Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

A Rába-Balaton kapcsolat: nem földrajzi tévedés, motorvonat!

„A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár gyártmányfejlesztési osztályán elkészítették a terveket, amelyek alapján a kor követelményeinek megfelelő motorkocsik és motorvonatok gyártását kezdhetik el” – írta a Kisalföld 1958. január 31-i száma.

Borítóképen: Rába-Balaton (Bamot 701)

Wilhelm Pieck

A gyár elnevezése senkit ne tévesszen meg, a korabeli (1953. január) filmhíradóból tudjuk, hogy „A győri Magyar Vagon- és Gépgyárat a dolgozók javaslatára a német nép vezérének 77. születésnapja alkalmából Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárnak nevezték el.”

A nevezett Pieck tehát egy kommunista német politikus, aki a weimari köztársaság parlamentjének is tagja volt, majd a Volkskammer (az NDK egykamarás törvényhozó testülete) tagja lett, végül Kelet-Németország elnökeként halt meg. Szóval „felejtős”, de a történeti hűség kedvéért megemlítettük.

Vissza a Kisalföld cikkéhez:

„Teljes motorkocsi család távlati tervét dolgozták ki, mely a mellékvonali motorkocsitól a zárt motorvonat egységig hat típust foglal magában. A tervezésnél felhasználták a Ganz Vagongyár tapasztalatait és a külföldi szakirodalmat.”

Az első, kék-ezüst színezésű motorkocsi, mely a Rába-Balaton I. típusjelet kapta, 1959 végére készült el. A motorkocsi a Bamot 701 pályaszámon tett sikeres vizsgát. Egy további motorkocsi és két mellékkocsi is elkészült – az első motorkocsihoz hasonlóan a gyár saját költségén – 1961-ben. A formatervező Karmazsin László volt.

A második, Rába-Balaton II. típusként jelölt és Bamot 702 pályaszámot kapott motorkocsi – melynek tervezésekor a lengyel PKP igényeit is figyelembe vették – több részletében is különbözött a 701-estől: a Bamot 701 pályaszámú jármű homlokátjáróval és ennek megfelelő kisméretű vezetőfülkével, míg a Bamot 702 homlokátjáró nélkül, teljes szélességű vezetőfülkével készült. A fehér, piros csíkos 702-es a lengyel vasutakra jellemző nagyméretű homlokfényszórókat kapott. A Bamot 701-et MÁV 1963-ban vette véglegesen át.

Menjünk vissza kicsit az időben, mert tudjuk, hogy akkor (sem) mentek egyik napról a másikra a dolgok! Az ’50-es évek második felében a MÁV mellékvonalain bővíteni szándékozott a motoros vontatást, hiszen a gőzösök ideje már lejáróban volt, és a GANZ járműveinek lecserélése is felmerült.

A Balaton tervének alindítója minden bizonnyal Sónyi Gusztáv mérnök volt, akinek írása a Rába győri gyárának üzemi lapjában jelent meg 1956. június 28-án „Tervezzünk alumíniumból épülő motorvonatot”! címmel.

Hamarosan el is készült a motorvonat előterve, majd 1958-59-ben elkezdték a gyártást. Persze nem volt ez olyan egyszerű menet! Az eredeti elgondolás (négyrészes, zárt, csuklós motorvonat) két motorkocsiból és két közbülső pótkocsiból álló szerelvényre változott. A kocsiszekrények alapanyaga is módosult: csupán két pótkocsi szekrénye épült alumíniumból.

Az első motorkocsi 1959. december 15-én indult próbaútra.

A jármű a Bamot 701-es pályaszámot viselte, és 1960. október 19-én, Mosonmagyaróvár és Győr között tett eredményes műtanredőri próbát. Közben javában folyt a Rába-Balaton II. motorkocsi, valamint a két pótkocsi gyártása. Az eltelt kilenc hónap során a 701-es 7600 kilométert futott.

A következő év tavaszán, a lipcsei vásáron kiállították az elkészült két alumínium mellékkocsit, amely komoly elismerést aratott. Még el sem készült a második motorkocsi – a tervezésnél a lengyel vasútkívánságait is figyelembe vették -, amikor 1961 júliusában engedélyezték a Rába-Balaton motorvonat nullszériájának gyártását. Ez a változás külsőleg a bal oldali vezetőállás feljáró ajtóban, valamint a homlokjáró ajtó hiányában különbözött a prototípustól.

Közben az első motorkocsi és a két pótkocsi a Tapolca-környéki vonalakon megkezdte szolgálatát. 1961 októberében már a második motorkocsi, a 702-es is a házi próbákat végezte, és hamarosan csatlakozott az észak-balatoni forgalomban dolgozó társához.

A 701-es motorkocsit 1963 februárjában adták át a MÁV-nak. Az időközben készülő Rába-Balaton III. terveit be sem fejezték, hanem rögtön a továbbfejlesztett Rába-Balaton IV. motorvonat terveit dolgozták ki az az ajánlatig, hiszen…

A MÁV kétszáz ilyen járműre tartott volna igényt.

Utóbbit a prototípus motorkocsik tapasztalatai alapján továbbfejlesztett vonatnak, elsősorban a régi Ganz AB-k kiváltására szánták, és ekkor még arról is szó volt, hogy a járművek a KGST-országok vaspályáin is megjelenhetnek.

Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1967. január 14-én, kis tengelyterhelésű mellékvonali dízelmotorvonatokra ajánlatkérést küldött a Ganz–MÁVAG-nak és a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárnak. A győri üzem, mely ekkor már a Rába-Balaton III. típus tervein dolgozott, azt félbehagyva elkészítette a MÁV igényeinek megfelelő Rába-Balaton IV. típust, melyet hozzá tartozó mellékkocsikkal együtt kínált a vasútnak.

A vasút szakemberei azonban végül a versenytárs Ganz–MÁVAG MDmot típusát választották. A sorozatgyártás így tehát elmaradt.

Nevükkel ellentétben a Rába-Balaton motorvonatok nem a Győr-Balaton forgalmat látták el, hanem a tó északi és nyugati partján személy- és gyorsvonatként közlekedtek, de jártak például Szentgotthárdra is. A GYSEV-nél elsősorban nem saját szerelvénnyel, hanem két- vagy négytengelyes személykocsikkal, vagy éppen szólóban közlekedtek a fővonalon és a Fertővidéki HÉV (FHÉV) vonalán.

A régi két- és öttengelyes Ganz-motorkocsik helyét az 1980-as évektől vették át az osztrák vonalon. Az 1990-es években Bécs felé bevezetett ütemes menetrend miatt az egyik motorkocsi szólóban, vagy az egyik mellékkocsival elsősorban az FHÉV megmaradt részén közlekedett. A 702-est 1995-ben a dunakeszi járműjavítóban szalonkocsivá alakították át, zöld-sárga színűre fényezték, de ebben a köntösben csak ritkán közlekedett.

A kocsik fővizsgája lejárt, egy tolatás közben alvázsérülést szenvedett, valamint az 5046-os és 5146-os, majd az 5047-es és 5147-es motorkocsi üzembe állítása miatt végül a motorvonat összes járművét kivonták a forgalomból.

A két motorkocsi a vasúttörténeti parkban látható, a 701-est 2005-ben felújították, üzemképessé tették. A mellékkocsik Győrben maradtak: az egyikben vendéglőt nyitottak, a másikban a Rába-gyár kiállítása kapott helyet.

Ajánlott Cikkek