Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

A Szabadság híd felöltöztetése

A Szabadság híd a Millennium évében került felavatásra – először… ugyanis, mint a többi hidat, azt is felrobbantották a visszavonuló német erők -, de a tervpályázat még csak annyira volt elég, hogy a híd alapvető szerkezeti sajátosságai, és főbb alakbéli- és méretadatai rendelkezésre álljanak. Ugyanakkor a híd díszítése egy külön lépés volt.

Borítóképen: A Szabadság-híd 1901-ben

 Azt ugyan mindenki tudja, hogy a hidat Feketeházy János tervezte, de – miután egy híd igen bonyolult szerkezet, rendkívül összetett feladat a megépítése, több más kiváló szakember munkáját is igénybe kellett venni a megvalósítás során.

A híd kapuzata a partok irányából

Feketeházy eredeti terveinek pontosításával, a részletek kidolgozásával a kereskedelmi minisztérium Dunahíd-osztályát bízták meg, melynek vezetője akkor Czekeliusz Aurél minisztériumi osztálytanácsos volt. Mérnöki szinten Gruber Antal, Beke József, Pischinger Gyula főmérnökök és Gállik István királyi mérnök vezették az építést, az adminisztrációs feladatokat pedig a Dunahíd-osztály vezetőhelyettesen Szántó Albert műszaki tanácsos látta el csapatával.

A híd kapuzatának oldalnézete a csatlakozó elemekkel

Nagy Virgilre hárult az architektonikus elemek tervezése, azaz a híd megjelenése, annak díszeinek megtervezése!

Ugyanaz, mint az előző két kép, de maketten, térben

Nézzük tehát, hogy mit jelentett ez a munka! Fontos tudni, hogy a díszítő elemek kialakítása terén erős megkötések voltak, ugyanis a híd főbb méretei (teljes hossz, nyílások hossza) adott volt, csakúgy, mint az alsó övvonal esetében a ráfektetés pontjai, a nyílásoknak vízszint fölötti minimális magasságai, a pálya maximális emelkedésének viszonyai és a pillérkörök. A felső övek vonalai esetében kissé nyílt a mozgástér, mert a legalacsonyabb és legmagasabb pontokat némileg meg lehetett változtatni, de a támaszközök mérte is adott volt.

“A korlát hengerelt vasból való, egyes kovácsolt- és öntöttvas díszítéssel ; főalakjában ez is rácsszerkezetből áll, tehát következetesen beleilleszkedik az egész híd jellegébe.”

És persze meg kellett tervezni a hídhoz illő vámházat is, hiszen ekkor még hídvámot szedtek.

Ez a másik, akkor már elkészült két hídra is vonatkozott, de szerencsére a Szabadság híd (avatásakor Ferenc József híd) esetében ezek megmaradtak és ma is láthatók – funkciójuk pedig teljesen más lett.

A vámház terve

A kivitelezők korabeli beszámolója a hídról:

„A kapuzati oszlopoknak a felső öv feletti részei pyramisszerűleg vannak kiképezve, s külön keresztrácsozattal egymással összekötve. A pyramisok gömb végződésein 46 m magasságban a nullvízszín felett kiterjesztett szárnyú turulmadarak lebegnek, az alantabb levő nagyobb gombok pedig akként vannak kiképezve, hogy azokba reflektorokkal felszerelt villamos ívlámpák elhelyezhetők legyenek. A kapuzatok felső keresztkötései koronás czímerekkel, a kapuzatok víz felőli oldalai pedig czímerpajzsokkal vannak díszítve.”

És egy későbbi történet a hídról:

Ajánlott Cikkek