Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

A nagy „kerítő”: Haidekker – olcsó, szép, tartós!

A Központi Értesítő 1899. évi 12. száma közölte, hogy a Budapesti Törvényszék 1899. január 28.-án kelt bejegyzést rendelő végzése értelmében Haidekker Sándor, sodrony-, szitaszövet- és drótfonatgyáros, budapesti lakos vállalkozása bejegyeztetett.

Borítóképen: Budapest, XI. kerület, Kelenhegyi út 23/b., Haidekker kerítés a villa előtt – 1941 (forrás: Fortepan / Dobóczi Zsolt)

Erre akkor az égadta egy világon senki nem figyelt fel, és igen kevesen voltak, akik tudták, hogy ki is az a budapesti lakos, aki sodrony-, szitaszövet-, és drótfonatok gyártásába kezd. De nem sokáig maradt ez így! És talán ma sem tudja senki, hogy 1899-ben ezzel egy sikertörténet indult el…

Budapest, II. kerület, Hankóczy Jenő utca (Darányi Ignác utca) a 17 és 19. szám alatti ház kertkapuja (forrás: Fortepan / Ormos Imre Alapítvány)

Pedig a legtöbbünk akár nap mint nap találkozik azokkal a nagyszerű termékekkel, amit Haidekker Sándor gyártott! De ha nem is találkozott valaki még ilyennel, akkor is tudhatja, hogy miről van szó, ugyanis mind a mai napig fogalom a neve bizonyos szakmai körökben! Ilyen mai hirdetésekkel találkozhatunk:

„Különlegességünk, hogy az ún. haidekker vagy közismertebb nevén kastély kerítést mind a mai napig tradicionális technikával, kézzel készítjük.”

Az egykori Haidekker villa – a kerítés saját gyártmány – a mai napig

Kerítés? Igen, az a jellegzetes „drótkerítés” (a laikus nyilván így nevezi), amivel lépten-nyomon találkozhatunk. Hogy igazán pontosan megmutassuk miről is van szó, egy kicsit érdemes elmélyülni abban, hogy mi a különlegessége. Előbb nézzük meg az úgynevezett Hungária drótfonatot, ami relatív kevés anyag felhasználásával készült, mégis igen tartós volt, mérettartása pedig sokkal jobb, mint az akkori konkurenciáé:

„A fonat csavart szálai – mint vékony sodronykötelek – a kerítés hosszirányában futnak, mi által nagy az ellenálló képessége, a keresztszálak pedig hullámosak, a szálak összecsúszása tehát ki van zárva.”

„Nem tévesztendő össze a 6 szögletes osztrák gyártmánynyal.” Ez az, amit ma csirkehálóként ismerünk, és ami állékonyságban teljesen más szintet képvisel, nem véletlen, hogy kerítésekhez nemigen használják a mai napig sem, holott ez a termék ma is kapható – rengeteg változatban.

Amit manapság „ún. haidekker vagy közismertebb nevén kastély kerítés”, az nem más, mint a hirdetésben szereplő „erős hullámos fonat”, amit ma leginkább hullámrácsnak neveznek. Ennek lényege, hogy a hullámosan meghajtott drót tartása sokkal jobb, mint az egyenes anyagé, és ezért a kerítés a kerítés lehet egyenes, íves és egészen egyedi kialakítású is.

Egy hirdetés 1930-ból

Az 1899-es gyáralapítás után – sikeres üzleti éveket maga mögött tudva – 1923. november 21-én 10 millió korona alaptőkével megalakult a Sodronyszövet-, Szita- és Vasárugyár Rt., amely 1925-től Haidekker Sándor Rt. néven vált egyre ismertebbé. Sajnos az 1925-ös névváltás oka az volt, hogy az alapító Haidekker Sándor 1924-ben maghalt, de a vállalatot fia, ifjabb Haidekker Sándor vette át.

Ekkor már a kerítések, sodronyszövetek, sziták, láncok és fonatokon kívül vas- és acélbútorokat is meg lehetett rendelni.

Hirdetés – 1928

Minden kétséget kizáróan jól megy a vállalatnak, termékei szerte Európában megjelennek, most már nem csak az egykori Monarchia területén, hanem más országokban is! Azzal együtt azonban, hogy a vállalat gyarapodik, a tulajdonos nem feledkezett meg munkavállalóiról sem.

„Őszinte örömmel értesültem az Igazgatóság azon elhatározásáról, hogy egyrészt az általa létesített Tisztviselői Segélyalapból a vállalatnál legalább 10 éve egyfolytában alkalmazásban álló hajadon, vagy özvegy tisztviselőnők részére, férjhezmenetel esetén, 1000 pengő hozományt folyósít és a törvényesen megállapított szabadságigényen felül további egyheti szabadságot is engedélyez, másrészt pedig, hogy Munkás Segélyalapot is létesít, melyből gyermekszületéskor minden, a vállalatnál két esztendő óta egyfolytában dolgozó munkás 160 pengő keresztelői ajándékban részesül.”

Az idézet Bornemisza Géza, egykori iparügyi minisztertől származik, 1938-ból. A vállalat pedig nem számít még mindig igazán nagynak – bár a 200-300 munkás akkoriban már országosan észrevehető méret volt, de eltörpült egy WM, egy Ganz vagy egy MÁVAG mellett -, így az iparügyi miniszter elismerése tényleg azt mutatja, hogy a cég szociális intézedések terén messze megelőzte korát!

De ahogy változtak az idők, változott a termékszerkezet is, megjelentek olyan termékekkel is a piacon, amit a történelmi helyzet tett eladhatóvá…:

Igen, ez a hirdetés ugyanazon évben, azaz 1938 júniusában jelent meg, és bár a második nagy világégés hivatalosan csak 1939 szeptember 1.-től kezdődött el, éppen a fenti hirdetés mutatja, hogy szinte biztosra lehetett venni, hogy hamarosan kipattan az újabb nagy háború…

És amikor megindult a fegyveresen harc, akkor bizony a légoltalmi felszerelések forgalma jelentősen felfutott. Azt nem tudjuk, hogy a vállalat mindezt a haditermelésbe bevont vállalatként végezte, de – mint fent láttuk a hirdetést! – már a háború kitörése előtt elkezdték ezt a termékcsoportot kialakítani.

Balatonszemes, Kisfaludy utca 12., Mókus cukrászda – 1959 (forrás: Fortepan / Bauer Sándor)

Aztán következett itt is az a sorminta, amit minden más vállalat esetében is láthatunk ezekben az időkben: 1948-ban a céget államosították és lett 1949-ben Láncárugyár majd később Fémbútorgyár. Ezen a néven egészen 1958 végéig működött. A rá következő évtől több vállalattá hullott szét, melyek mára jobbára eltűntek a föld színéről…

De! A vállalat sikere elvitathatatlan, és – bár történelmietlen a felvetés – kíváncsiak lennénk arra, hogy a Haidekker hova fejlődhetett volna, ha másképp alakul történelmünk.

Ajánlott Cikkek