Hírek

A Sas, a Medve, a Sárkány és a gladiátor, avagy hol vagy Európa???

A ringben a gladiátor, aki azt hiszi, hogy a medve és a sárkány ellen majd megvédi a sas. Nem veszi észre a szerencsétlen, hogy a ragadozók egymással vannak elfoglalva, és ő hiába szurkálja bármelyiket, életét csak azért hagyják meg, mert a sas nem vadászik legyekre – ahogy a többiek sem… Kicsit világosabban: Ukrajna még mindig tényezőnek hiszi magát, de közben olyan nagyhatalmi harcok mennek, ahol nem csak szava nincs, hanem egyenesen hallgatást parancsolnak rá! Gáz, együttműködés, fegyverek, migráció, mozaikszók… Nagyban megy a „játék”!

Borítóképen: Az Eurázsia Gazdasági Unió országai – a Sárkány közelít! (forrás: splusktechnik.hu)

Az Egyesült Államok elnöki csapata figyelmeztette Ukrajnát, hogy vessen véget az Északi Áramlat 2 kritizálásának, mert különben oda a nagy barátság! Újabb jelzés, hogy Ukrajnának kuss a neve ebben a történetben… Mennyi ilyen pofon kell még vajon? De nem is ez a lényeg, hiszen sokkal fontosabb az amerikai indoklás; az USA már tárgyal egy megállapodásról Németországgal a gázvezeték ügyében! Mint korábban beszámoltunk róla, Németország már így is adott némi kegyelemkenyeret Ukrajnának, de úgy tűnik ez nem elég…

Közben persze az oroszok sem tétlenkednek; bár nem tudjuk, hogy mennyire hiteles a hír, de állítólag az ilyentájt szokásos feltöltés helyett a Gazprom éppen kiszivattyúzza az európai tárolókból a gázt… A hír arról is szól, hogy ennek mértéke már-már kritikusan alacsony szintre vitte a készleteket! Persze ez lehet, hogy csak egy összeesküvés-elmélet, mert könnyen előfordulhat, hogy a csúcson lévő gáz árak miatt egyes európai országok/cégek kivárnak a feltöltéssel. A probléma csak ott van, hogy ha igazán hiány keletkezik (a magas árak miatt…), akkor ez a hiány még magasabbra repíti majd az árakat.

Kis kitérővel meg kell említeni, hogy vannak országok/társaságok, akik hosszabb távú szállítási, árképzési megállapodásokkal operálnak, így esetükben a piaci árak hirtelen változásai nem igazán jelentősek, ugyanakkor „békeidőkben” valamivel többet fizetnek. Ez Magyarország esetében is így van, a jó hír pedig az, hogy szeptembertől várhatóan megújításra kerül a hosszútávú megállapodás (már csak a 15 éves periódus tagolását kell pontosítani), ezért a magyar tározók feltöltése rendben halad.

De vissza a szerencsétlen gladiátorhoz, akinek még egy rongyos bicskára sem futotta, nem hogy gladiust lengetve ronthatna az ellenre… Hát igen, most ott tart az Európai Uniós tagságára hajtó Ukrajna, hogy kezdi felismerni; a szürke/fekete foglalkoztatásban résztvevők (nem kis számról beszélünk!) számára nem biztosítható nyugdíj. Azon lamentálnak, hogy miként is kellene kiküszöbölni azt a problémát, hogy mindenki – ha egyáltalán be van jelentve… – minimálbéren kerül alkalmazásra, ráadásul részmunkaidőben. Közben pedig megy a „zsebbelóvé”, amiből természetesen az állam semmit sem lát. Azért ugye senki nem gondolja komolyan, hogy ilyen őserdei viszonyok mellett komolyan vehető a csatlakozási szándék?

Sajnos Ukrajna Európa szegényháza lett, ahol fegyvereken, meg gigaünnepségeken kívül nemigen költenek másra, de ez nem mindenhol van így. Oroszország elérte a pandémia előtti termelési szintet, Kínát meg se parittyázta az egész járvány (jó, jó, ennek sok oka lehet…), és megállapodásaik, valamint a nemzetközi színtéren mutatott viselkedésük arra utal, hogy egymásnak hátat vetve küzd az ellenséggel. A sárkány és a medve pedig erős szövetségesek, de ez nem csak ebben nyilvánul meg!

Mindkét ország futtatja saját programját, Kína az Egy út egy övezet, míg Oroszország az Eurázsiai Gazdasági Unió projektet tolja. Érdekes módon valahogy képesek megoldani, hogy ne zavarják egymás köreit, sőt, arra is van példa szép számmal, hogy a két program egymást segítve halad előre! Ezen pedig igen komolyan el kellene gondolkodni az úgynevezett Nyugatnak… Mert bizony egy amerikai-német, vagy egy francia-amerikai együttműködésben ilyet még csak véletlenül sem lehet tapasztalni. És ha már gázvezetékkel kezdtünk, azzal is zárunk; ugye feltűnt, hogy a nagy észak-atlanti összeborulás közben a németek és az USA késhegyre menő vitákat folytattak az Északi Áramlat 2 megépítésével kapcsolatban? Ugye feltűnt, hogy most, a megépítés után még mindig ellenséges a viszony? Ugye világos, hogy egymás ellen lépnek fel a nagy észak-atlanti szövetségesek?

Talán nem ártana megtanulni a valódi együttműködést, a tényleges párbeszédet Nyugaton is, ha a Keletet fel akarja tartóztatni. Mert így nem fog menni…

Ajánlott Cikkek