Erdély Hírek

A Székely Nemzeti Tanács Felhívása a népszámlálással kapcsolatban

A múltban számos kísérlet volt mind a székelyek eredetének meghamisításra, mind a magyartól különálló nemzetiségként való meghatározására. Nem váltak be. írja a foter.ro

borítókép: székelyzászló/ creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/

Akárcsak a tíz évvel ezelőtti, úgy az előttünk álló népszámlálás alkalmával is arra biztatja a székelyeket a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), hogy vallják magukat magyarnak. Az SZNT álláspontja semmit sem változott a székelyek magyar nemzeti önazonosságáról, ezért ugyanazt a felhívást tették közzé, mint 2011-ben. Ebben a Székelyföld autonómiastatútumára, az SZNT alakuló ülésén elfogadott kiáltványára, továbbá az 1941-ben Marosvásárhelyen megtartott Székely Nagygyűlés határozatára hivatkoznak, melyek

„megkerülhetetlen kötelezettséget rónak” a magyar nemzeti önazonosság vállalására.

Az SZNT feleleveníti a székelyek eredetének meghamisítására irányuló múltbéli kísérleteket. A román nacionalizmus ideológusai már a két világháború között megfogalmazták azt az igényüket, hogy a székelyeket a népszámlálás során külön nemzetiségként tüntessék fel, ilyen módon törölve Románia térképéről az egy tömbben élő magyar közösséget.

Volt idő, amikor a székelyek román eredetét igyekeztek bizonyítani ugyanezen célból, illetve a trianoni döntés hosszú távú érvényességének biztosítására. 1977-ben Nicolae Ceaușescu próbálta átültetni a népszámlálások gyakorlatába azt a Nicolae Iorga-féle hazug elméletet, miszerint a székelyek nem magyarok. A székelyek hűségesek maradtak: az akkor még több mint 1 700 000 erdélyi magyarból mindössze mintegy ezren vallották magukat székelynek.

„A székelység mindig tudatában volt annak, hogy ő a letéteményese a legősibb és legtisztább magyar hagyományoknak, hogy történelmi küldetése védelmezni a nemzetet és Magyarországot, hogy ő a legmagyarabb törzse a magyarságnak. Mi, székelyek, ennek megfelelően fogjuk magyarnak vallani magunkat, ha ma megkérdeznek, akár a népszámlálás alkalmával, és ezt fogják tenni utódaink is minden időkben.”

– írta Izsák Balázs SZNT-elnök tíz évvel ezelőtt.

Akkori üzenetéhez annyit hozzátett, hogy a székely önazonosság kifejezését szolgálja majd a székely/székelyföldi személyi kártya, mely minden, magát székelynek valló személy számára elérhető lesz. Az összetett informatikai, jogi, műszaki rendszerként meghatározott igazolvány lehetővé teszi, hogy a székelyek számon tartsák és megszervezzék önmagukat, ami az autonómia felé vezető út része.

Az RMSZ alig egy hete indította el Kolozsváron a népszámlálási kampányát, melynek keretében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök arra biztatta a székelyeket, hogy vallják magukat magyarnak. Heves reakciókat váltott ki, hogy a népszámlálás megszervezéséről szóló, akkor bemutatott tervezetben a magyar etnikai identitáshoz nem társult alkategória, így a székelyek vagy a csángók nem határozhatták volna meg saját identitásukat. A felháborodás nyomás végül Kelemen Hunor jelezte, kérni fogja a két alkategória bevezetését a tervezetben. Az ügyben a Főtér.ro több kérdést is intézett Horváth Anna népszámlálási biztoshoz, de mindeddig nem kaptunk választ ezekre.

foter.ro Szerző: MTímea

Ajánlott Cikkek