A réz világvárosa: Besztercebánya

Besztercebánya. A ma ~75.000 lakosú város a Felvidék bányászata szempontjából igen jelentős volt, mert az itt kitermelt ércen kívül volt egy másik nagyon fontos szerepe is; feladata a királyi kincstár és a réz- valamint ezüstbányászatból származó jövedelmek őrzése volt, így természetesen vár is dukált az őrzőknek!

Borítóképen: Tornyok és Tornyok Besztercebányán

A legjelentősebb bányavárosok egyike. IV. Béla emelte városi rangra, első erődítményei a gótikus plébániatemplom körül épültek a 14. században, a városfalakat a 15. században emelték, majd a 16. században megerősítették. 1620-ban Bethlen Gábor is országgyűlést tartott itt, amely őt királlyá választotta. 1678-ban és 1680-ban Thököly Imre serege, 1703 őszén Rákóczi kurucai foglalták el. A szabadságharc idején fontos hadiipari központ, csak 1708. október 25-én foglalták vissza a császáriak. Erődítményeit ezután fokozatosan lebontották, csupán a Mészáros-bástya és a várostorony maradt meg belőle. Püspökségét Mária Terézia alapította.

Vályi András így ír a városról:

„BESZTERCZE BÁNYA. Novisolium, Neosolium, Neusohl, Banszka Bisztrice. Elegyes lakosú szabad Királyi Bánya Város, Zólyom Vármegyében, lakosai leg inkább katolikusok, és evangelikusok, fekszik Körmötz Bányához három, Selymetzhez pedig négy mértföldnyire, egy kies völgységben, Garam hegye alatt; ’s vidékje Garam, és Besztertze vizek által nedvesíttetik. <…>

A’ Város jelesen építtetetett, ’s Tollius azt írja felőle, hogy a’ Város közepén lévő piatzon, ’s üress helyen elférne Körmötz Bánya. Bővebb leírását lásd Bél Mátyásnál in notitia Hungariae novae. A’ Városnak négy kapui vagynak, ’s belső épűletei többnyire két emeletre, szép rendel intéztettek. A’ Püspöki Szentegyház előtt ékesíti a’ hoszszas üress helyet a’ Város közepén B. Szűz MÁRIÁNAK képe.

 A’ Várost pedig a’ Tornyok, és templomok, a’ Vár, és a’ Püspöki kastély, a’ Királyi Kamara ház, a’ Vármegye háza, Városháza, ’s több Uraságoknak, és lakosoknak házaik.”

És miről mesél a térkép? Nos, a 110 évvel ezelőtti állapotokhoz mérve mára jelentősen megnőtt a város beépített területe, de ez nem csoda, hiszen a Beszterce és a Garam összefolyásánál található város…

Lélekszáma 1910-ben még csak 11.000 körül volt – enyhe magyar anyanyelvű többséggel -, addig 2021-re – azzal együtt, hogy az utóbbi 30 évben 10.000-rel csökkent a lélekszám – 76.000-en lakták.

Mára a 2021-es hivatalos adatok szerint mindössze 269 magyar anyanyelvű lakos él a városban, de a pontos számot nagyban befolyásolhatja, hogy ebben a felmérésben volt 4.316 ismeretlen nemzetiségű lakos is.

A nemzetiségeket ugyan nem mutatja meg a térkép, ellenben azt igen, hogy a város alapvető fontosság infrastruktúrája – vasút, vár, templom, és Fényes Elektől tudjuk, hogy volt itt püspöki kastély, bányász kamarai épület, polgári kórház, városháza, vármegyeháza, jezsuita kollégium is – 1910-re tulajdonképpen megvolt.

Természetesen a kor haladtával történtek fejlesztések – már csak a növekvő lélekszám miatt is -, de ezek a korban szokottnak tekinthető módon inkább csak rontott a városképen, miután jellemzően panel-lakótelepek épültek fel.

Erről mesélnek ezek a térképen, jó ezt tudni, ahogy azt is, hogy a város Árpád kora óta magyar fennhatóság alatt volt, de azért sikerült a várat itt is „lebontani”…