Hírek

A NATO egysége nem is olyan erős? Viták a szervezetben!

A Bloomberg által kiszivárogtatott dokumentum szerint komoly viták vannak a NATO-n belül arról, hogyan is kellene kezelni a háborús helyzetet, sőt még abban sem egyeztek a vélemények (persze kifelé mindig az egységes álláspontot hangsúlyozzák!), hogy Putyinnal kell-e egyáltalán tárgyalni, vagy az csak az orosz elnököt erősíti!

Borítóképen: NATO jelkép (forrás: NATO E-3 via commons.wikimedia.org, szerző: Jetijones, licenc: CC BY 3.0) A kép illusztráció

Mondhatjuk erre, hogy természetes dolog, ha az egyes országok nem feltétlen értenek egyet bizonyos kérdésekben, de amikor azt halljuk, hogy Magyarországot ócsárolva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bűnbakot akar kreálni, akkor azért elgondolkodtató a kiszivárgott anyag tartalma…

Az anyag szerint múlt heti NATO-csúcson azon túl, hogy az agressziót egységesen elítélendőnek mondták az egyes tagok, gyakorlatilag semmiben nem értettek egyet… Ez nem azt jelenti, hogy a végén nem volt egy egységes(nek tűnő) nyilatkozat Jens Stoltenberg NATO főtitkár részéről, de azt igen, hogy biztosan nem lehet Magyarországot bűnbakká tenni!

A nézeteltérések különösen a tűzszünet feltételeinek megítélésében, a békeszerződést érintő kérdésekben, valamint Ukrajna támogatásáról voltak élesek.

Az anyag a héják és galambok vitájaként jellemezte az elhangzottakat. Előbbiekhez tartozik – nem meglepő módon… – Joe Biden, aki egész egyszerűen kijelentette, hogy Putyinnak nem szabad hatalmon maradnia. Biden talán fel sem fogta szavai súlyát (ugyanis ez azt jelentené, hogy valamilyen módon közvetlenül beavatkozik az orosz belpolitikába, vagy akár katonai úton érvényesíti akaratát…), de Emmanuel Macron francia köztársasági elnök szinte azonnal elhatárolódott Biden kijelentésétől, így őt a galambok közé sorolja a forrás.

Macron szerint Biden kijelentése csak élezi a helyzetet, ami nem célravezető. Galambként jellemzik Olaf Scholz német kancellárt is, akinek szóvivője a NATO-csúcs után kifejtette, hogy az elsődleges prioritás mindenképpen a tűzszünet megteremtése. Ezen túlmenően Scholz az értekezleten óvott attól, hogy bármit feladjanak a NATO-Russia Founding Act szerződésből, amely egyebek mellett lehetővé teszi a csapatmozgások áttekintését mindkét oldalon.

Bár most nem működik ez a megállapodás, de alapja lehet a későbbi rendezésnek – hangzott el. A héják szerint Berlin és Párizs Putyin kezére játszik ezzel az álláspontjával, mert Putyin valójában nem akar egy elfogadható békemegállapodást, a vele való tárgyalás pedig Putyint erősíti azáltal, hogy ezzel elismerik őt. Andrzej Duda lengyel államfő egyenesen naivnak minősítette azt az elképzelést, hogy Putyinnal meg lehet állapodni, véleménye szerint, aki ebben hisz, részt vesz az oroszok rendezte színjátékban.

Volt ám ennél sarkosabb vélemény is! Egy meg nem nevezett kelet-európai diplomata azt találta mondani ugyanis, hogy aki az ukránokat rábírják az orosz csapatok kivonása előtt a békeszerződés aláírására, azok valójában Putyint szolgálják! Azt is hozzátette még, hogy Scholzot és Macront valójában belpolitikai megfontolások vezérlik. Itt minden bizonnyal arra gondolt, hogy népszerűségük fokozása a cél. Macronra elnökválasztás vár, Scholz és kormánya pedig nem éppen népszerű a németek körében…

Boris Johnson – szintén héjaként – az mondta, hogy Putyin tárgyalási szándéka valójában csak elfedi, hogy nem adta fel katonai céljait Ukrajnában, amik máskor elhangzott kijelentései szerint nem mások, mint a hadsereg leszerelése, és a Zelenszkij féle vezetés eltávolítása.

Macron egy érdekes történettel állt elő annak magyarázatára, hogy miért tárgyal Putyinnal. Elmondta, hogy erre Zelenszkij kérte fel, és a tárgyalások fő célja megismertetni Putyinnal, hogy katonái nem haladnak megfelelően. A francia elnök szerint erre azért van szükség, mert Putyin beosztottjai retorzióktól tartva nem mernek beszámolni a valóságról. Egy másik francia diplomata elmondta, hogy semmit nem tesznek az ukrán elnök tájékoztatása nélkül.

De mi van a támogatásokkal. A NATO egyes országainak más és más elképzelései vannak arról, hogyan kellene fegyverekkel ellátni Ukrajnát. Ennek megválaszolásához előbb abban kellene megállapodni, hogy Oroszország számára hol húzódik az a határ, amit átlépve már háborús oknak tekinti Ukrajna támogatását!

Igen, ez nehéz kérdés… A galambok szerint nem szabad prvokálni ezen a téren Moszkvát, míg a héják szerint mindegy mit csinálnak, mert Putyin önkényes módon úgyis beleköthet akármibe is.

Véleményünk szerint ez egy igen eszélyes álláspont, mert nem számol azzal, hogy ha a NATO és Oroszország háborúba keveredik, az a mai igen rossz helyzetnél sok nagyságrenddel rosszabb lesz!

Az orosz gondolkodást jól ismerő diplomata azt mondta, hogy bölcs dolog volt végül nem odaadni harci repülőket és tankokat Ukrajnának. Nyilván ő úgy gondolja, hogy ez háborús ok lenne a Kreml szemében, de Zelenszkij erre csak annyit mondott, hogy Franciaország fél Oroszországtól, és Boris Johnson többet segít.

A mi véleményünk az, hogy felelős és kevésbé felelős vezetők tárgyaltak egymással a NATO-csúcson, és óriási szerencse, hogy a kevésbé felelősek akarata csak korlátozottan érvényesül.

Ajánlott Cikkek