A Roszkoszmosz berág: „Repüljenek valami mással, a seprűnyélen”
Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz állami űripari vállalat vezérigazgatója bejelentette, hogy többi nem áll módjukban rakétahajtóműveket szállítani az Egyesült Államok számára. Érdekes fejlemény, mert a hajtómű gyártási technológiáját 1996-ban megvásárolta az amerikai General Dynamics vállalat is, sőt RD AMROSS néven az orosz Enyergomas vállalattal vegyesvállalatot is alapított a gyártásra, ám az eddig az Egyesült Államoknak leszállításra került 122 darab RD-180-as rakétahajtómű mind az orosz partner gyárában készült.
Borítóképen: RD-180 méretarányos modell (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Igel B TyMaHe, licenc: CC0 1.0) a kép illusztráció
Rogozin beszámolója szerint az 1990-es évek óta Oroszország összesen 122 darab RD-180-as rakétahajtóművet szállított le az USA-nak, ezek közül 98-at az Atlas rakétákhoz használt fel Amerika. Jelenleg még 24 ilyen rakéta van Amerikában, ezeknek a szervizelése is megszűnik.
Az RD-180-at 1980-as évek végén fejlesztették ki. 1996 novemberében hajtották végre vele az első teszteket, így nem éppen mai konstrukció. Ennek ellenére a mai napig nem építettek jobbat… Nem gondoljuk, hogy nem lenne rá technológia, csak így biztosan olcsóbb – volt…
1997–1998-ban az Egyesült Államokban tesztelték. 1999 tavaszán kapott alkalmassági bizonyítványt az Atlas hordozórakétán történő használatára. Először 2000 májusában az amerikai Atlas IIA–R hordozórakétán hajtottak végre vele indítást.
A hajtóművet a négy égésterű RD–170-ből alakították ki, az RD–180 lényegében egy fél RD–170-es hajtómű, annak számos berendezését felhasználták. Tüzelőanyaga kerozin, oxidálóanyagként folyékony oxigént alkalmaznak. Az égéstér kialakítása olyan, hogy a magas nyomáson megvalósuló égési folyamat rendkívül nagy hatásfokú, így a hajtóművel nagy tolóerőt tudtak elérni.
A zárt ciklusú hajtómű jellegzetessége, hogy a szivattyúkat működtető turbina gázgenerátora elő-égéstérként működik, az oxigéndús égésterméket a hajtómű fő égésterébe vezetik, ahol az oxigénben dús gázokban további kerozint égetnek el. A fúvócsövek mozgatását a kormányzás során négy-négy hidraulikus munkahenger végzi. A jó égési folyamatnak köszönhetően üzeme tiszta, korom nem képződik.
De vissza a mai hírre! Rogozin így kommentálta a döntést:
„Egy ilyen helyzetben nem tudjuk ellátni az Egyesült Államokat a világ legjobb rakétahajtóműveivel. Hadd repüljenek valami mással, a seprűnyélen, nem tudom, mivel.”
Nos, várható, hogy ez lépés – ha nem is vágja hanyatt az amerikaiakat -, de mindenképpen problémát fog okozni. Ha ez még nem lenne elég, Rogozin azt is bejelentette, hogy Oroszország ezentúl a Roszkozmosz és a védelmi minisztérium igényeinek megfelelő kettős célú űreszközökre koncentrál, valamint, hogy az eddigi együttműködést a Nemzetközi Űrállomás projekttel kapcsolatban is.
Szankció és ellen-szankció tehát egymást követve záporoznak továbbra is… És kiderül, hogy az oroszok valójában elég szorosan együttműködnek (működtek!) az Egyesült Államokkal!
