Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

A Sikló, amit ma már szinte senki nem ismer

Bizony, ott tartunk sajnos, hogy igen kevesen lehetnek azok közöttünk, akik még láthatták a Budavári Siklót abban az állapotában, és műszaki tartalmával, ami története során eddig a leghosszabb ideig szolgált. Hogyan lehet ez? Ezt is bemutatjuk, ahogy az eredeti Siklót is. Pontosabban a Budai Gőzsiklót!

Borítóképen: A Budai Gőzsikló 1870-ben, és a Siklóról szóló értekezés az üzembehelyezés idjéből

A történeti hűség okán el kell, hogy mondjuk, a Budavári Sikló életében volt egy 42 éves tetszhalotti korszak, így az igaz ugyan, hogy 1870-ben indult el első útjára, amire már a nagyközönség is használatba vehette, a mai műszaki tartalom (eltekintve a közben elvégzett korszerűsítéstől!) a második világháborús pusztítás után csak 1986-ban állt elő.

A fentiekről részletesen az alább csatolt cikkben írunk:

A totális megsemmisülés után újjáépített Sikló tehát mindössze 38 éve szolgál, de az eredetileg megépített szerkezet bizony 1870-től egészen 1944-ig szolgált, azaz majdnem 75 évig működött!

Nézzük meg tehát, hogy milyen is volt az a Sikló, ami még a háború előtti időkben működött, és ami már az első útja után igen népszerű volt a turisták, de a város lakói körében is!

A Sikló hosszmetszeti rajza – 1870

Már a metszeti rajzon is igen jól látható, hogy az úgynevezett „kezelési épület” – ma azt mondanánk, hogy az alsó állomás – sokkal nagyobb volt korábban, mint napjainkban. Ennek oka pedig nem más, mint hogy itt került elhelyezésre a Sikló hajtásáról gondoskodó gőzgép is, nem „csak” maga az állomás:

A „kezelési épület”

És mit keresett ott egy lakás? Nos, értelemszerűen meg kellett oldani a szerkezet védelmét – ahogy ez akkoriban szokás volt minden hasonló vasúti, és közúti műtárgy esetében is -, de ami sokkal fontosabb volt, az nem más, mint hogy a gőzgépet működési sajátosságainál fogva egy bizonyos szinten mindig üzemben kellett tartani, mert a „hidegindítása” meglehetősen hosszas és költséges volt.

Maga a hajtómű a fenti ábrán látható műszaki megoldást jelentette. Pontosabban műszaki rajza, metszetei így néztek ki. Sajnos kép nincs róla, így meg kell elégedni ennyivel. Pontosabban: van azért néhány műszaki rajz, ami közelebbi bepillantást enged:

A hajtómű az 1870-es rajzokon

Talán nem meglepő, hiszen a mai vonalon közlekedő kocsik a régiek másolatai, így aztán igazán talán nem jelentenek nagy újdonságot, de az mégis érdekes, hogy az akkor elképzelt megoldás mind a mai napig működik, és szó nincs bármilyen más megoldásról:

Persze a külsőt illető, igazán autentikus megjelenés nem jelenti azt, hogy ma is azonos a mögöttes technológia, de az is igaz, hogy az elvi alapok nem nagyon változtak. Egy ilyen meredek pályán pedig az egyik legfontosabb feladat, hogy az üzem biztonságos legyen. Ezt az építés idején a következő szerkezettel oldották meg:

Nos, az eredeti Sikló – a Gőzsikló! – tehát egy ilyen szerkezet volt. A maga korában ez bizony egy, a világszínvonalat képviselő szerkezet volt, ami a képek és a rajzok is tanúsítank!

Ajánlott Cikkek