Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

„A mig az örök béke a még el nem ért ideálok országába tartozik…”

„… a míg az emberi nem megmarad azon külső és belső befolyások uralma alatt, melyek arra késztik, hogy százával, ezrével pusztítsa egymást: addig a béke olajágáról álmodozó emberszeretetnek nem marad sürgősebb föladata, minthogy a meg nem akadályozhatott sebeket bekötözze s az öldöklő háborúk iszonyait telhetőleg enyhítse.”

Borítóképen: A súlyos sebesültek számára fenntartott kocsi (“kóroda-kocsi”) ~ 1870-es évek

A bevezető idézet abból az írásból való, ami az 1870-es években azt a kórházvonatot mutatta be, melyet arra az esetre szántak, ha már megakadályozni nem lehetett a háborút, és ha már a háborúban nem lehetett megakadályozni a sebesülést.

Sajnos a 19. század második felében – amikor már voltak olyan vasútvonalak, melyeket használva sebesülteket lehetett menteni – sem volt Európa a béke szigete. A világban máshol is voltak háborúk, de az öreg kontinens egyenesen forrongott.

A könnyebb sebesültek kocsija

Az olasz egységállam, az Olasz Királyság 1861-ben alakult meg, a második Reich, a Német Császárság kikiáltása 1871. január 18-án történt meg, és a Habsburg Birodalom, valamint Magyarország a kiegyezéssel 1867 hozta létre azt az Osztrák-Magyar Monarchiát, ami Oroszország után a második legnagyobb, 51 milliós népessége a harmadik volt az európai országok sorában, exportja a világ első öt állama között volt, és csak Németországnak volt kiterjedtebb vasúthálózata.

Az orvosi kocsi belseje – öltözködő szoba

Ezen államok létrejötte sem voltvértelen történet, de látni kell, hogy az új geopolitikai helyzet új feszültségek forrása lett, ami újabb háborúkhoz vezetett. Melyek voltak ezek? Nos, a teljesség igénye nélkül csak a nagyobb háborús eseményeket említjük ezekből az időkből:

Krími háború

A krími háború 1853 és 1856 között Délkelet-Európában és a Közel-Keleten, egyfelől az Orosz Birodalom és szövetségesei, másfelől az Oszmán Birodalom és az azt támogató brit–francia–szárd szövetséges erők, illetve különféle nemzetiségű önkéntes csapatok részvételével zajlott.

II. Miklós – aki I. Miklós halála után, a háború vége felé lett Oroszország teljhatalmú ura – Szevasztopol eleste után békét akart kötni. Az 1856 március 30.-án párizsi békeszerződés értelmében a cár elvesztette a Duna torkolatvidékét, le kellett mondania a törökországi keresztények védnökségéről, s nem tarthatott hadihajókat a Fekete-tengeren.

Porosz-osztrák-dán háború

A porosz–osztrák–dán háború, más néven második schleswig-holsteini háború 1864-ben az észak-német Schleswig-Holstein tartományok miatt kirobbant háború, amelyet az Osztrák Császárság és Poroszország szövetsége vívott a Dán Királyság ellen. A Németország egyesítéséhez vezető három nagy katonai konfliktus egyike.

1864. október 30-án aláírták a bécsi békét: Dánia elvesztette a háborút, miután hiába próbálta elérni, hogy akár Nagy-Britannia, akár Franciaország fegyveresen beavatkozzék a harcba, Schleswig porosz, Holstein osztrák kézbe került.

Az orvosi kocsi belseje – iroda és alvóhely

Porosz-osztrák-olasz háború

Az 1866-ban lezajlott porosz–osztrák–olasz háború az a háborús konfliktus volt, amely során a poroszok az ún. „kisnémet egység” létrehozására törekedtek, sikerrel. Bár az 1866. június 14. és augusztus 23. között lezajlott konfliktus nem volt hosszú, de annál véresebb…

A hadi események végül 1871. január 18-án a versailles-i palotában a Német Császárság (II. Birodalom) kikiáltásával zárultak le.

Porosz-francia háború

A porosz–francia háború 1870–1871 között zajlott le a Porosz Királyság által vezetett német szövetségesek és a Francia Császárság között, amikor a „kisnémet” egységet megvalósítani kívánó Poroszország rövid idő alatt szembekerült Franciaországgal.

A végleges békeszerződést Majna-Frankfurtban írták alá 1871. május 10-én. A Német Császárság megszerezte Elzász és Lotaringia vidékét, ezen felül ötmilliárd aranyfrank hadisarchoz jutott.

Étkezőkocsi

A fentiekből pontosan látható, hogy sajnos igenis szükség volt arra, hogy kórházvonatokat üzemeltessenek.

Konyha-kocsi

A képeken általunk bemutatott, nyolc kocsiból álló kórházvonat az alábbi egységekből épült fel:

  • Készletkocsi: itt voltak a gyógyszerek, kötszerek, orvosi eszközök, és itt volt berendezve egy gyógyszerkészítésre alkalmas rész is, volt benne kályha, és egy ágy, valamint egy asztal a szertár őre számára.
  • Orvosi kocsi: ebben a kocsiban a fülkék négyféle funkció szerint átrendezhetők voltak, hiszen egy-egy fülke dolgozó és pihenő-, alvó-, és öltöző funkciókat is ellátott, a fülkéket folyosó, illetve válaszfalak határolták, és szintén fűthetők voltak.
  • Tápszeres kocsi: itt voltak felhalmozva az élelmiszerek, ez volt az éléskamra.
  • Konyhakocsi: ez az igen leleményesen berendezett kocsi minden olyan készséggel fel volt szerelve, ami az ételek elkészítésére szolgált, méghozzá 700 fő egyidejű ellátására méretezve!
  • Sebesültkocsik: három kocsi szolgált a könnyebb sebesültek ellátására és szállítására, melyekben egyidőben 42 ellátott fért el – ülőhelyzetben! -, és egy átalakítással egyszerre 36 ember számára biztosítottak étkezési lehetőséget.
  • Súlyos sebesültek kocsija: az előző három kocsitól abban tért el, hogy itt ágyak voltak – elrendezéstől függően 10 vagy 15 – és a kocsi minden termében volt egy-egy külön ápoló.

Nos, ilyen volt a 19. század 70-es éveiben egy kórházvonat, és mint azt a fenti példák mutatják, sajnos tényleg szükség is volt rájuk…

Ajánlott Cikkek