„A templom története egy a nemzet történetével” – a Mátyás-templom
A címben idézett mondat Fritz Oszkártól származik, aki abból az alkalomból ragadott tollat, hogy 1874–1896 között Schulek Frigyes vezetésével nagyarányú újjáépítésre került sor. Ez az igen komoly munka alakította ki az épület mai képét, hiszen a korábbi évszázadok igencsak megviselték…
Borítóképen: Borítóképen: Balra: a Mátyás templom 1874 körül (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.079), jobbra: a Mátyás templom 1896-ban (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.053)
Az egyházi hagyomány szerint a templomot Szent István király alapította, 1015-ben, amelyről sem okleveles, sem tárgyi adat nem maradt fent, de Szent Gellért legendája szerint műemlékeinkről. Szent Gellért legendája szerint a vértanú püspököt a Boldogságos Szűz budai egyházában temették el. Turócy képes krónikájában említi, hogy Szent István Budán templomot alapított.
Az tehát biztosra vehető, hogy a templom története Szent Istvánig vezethető vissza, de sajnos ennél sokkal többet nem tudnunk. Azt viszont tudjuk, hogy IV. Béla idejéből már minden kétséget kizáró, hiteles adatok vannak:
Nagyboldogasszony templomát a tatárpusztítás után IV. Béla király 1255 és 1269 között újjáépíttette.
Ez az új templom egy háromhajós bazilika volt, melyek közül az északi még ma is fennáll, ezért IV. Béla nevét is viseli. Az Árpádházi királyok idején – bár a szokásjog alapján végig Székesfehérvár volt a koronázóváros – egyre nagyobb jelentősége lett a templomnak, a királyok koronázásuk után azonnal a budavári templomba igyekeztek, és ott ünnepélyes fogadtatást rendeztek számukra.
1309 június hó 15-én volt az első koronázás a templomban, amikor Károly Róbertet a pápai követ jelenlétében magyar királlyá avatták.
A budavári templom tehát tekintélyben és jelentőségben egyre emelkedett, hiszen például innen indult hadba a király itt mondott könyörgő imát, mikor visszatért, akkor pedig itt adott hálát az istennek a győzelemért. Ezzel természetesen együtt járt, hogy a templomot egyre bővítették, és az egyház igényei okán is többször végeztek itt építési munkálatokat.
Egész szerkezetét érintő nagyobb átépítés történt rajta Nagy Lajos idejében.
Ekkor a bazilikális templomot csarnoktemplommá alakították át. A mellékhajók boltozatait lehordták, a hajókat a főhajó magasságáig emelték föl. A külső falba magasabb és nagyobb ablakokat törtek. Ezen átépítés alatt vált gót templommá a régi romanikus bazilika.
Nagy pártfogója volt a templomnak Mátyás király, ki azt újabb épületrészekkel bővítette és oly nagyszabású helyreállítási munkálatokat eszközöltetett rajta, ennek okán nevezték később Mátyás-templomnak.
Ő építtette a déli előcsarnokot, a mindenszentek kápolnáját és tőle ered a jellemző, késő-gót stílusban épített díszes torony is. Sajnos a mohácsi vész, és az azt követő török uralom alól sem Buda, sem pedig a templom nem vonhatta ki magát; az oltárokat és felszereléseket összerombolták, a kincseket elhordták, a festményeket bemeszelték és a Koránból vett feliratokkal borították a falakat.
Sőt, amikor a törökök 1541-ben Budát végleg elfoglalták, itt mondott hálát Nagy Szulejmán Állatinak a magyar seregeken nyert győzedelemért!
Budavár visszavételével 1686-ban vonult be újra a keresztény papság az egyházba… Amikor a támadók megostromolták az akkor török kézen lévő Budát, a templom fala ledőlt az ágyútűz miatt. Kiderült, hogy mögé egy régi fogadalmi Madonna-szobor volt elrejtve. Amint Szűz Mária szobra megjelent az imádkozó muszlimok előtt, a helyőrség morálja összeomlott, és a város még aznap újra a keresztények kezére került!
A törökök kiűzése után I. Lipót jezsuitáknak adta a templomot, ami rengeteget szenvedett az ostrom alatt, így igen komoly restaurálás indult el: sajnos ekkor a templom komoly hátrányt szenvedett, ugyanis jobb- és baloldalt barokk stílusban épült rendházakat építettek hozzá, ahogy a nyugati homlokzatot is ebben a stílusban újították meg…
A középső nagy ablakrózsát befalazták, a IV. Béla tornyát lehordták és a templommal egy tető alá fogták. A gót díszítéseket bevakolták, a kapuzat elé az akkori ízlésnek megfelelő előcsarnokot építettek. De ez nem volt elég, 1723-ban a tűzvész a tornyot sisakjától fosztotta meg…
A jezsuita rend feloszlatása (1773) után a templom kegyura Buda város (később Budapest) tanácsa lett, a templomhoz épült kollégium és rendház állami tulajdonba került.
Ilyen állapotban maradt a templom két évszázadon keresztül. Az utcától teljesen elzárva, két nagy épület közé beékelve, melyeket egymással a templom kórusán átvezető folyosó kötött össze! De itt sajnos még mindig nem volt vége; meg. 1849 május havában a magyar seregek megostromolták az osztrák kézen volt Budavárát és visszafoglalták azt. Az ostrom alatt azonban a közelben lévő lőporraktár fölrobbanásakor a Mátyás templom is számos helyen megrongálódott.
A templom csak árnyéka volt önmagának, de hogy még mindig milyen fontos volt, mi sem jelzi jobban, mint hogy a kiegyezés után, 1867 június 8.-án itt történt meg Ferenc József koronázása.
Ekkorra Törvény mondta ki, hogy Magyarország fő- és koronázótemploma a budavári Boldogasszonyról nevezett egyház, az országgyűlés pedig elhatározta, hogy rendeltetésének megfelelő fénnyel újjáépítteti.
1874–1896 között Schulek Frigyes vezetésével nagyarányú újjáépítésre került sor, amely kialakította az épület mai képét. A kőfaragó munkákat Kauser Jakab, a jó nevű pesti építész-család sarja végezte.
Schulek lebontatta a két nagy épületet a templom mellett, ezzel régi fogságból megszabadítva azt. Az épület boltozatát és falait több helyen a földig lebontatta, hogy rekonstruálni tudja az eredeti építészeti megoldásokat. Mindenütt eltávolította a barokk toldásokat, és a régebbi állapotok visszaállítására törekedett, de úgy, hogy a sérült részeket és felületeket teljesen megújította.
Ahol mér végképp nem volt támpont ahhoz, hogy miként is volt megépítve és hogyan nézett ki a templom, ott Schulek saját megoldásaihoz folyamodott, de ez k mind remekül beleillenek a képbe, a templom kifejezetten egységes képet mutat mind a mai napig!
Persze ahogy jötték és mentek bizonyos rendszerek, mindig hagytak rajta nyomot azóta is, de szerencsére jó ideje kiváló állapotban van az épület, melynek eredetijét nem is igazán tudjuk, hogy mikor épülhetett…
És persze nem múlt el újjáépítés nélkül ez az időszak sem…:
