A Rába és az MAN együttműködése – jóval az “Ede” előtt
Mint tudjuk, a Rábánál egy fényes korszakkezdődött akkor, amikor egy 1964-es döntés után lehetősége nyílt ismét teherautó gyártásra. 1965-ben tárgyalásokat kezdtek az MAN-nel, majd a motorgyár ünnepélyes avatására 1969. július 17-én került sor. De az MAN-nal nem ez volt az első kapcsolat…
Borítóképen: A Rába-MAN D2156 HM 6U motor – ez már egy mások kor!
Amagyar Köztársaság című lap 1936 április 16.-i száma hozta le a következő hírt:
„Egyre jobban terjed a nyersolajmotorok használata, a modern technikusok az egyes közlekedési eszközök hajtására előszeretettel alkalmazzák. Magyarországon a nyersolajmotoroknak különös sikerük van, hiszen a Ganz-Jendrassik-motor úgyszólván az egész világot meghódította már.
Nyersolajmotorok készítésével eddig két gyár foglalkozott. Értesülésünk szerint most újabban érdekes tárgyalások folynak, amelyeknek célja, hogy egy harmadik vállalat is bekapcsolódjék a nyersolajmotorok gyártásába. A Magyar Vagon- és Gépgyárról van szó,amely az utóbbi időben igen mozgékonyan dolgozik és új gyártási programjának egyik fázisa lenne a nyersolajmotor-gyártás meghonosítása. Híreink szerint a Magyar Vágón- és Gépgyár figyelmét felhívta a Maschinenfabrik Augsburg-Nürnberg nevű német vállalat úgynevezett MAN-motorjaira, amelyek jó eredménnyel dolgoznak. A Magyar Vágón- és Gépgyár foglalkozott is ezzel a kérdéssel és előszerződést kötött a MAN- motorok gyártására vonatkozó licenz átvételére.
Mihelyt a szerződést perfektuálják, a Magyar Vagon- és Gépgyár nyomban megkezdi a gyártást. Azért is foglalkozik ezzel a gondolattal, mert hiszen az új teherautó típusa rövidesen a piacra kerül és esetleg ezeknél is alkalmazásra kerül már a Győri Vagon által gyártott nyersolajmotor.
Egyes jelentések szerint a licenz megvásárlását érdekes konstrukció teszi lehetővé, amelynek keretében a Győri Vágón, illetve anyavállalata, a Rimamurányi is teljesítene bizonyos szállításokat a Maschinenfabrik Augsburg-Nürnbergnek.”
Hogy mi lett a sorsa ennek azegyüttműködésnek? A háború elsodorta, de mégis volt egy látható eredménye, hiszen elkészült a Rába-MAN 100 lóerős hathengeres motorral hajtott Rába 41 M típusú tüzérségi vontató, melynek tervezésénél felhasználták már a Botond tapasztalatait is.
A Rába-MAN kapcsolat tehát egészen 1936-ig vezethető vissza, de nyilvánvaló, hogy bár aztán jogutódokként folytatták a háború utáni vállalkozások, ezek a szerződések nem maradtak, nem maradhattak életben, így az együttműködés is megszakadt „jó” 30 évre…
A polgári autógyártásban is megjelentek a Rába-MAN motorok ebben az időben. A négyhengeres 65 és 80 lóerős motorokat a Rába Super D és Rába Speciál D teherautókba, illetve autóbuszokba építették, míg a 100 lóerős hathengereseket az ötven személy szállítására alkalmas Rába DST trambuszokba kerültek.
