A Millenniumi Kiállítás főpróbája: az 1885-ös Országos Általános Kiállítás
Az 1896-os Millennium alkalmából rendezett ünnepségsorozat mellett a legnagyobb attrakció az Ezredéves Országos Kiállítás volt. A rendezés kiváló volt, nagy sikert aratott a kiállítás, mivel mind a kiállított és bemutatott anyag, mind a vendégek fogadása, illetve elhelyezésük, és általában a rendezés minden feladata példásan szervezett volt. De a millenniumi évben rendezett kiállítás nem volt előzmények nélküli!
Borítóképen: Az Iparcsarnok 1885-ben
Az Osztrák-Magyar Monarchia időszakának elején kezdtek megjelenni a magyar országos ipari-mezőgazdasági kiállítások (pl. 1872. Kecskemét, 1876 Szeged, 1879 Székesfehérvár). Ezek mintájára az országgyűlés 1883-ban döntött a budapesti kiállítás megrendezéséről.
A javaslat felterjesztője gróf Széchényi Pál földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter volt. A kiállítás költségeit előzetesen 400.000 forintra becsülték, végül 1.800.000 forintot tettek ki. Irányítását egy 61 fős bizottságra bízták, élén Matlekovits Sándor államtitkárral.
A 270 ezer négyzetméternyi területen 7 mezőgazdasági, 19 ipari, és 6 tudományos-művészeti osztályba sorolva mutatták ki a korabeli Magyarország neves alkotásait, eredményeit.
A kiállítás megnyitóját 1885. évi május 2-án tartották, amelyen nem kisebb személyiségek, mint I. Ferenc József magyar király és Rudolf trónörökös is személyes jelenlétükkel képviseltették magukat.
Rudolf hosszabb beszédet is tartott. A megnyitón körülbelül 10.000 ember vett részt.
A kiállítás ezt követően körülbelül 2 millió ember látogatta meg, beleértve svéd királyi párt, I. Sándor bolgár fejedelmet, I. Milán szerb királyt, Lipót bajor herceget. Itt találkozott három európai nagyhatalom trónörököse, amikor októberben Rudolf Budapesten látta vendégül Vilmos német császári főherceget, a később II. Vilmos német császárt, és a walesi herceget, a későbbi VII. Eduárd brit királyt.
1885. november 4-én ismét Rudolf trónörökös beszédével zárult az ünnepség. Az épületek nagy részét hamarosan elbontották. Mindössze az Iparcsarnok, a Millennium Háza, és a Királyi Pavilon.
Az elbontott épületek – bár kifejezetten ideiglenes céllal épültek – igen jó kivitelűek voltak, megjelenésükben nem, vagy csak kevéssé látszott ideiglenes jellegük. Az alábbi épületek elbontásra kerültek:
Erdészeti Pavilon:
Bor- és szesztermelők csarnoka:
Zsigmondy Béla fúrótornya, illetve a Dunagőzhajózási Társulat pavilonja:
A boszniai kávéház, mögötte a magyar királyi ménesintézetek pavilonja (1.), illetve Horvát- Szlavónország kiállítási csarnoka:
A Minta szálloda (1.), illetve a Mentőegyesület sátra (2.):
Voltak azonban olyan épületek is, amelyeket nem bontottak el, és közöttük akadt olyan is, ami még a mai napig is áll a Városligetben! De sajnos nem ezek közé tartozik a Királyi Pavilon…:
A Királyi Pavilon 1896-ban Gerbeaud cukrászatként működött. A második világháborúban pusztult el…
Az Iparcsarnok épületét sem tervezték lebontani, hiszen ezt eredendően egy olyan kiállítóhelynek szánták, ahol a későbbiekben is rendeznek majd kiállításokat. Az Iparcsarnok így fontos eleme volt az Ezredéves Országos Kiállításnak is, mi pedig az épület történetét az ugyanitt rendezett 1908-as Nemzetközi Automobil Kiállításról szóló cikkünkben dolgoztuk fel:
Az Iparcsarnok épülete sajnos a második világháborúban elpusztult, a helyén egy teljes más épületet húztak fel, de a kiállítási jelleg maradt, majd itt létesült a Petőfi Csarnok, melyet viszont 2017-ben lebontottak.
Az 1885-ös Országos Általános Kiállításon Műcsarnok néven ismert épület ma is áll! 1885-ben a műcsarnok funkcióját látta el, de hamar kiderült, hogy ehhez túl kicsi, és a forgalmasabb utaktól kissé messzebb esik, így aztán a millenniumi évben nem műalkotásokat, hanem kórházi felszereléseket, sebészeti eszközöket állítottak ki benne.
Ezek után Fővárosi Múzeumként működött, de ehhez is kicsinek bizonyult, így 1936-ban bezárták. A háború alatt hadikórházként működött. és ezekben az időkben kezdődött el az a folyamat, amely során díszeitől megfosztották az épületet, majd beletereit is átalakították, 1954-ben a frissen alakult Művészeti Alap kapta meg, és szobrászok műhelye, illetve a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye lett. Ekkor is volt egy nagyobb átalakítás.
1994-ben a Művészeti Alap jogutódjaként létrejött Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonába adták, de méltó, hosszú távú művészeti-kulturális funkciót ez az alapítvány sem talált neki. 2017 őszén bejelentették, hogy a Liget Budapest Projekt részeként Millennium Háza néven nyitják újra, hogy a századfordulós „aranykort” jelenítsék meg benne. A felújítás 2019 augusztusában ért véget. A lényeg, hogy az épület megmaradt, örök emlékéül a valamikori Ezredéves Országos Kiállításnak és annak a kornak, amikor a kiállítás volt.
Az 1885-ös kiállítás tehát egyfajta próba volt, és a megtekintésére érkezett 2 millió fő már jó támpontot adott a majdani rendezőknek ahhoz, hogy a sokkal nagyobb volumenű 1896-os kiállítást hogyan rendezzék majd meg. A kiállítást 10 évvel később követték a még nagyobb szabású 1896-os millenniumi ünnepségek.
