Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A Műegyetem épülete, avagy a zsenikeltető

Nem túlzunk a címben, bizony ez az épület – mint a mai Budapesti Műszaki Egyetem központi épülete, a „K” – egy olyan intézményt reprezentánsa, ami működése alatt ontotta magából a műszaki szakembereket, tudósokat, feltalálókat a műszaki tudományok minden területén.

Borítóképen: A Műegyetem épületei és környezete

Sőt, az 1990-es években újabb tudományágak oktatása indult el a BME-n, melynek keretében 1998-ban megalakult a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, valamint a Természettudományi Kar.

Így ma már nyolc karával és több mint 24.000 hallgatójával Magyarország egyik legnagyobb egyeteme.

Azzal soha nem végeznénk, ha csak akár név szerint megpróbálnánk felsorolni azok nevét, akik a világhírig vitték innen indulva, ha pedig ennél kicsit tágabb merítéssel próbálkoznánk, akár el is kezdhetnénk építeni egy könyvtárat… Ezért mi most egy kicsit szűkítünk a körön, és magára az épületre, na meg ezzel természetesen a magyar történelem egyszeletére koncentrálunk.

A Műegyetem elődjét, az Institutum Geometricumot, 1782-ben alapították a budai tudományegyetem bölcsészeti karának részeként.

Ez volt első polgári mérnökképző intézet Európában!

Az évek során egyre nagyobb igény lett egy önálló mérnökképző intézmény kialakítására. Ebben nagy előrelépést jelentett Mária Terézia 1777-es Ratio Educationis rendelete. Egy kicsit váratott magára az iskola létrejötte, de 1846-ban megnyithatta kapuit a József Ipartanoda.

Az évek folyamán többféle változtatáson ment keresztül az intézmény. 1850-ben az Ipartanodához csatolták az Institutumot, így jött létre a Joseph Industrieschule. Itt az oktatás még német nyelven folyt.

1856-ban Industrieschulét Joseph Polytechnicum néven felsőfokú tanintézetté vált, majd nem sokkal később az intézmény a Királyi József Műegyetem nevet kapta.

Állítólag ez volt az első műszaki egyetem a világon, ami a nevében az egyetem szót viselte. Az oktatás nyelve a magyar lett.

Aki eddig talán némileg értetlenül állt azelőtt, hogy Magyarország hogyan volt képes kitermelni korábban olyan sok műszaki lángelmét, hát most megkapta a választ;

Magyarország az elsők között – ha nem elsőként – intézményesítette a műszaki képzés legfelsőbb szintjét, így már a 19. század második felére jelentős előnyre tett szert a legtöbb európai országgal szemben!

A Műegyetem otthona 1882-tól, a Múzeum körúti egyetemépület

Nem csoda, hogy mind a hallgatóság létszáma, mind pedig a felhalmozott tudás okán szükségessé vált egy nagyobb létesítmény létrehozása.

A korábban többek közt a Budai Várban és a Trefort kertben is működött egyetem 1909-ben költözött jelenlegi helyére. Ezt az épületkomplexumot Hauszmann Alajos, Petz Samu és Czigler Győző tervezte.

Azt az alábbi cikkben írtuk meg, hogy korábban mi volt a mai épületek helyén, melyek 1909-re készültek el:

Itt pedig azt írtuk meg, hogy miként is ment végbe a Duna megszelídítése, mennyi év és mennyi munka kellett ahhoz, hogy a Duna mára tényleg egyszelíd víz lett (ami azért még ma is tud meglepetéseket okozni!):

De vissza az épülethez, melynek építését az alábbi képeken mutatjuk be:

Az 1934-ben Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem névre keresztelt iskola az ország legnagyobb felsőoktatási intézményévé vált.

A II. világháború alatt az egyetem épületében is harcok dúltak, amelyek során nagy károkat szenvedett. A szervezeti átalakítások következtében 1949-ben a Budapesti Műszaki Egyetem nevet kapta az intézmény. A sok-sok szervezkedés és bővülés miatt a további helyhiányt 11 tanulmányi épület létrehozásával oldották meg.

Történelmi emlékhely

2016. október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján a 313/2016. (X. 19.) Korm. rendelet alapján történelmi emlékhellyé nyilvánították a Műegyetemet. A magyar és angol nyelvű feliratot tartalmazó, a Nemzeti Örökség Intézete által készített sztélé a központi épület főbejárata mellett található.

Az indoklás szerint az egyetem elődintézménye, a 18. századi Institutum Geometrico-Hydrotechnicum révén a hazai műszaki felsőoktatás bölcsője. Történeti campuszán 1956. október 22-én tartott hallgatói nagygyűlés hatására kaptak szélesebb nyilvánosságot a politikai berendezkedéssel szembeni követelések. Az innen induló tüntetés lett a forradalom fővárosi nyitánya október 23-án.

A 21. század elején újabb bővítésekre volt szükség, ekkor épült az „I“ és a „Q“ épület. 2000. január 1-jétől az egyetem új neve: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

Ajánlott Cikkek