Történelem Videók

A Szu-30 az F-15 ellen: nyerésre áll az orosz!

Pedig eleinte rendkívüli előnyben volt az F-15 Eagle, de az idők során olyan fejlesztések történtek, ami végül a Szu-30 javára billentette a mérleg nyelvét. De nézzük, mi a története annak a gépnek, ami még a szovjet időkben indult, de még manapság is ütőképes. Olyannyira így van ez, hogy világszerte négy kontinensen vannak vevői a típusnak. A történet 1984 decemberében indul…

Borítóképen: Az orosz légierő Szuhoj Szu-30-asa (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Fepaba, licenc: CC BY-SA 4.0)

Ekkor még nem létezett a Szu-30, de ekkor állították hadrendbe a Szu-27-es negyedik generációs, kéthajtóműves, akkor igen fejlettnek számító nehéz elfogó vadászrepülőgépet. A gépet széles feladatkörre szánták, hiszen a MiG–25, a Jak–28 és a Szu–15 leváltására készültek vele, és arra, hogy felvegye a harcot az amerikai F–14, F–15, F–16 és F/A–18 repülőgépekkel. A váltás érthető volt, ugyanakkor el kell mondani, hogy a gép avionikája már bevezetésekor elavult volt, így az említett amerikai típusok ellen csak igen nehezen lehetett használni.

MIG-25 Foxbat – Repülés az űr szélére

Már a bevezetéskor el is kezdődtek a fejlesztések, de mire elkészültek a Szu-27M változatával, a sorozatgyártást már elvitte a Szovjetunió összeomlása… Azt nem tudni pontosan, hogy a szovjet idők terveit vették elő később, vagy – az akkorra jelentősen fejlődő technológia okán – új tervek készültek, de a ’90-es évek közepén, de tény, hogy újra elővették a projektet. A Szu-27 minden hibájával együtt több, mint 800 példányban került legyártásra!

A Sukhoi Su-27 Flanker akcióban. Ukrán Légierő.

Végül 1996-ban szolgálatba állt a Szu-30-as, de ez még nem egészen az a gép volt, amit ma is ezen a néven gyártanak! Történt ugyanis, hogy a ’90-es évek vége felé az indiai vadászrepülőgép-beszerzések szabályai előírták, hogy integrálják a Szu-35 és a Szu-37 vadászprogramok technológiáit canard-ok (kacsa előszárnyak), valamint a tolóerővektoros hajtóműveket a jobb manőverezőképesség okán.

Orosz sugárhajtású vadászgép – Szuhoj Szu-37

A két utóbbi típus őse is a Szu-27, így ezek nem voltak megoldhatatlan feladatok, ugyanakkor egy olyan gépet kaptak, amely olcsóbb volt, képességeit tekintve viszont igen hasonlót nyújtott! Az indiai módosítás a Szu-30MKI nevet kapta, és ez lett a jövőbeli Szu-30-asok alapja, melyet eleinte főként exportra, majd 2009-től az Orosz Légierő számára is gyártottak.

Szuhoj-30MKI | Indiai légierő

Az F-22 Raptor megjelenéséig a Flankerek voltak a világ legjobb gépei, és bár az F-15 gyorsabb volt, de hiányzott belőle a Flanker manőverezőképessége, infravörös nyomkövető rendszere vagy egyes fegyverei.

A rendkívül erős F-22 Raptor megmutatja őrült képességeit

A Szu-30-as feleannyiba került, és Oroszország szinte minden vevőnek hajlandó volt eladni a vadászgépet, Ugandától és Angolától Kínáig, Indonéziáig és Indiáig.

Tegyük hozzá, hogy az F-15-öt nem segítette, hogy exportja mindössze négy országra szorítkozott, mert az Egyesült Államok politikai okokból sok országot kizár a fegyverexportból, így – bár legyártotta cca. a.200 darabot -, de nem volt folyamatos a típus fejlesztése. A kevésbé fontos, vagy nem megbízhatónak tartott szövetségesek csak az F-16 Fighting Falcon-t kapták meg, ami egy egymotoros gép és képességeiben jóval alacsonyabb szintet képvisel. És a Szu-30 még az F-16-nál is olcsóbb volt…

Ennyire erős az amerikai F-15 Eagle

A különféle ügyfelek költségvetésének és teljesítménykövetelményeinek megfelelően többféle változat elérhető – a Malajziában, Indiában és Algériában értékesített csúcskategóriás MKM, MKI és MKA változatoktól a Venezuelában, Angolában és Vietnamban értékesített olcsóbb MK2-ig. szintén jelentős tényező a javára. Az 1990-es évek Tajvani-szoros válságát követően, amikor az Egyesült Államok haditengerészete 100 km alatti tengerszoroson átdobott egy csapatot a kínai partok felé – Kína válaszul megbízást adott a Szu-30MKK és az MK2 variánsok kifejlesztésére, amelyek a tengeri csapásmérő szerepekre lettek szabva.

Su-30MK2

A Szu-30 tehát továbbra is gyártásban van, mint a Szu-35 olcsóbb változata, népszerűsége viszont töretlen, mert időközben az F-15 ára jelentősen emelkedett (ha egyáltalán elérhető egy-egy ország számára), ezzel pedig az egyik legköltségesebb géppé vált…

Az Egyesült Államok is nekilátott a modernizálásnak, de ezek még drágábbá teszik az új F-15-ös változatokat. Drágább lett, mint a legtöbb ötödik generációs vadászgép, beleértve az orosz Szu-57-es légi fölényű vadászgépet, amelyet számos ügyfélnek kínáltak exportra, valamint az F-35A-t.

A Szu-30 így várhatóan egyre népszerűbb lesz a világpiacon, mint fejlett és csúcskategóriás, de viszonylag közepes árú „4+ generációs” vadászgép, amelyre valószínűleg továbbra is jelentős kereslet mutatkozik, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok nyomása szankciókkal fenyegeti a potenciális orosz ügyfeleket…

Ajánlott Cikkek