Vélemény Vélemény-cikkeink

„A szíriaiaknak legyen lehetőségük dönteni arról, milyen országban élnek”

A mondat az Európai Parlament elnökétől származik, az EP migrációról és menekültügyről rendezett magasszintű interparlamentáris konferenciájáról. A menekültügy továbbra is téma, ugyanakkor ezen az összejövetelen sem tárgyalta senki azt a kérdést, hogy mit szeretnének az európai választópolgárok! Újra a munkaerőpiac és az emberi jogok mantrája viszont annál inkább!

Borítókép: Menekültek (forrás: portfolio.hu)

Meg kell jegyeznünk, hogy tökéletesen egyetértünk David Sassolival; jó lenne, ha maguk a szírek dönthetnék el, hogy milyen országban élnek, azaz nem ártana, ha a választók tudnák megmondani azt, hogy mit szeretnének Szíriában! Mert most mindenki jobban tudja azoktól, akiknek pedig igazán nem mindegy! Ezen persze nyilván nem tudunk változtatni, ugyanakkor nagy kérdés, hogy ha már Szíriából menekülnek a polgárok, akkor miért nem olyan országok felé veszik az irányt, ahol beilleszkedésük korántsem okozna ilyen problémát!

Miért nem veti fel a nemzetközi közösség, hogy a muszlim államok miért nem fogadnak be menekülteket? Miért adekvát az, hogy ez mindössze Európa feladata? A választ nem tudjuk, de azt igen, hogy a közös nyelv és kultúra segít azoknak, akik egy adott országba érkeznek. Az is segítene, hogy ezzel nem borulna fel az a történelmileg kialakult vallási, és kulturális status quo, ami mindezidáig – az időnként fellángoló ellentétekkel együtt is! – képes volt a közvetlen összeütközéseket elkerülni!

De ez valamiért nem érdek. Hogy pontosak legyünk, Sassoli teljes mondatát idézzük:

„Olyan diplomáciai erőfeszítéseket kell tennünk, amelyek arra irányulnak, hogy a szíriaiaknak legyen lehetőségük dönteni arról, milyen országban élnek.”

Mit lehetne még tenni ennek érdekében?  Azzal, hogy ma gyakorlatilag ellenőrizetlenül áramlanak Európába a migránsok, valójában döntési helyzetbe hozzuk őket. Ha valaki úgy dönt, hogy valamelyik európai nagyvárosba akar menni, igazából ma sem akadályozza meg senki. Talán szervezetten kellene támogatni tömegek érkezését Európába? Vagy netán arra kellene ösztönözni a ma is háborúban álló feleket, hogy még nagyobb terheket rakjanak a helyi lakosság vállára, így az is elindulna, aki eddig nem akart?

Mert bizony, ha az idézett mondatot nem követik pontos tervek, vagy legalább elképzelések, addig mindez csupán pusztába kiáltott szó, nem egyéb… De Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság európai életmód előmozdításáért felelős tagja ezt még meg is felelte;

„A közös céloknak túl kell mutatniuk az olyan mérgező politikai vitákon, amelyeket néhány tagállamban megtapasztalunk. Ezek rövidlátó szónoklatok, amelyek a migráció és menekültügy témáját a mi és ők kettősségre szűkítik le.”

Fordításban; mindenkivel el kell fogadtatni azt, hogy minél több menekült jöjjön, és ha valaki ezt nem helyesli, akkor addig kell mesterkedni, amíg meg nem győzik, vagy le nem győzik… A „mi és ők” pedig a problémától függetlenül is létezik, az ugyanis csak a kommunista utópiákban létezik, hogy mindenki egy véleményen van, és mindenki pontosan ugyanolyan véleményen van! Nem, az ember nem így működik, ha pedig így lenne, akkor valószínűleg ott csücsülnénk még mindig a barlangok mélyén félve attól, hogy az ellenséges külvilág felfal minket!

De vissza Sassolihoz, mert ő azért igyekezett magyarázatot adni arra is, hogy miért engedjünk ba menekülteket a humanitárius okokon túl. Ha úgy tetszik, ő legalább a választóknak igyekezett valamit mondani;

„Az Európai Uniónak szüksége lesz a legális munkaerő-migrációra a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításhoz.”

Korábban is volt példa arra, hogy az unió vendégmunkásokkal oldotta meg az egyes területeken jelentkező munkaerőhiányt, de ehhez az kell, hogy olyanok érkezzenek, akik;

  • Képesek, és akarnak dolgozni,
  • Nem jelentenek veszélyt az európaiak életére.

Márpedig akárhogy is nézzük a két paraméter együttes fennállását ma senki nem vizsgálja, a menekülti státusz is önbevalállásos alapon megy, tulajdonképpen éppen úgy, mint a személyazonosság megállapítása. Ha a nevet, a származást, és a bevándorló nevét sem tudjuk hitelt érdemlően megtudni, akkor vajon mit tudhatunk a képzettségéről? Mit tudhatunk arról, hogy milyen képességek birtokában van? Mert akkor aztán el lehetne dönteni – mielőtt Európába érkezne! -, hogy hasznos tagja lesz a társadalomnak, avagy nem.

De a téma nem is azért fontos, mert tényleg az lenne a cél, hogy a hiányszakmákat a menekültek töltsék be. Erről szó nincs, arról viszont igen, hogy ha egy országban lakatos nincs, akkor oda azok kellenek, ha meg pincér nincs a másikban, akkor pincérek kellenek oda! Ehhez azonban működtetni kell egyfajta elosztórendszer, ami aztán persze nem márt jelent, mint a kvóták bevezetését…

Wolfgang Schäuble, a német Bundestag elnöke, aki szerint új migrációs csomag már most valamelyest „elavult”, az EU-nak inkább a migránsok kvótaszerű elosztását kellene szorgalmaznia.

Rendben, tehát megint körbeért a verkli. Most jön az, hogy aki ellenzi mindezt, az kirekesztő náci, a kijelentés gazdája pedig egy pillanatig sem gondolja, hogy ezzel a máris a „mi és ők” témájánál vagyunk… A kerék pedig pörög tovább!

Ajánlott Cikkek