pragmatikus okokból, például magyar útlevél igénylése céljából érkeztek az irodáinkba. A határ menti régiókból ez az igény még nagyobb, nyilván, akik ott élnek, azoknak nagyobb a mozgásterük, gyakrabban járnak külföldre, és a magyar útlevél még mindig nagyobb elismertségnek örvend számos országban, mint a román. Ami fontos, és erről a Bálványos Intézet is tett közzé egy felmérést nemrég, hogy a magyar államhoz való kötődés erősödött az elmúlt tíz évben, és ez elsősorban a magyar állampolgárságnak köszönhető. Mert ezzel együtt már sokkal több adminisztrációs ügyintézés is jár, de lehetőség is. Mivel magyar állampolgárok vagyunk, minket is nyilvántart a magyar állam, és ezzel együtt jár az is, hogy ha bármilyen változás következik be a családi életünkben, akkor azt ott is be kell jelenteni: születést, házasságot, válást, elhalálozást.

A mi felelősségünk, hogy ezeket a naprakész adatokat tudják rólunk nyilvántartani, így a honosítás mellett az irodáink nagyon nagy mértékben ezzel is foglalkoznak – ez már egy folyamatos ügymenetet jelent. Az állampolgárság felvétele után szembesül az egyén azzal, hogy kötődik a magyar államhoz, ami egyrészt az adminisztráció szintjén is jelen van, de ugyanakkor vannak bizonyos juttatások, amelyek feltétele a magyar állampolgárság. A babakötvényről és az anyasági támogatásról is sok szó esett az elmúlt években, de volt egy időszak, amikor a hadiárva-juttatásban segített a magyar állam, ehhez is elég sok ügyfél tért be az irodáinkba. Ezek az ügyek mind segítik ezt a folyamatot, akárcsak azok a nagy méretű gazdasági, oktatási, kulturális projektek, amelyek a magyar állam támogatásával megvalósultak az elmúlt években, és folyamatban vannak.

Ezek mind a Kárpát-medencei magyar életteret erősítik, és a magyar állam, hála Istennek, olyan helyzetben van, hogy tud juttatni ilyen támogatást a külhoni magyaroknak. Ez régebben elképzelhetetlen volt. Mi olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az elmúlt tíz évet cselekvő részként végigkövethettük és segíthettük – ennek következtében érezhető és tetten érhető, hogy sokkal inkább kötődik egy erdélyi magyar a magyar államhoz, mint mondjuk 50 évvel ezelőtt. Én ezt a folyamatot egy szerves újbóli egymásra találásnak érzem, és továbbra is arra biztatok mindenkit, akinek esetleg kételyei, félelmei vannak a magyar állampolgárság igénylésével kapcsolatban, hogy ezeket tegye félre. Ebben a tisztségemben azt mondom, hogy nekünk az elmúlt tíz év iránt is van némi felelősségünk, és van még amit bepótolni az elmúlt száz évre vonatkozóan, így ennek a folytatását reméljük.

FORRÁS ÉS TELJES CIKK : SZEKELYHON.RO

Ajánlott Cikkek