A taxi örök – csak az autók változnak!
Itt és most nem a vágott képű főszereplővel bemutatott filmről lesz szó, hanem a puszta valóságról! Nem kitalált történet, ellenben tudjuk, az élet a legjobb rendező, még ha ez olykor bizony fájdalmas tapasztalást is jelent… Ilyen fájdalmas tapasztalás volt például az is a budapesti taxi történetében, hogy a második világégés után alig maradt jármű, amivel a szolgáltató folytathatta tevékenységét.
Borítóképen: Magotax felirat az azonos nevű autó hűtómaszkján (Mag= MÁG gyártmány o = ejtéskönnyítő, tax = taxi)
Igen, voltak nehéz idők, de mint azt manapság is tapasztalhatjuk – na meg korábbi életünk során is -, a taxi él és virul, pedig rendszerek jöttek, rendszerek mentek, de az embereknek mindig szükségük volt a taxikra. Sokan persze luxusnak tartják, azt mondják, hogy drága, de ha valóban luxus enne, biztosan nem lenne szükség ennyi – ma már! – sárga járgányra a városban.
Ma már? Igen, emlékezhetünk, hogy korábban nem volt egységes színe a taxiknak – még akkor sem, ha a népnyelv egy-egy híresebb autótípus jellegzetes színe után a két már a két világégés után is megkülönböztetett Szürketaxi (Budapesti Automobil Közlekedési Rt.), illetve Pirostaxit (Budapesti Géperejű Bérkocsi Ipartestület! Sőt, ez utóbbi 1931-től kéktaxi lett.
Honnan érdemes kezdeni a történetet? Nos, talán a MARTA és a Magotax az a két típus, amivel igazán beindult a taxizás, ugyanis 1913-ban indult meg az első vállalat, a Szürketaxi, ami Haltenberger Samu munkásságának eredményeképpen MARTA autókat rendelt (ezek voltak azok a bizonyos szürkék!). Alább magáról a gyárról olvasható korábbi cikkünk:
Szintén a már említett Haltenberger Samu nevéhez köthető a korabeli magyar autógyártás csúcsának számító Magosex-ek vásárlása is (aminek kisebb, gyengébb változata, a Magotax – ami kifejezetten taxinak készült! – volt szürke…):
És ha már ennyi információt rázúdítottunk a kedves olvasóra, akkor most jöjjön egy sokkal kényelmesebb formája a múlt megidézésének, jöjjön egy igen érdekes videó arról a korról:
De nem mi lennénk, ha nem mutatnánk meg még egy, igen hasonló filmet, ami nem csak hogy szintén említi a régmúltat, de elkészítésének időpontja is immár több, mint 50 éve volt! Érdemes megfigyelni a korai ’70-es évek hangulatát is!
Ahogy írtuk; rendszerek jöttek, rendszerek mentek, de a taxi úgy tűnik örök!