A Titán ellen a földeken!

A magyar mezőgazdasági gépgyártás hajnalán bizony még egyáltalán nem voltak olyan határozott irányai a fejlesztéseknek, mint manapság. Nem volt szabványosítás, nem voltak olyan, alapvetően mindenki által elfogadott szerkesztési elvek, amelyeket hosszú évtizedek tapasztalata tökéletesített (hogy aztán például a Dutra fenekestől forgassa fel a traktor-ipart…), így sokféle megoldással próbálkoztak, akik olyan motorral hajtott gépeket szerkesztettek, amelyek szakítottak a helybőlszántás gyakorlatával.
Borítóképen: Kőszegi-féle talajmivelő a resicai gazdasági gépgyárból
Korábban már írtunk az első magyar traktorról, amit mi kissé önkényesen neveztünk el, mert ez a gép volt az első, ami formáját tekintve traktornak minősíthető, ugyanakkor voltak más gépek is, amelyek nem ilyen külleműek voltak, ám funkcionalitásukat tekintve azonos céllal fejlesztettek ki.
A mezőgazdasági gépek alkalmazása akkor már évtizedes múltra tekintett vissza, de a korai mezőgépek teljesen mások voltak, mint a maiak, és a mai gépek elődei sem ezek, hanem sokkal inkább a Titán, vagy például a vele versengő, és ennek a cikknek a témáját adó Kőszegi-féle talajművelő!
A helybőlszántás kialakulása és gyakorlata:
Kőszegi Károly 1858-ban született, és már igen korán érdeklődést mutatott az agrárműszaki terület iránt, így nem meglepő, hogy figyelemmel kísérte a hazai gőzgépes és robbanómotoros szántógép-kísérleteket, amelyet 1893 és 1898 között a budapesti Ganz és Társa Vasöntöde és Gépgyár Rt. vezérigazgatója, Mechwart András (1834-1907) gépészmérnök szervezett.
Igen, a Mechwart-féle kísérletek és mezőgazdasági gép termékek különösen fontosak történetünk szempontjából, mivel Kőszegi Károly is hasonló elvet – a rotációs eljárást – alkalmazta gépénél.
Tudni kell, hogy Mechwart gépei nem kerültek igazi tömeggyártásba, mert rettenetesen nagy súlyuk volt, ami nem csak a munkaterületre történő mozgatásukat tette nehézzé – erre még ott lett volna az első közúti vontatók akár! -, hanem a talajművelés szempontjából sem voltak igazán megfelelőek.
A bajai Kőszegi ezért egy sokkal filigránabb szerkezetet készített, 1907. február 6-án pedig benyújtotta találmányát a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatalban. A feltaláló korszakalkotó találmánya a „Motoros üzemű, magajáró, kombinált talajmegmunkáló és vetőgép” szabad utat (39728 X/a) kapott.

A rotációs kapuszerkezettel szerkesztett munkagép prototípusa Mechwart forgórendszerű szántógépeinek elvéből indult ki.

A Kőszegi-féle gépbemutatóra 1907. szeptember 7-én a Baja melletti Koppány pusztán került sor. A kísérleti géppel – amely még 15 soros vetőszekrénnyel is fel volt szerelve – 25-35 cm-es mélységben egy óra alatt 1250 négyszögöl területet szántottak fel. (A talajművelő gépet úgy szerkesztették, hogy a szántáson kívül alkalmas volt cséplőgép és egyéb gépek hajtásra, továbbá vetésre és vontatásra.) A sikeres bemutatkozás után a Kőszegi-féle talajművelőt – többek között Japánban is – 32 országban szabadalmaztatták.

Hogy jön képbe a Titán? Nos, az első magyar traktor (arról még lesz szó, hogy miért gondoljuk még mindig, hogy ez az első, holott a Kőszegi-féle gép minden bizonnyal korábbi fejlesztés) bemutatása ugyanazon a versenyen történt, melyet az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) rendezett 1913. augusztus 9-10-én, azaz;
A két gép – a Gibás-féle Schlick-Nicholson kétgépes szántógarnitúra mellett – egymással versenyzett!
Hogy mi lett a verseny végeredménye, nem tudjuk (de ha kutatásainkban esetleg ráakadunk egy összehasonlító elemzésre, közreadjuk!), viszont azt tudjuk, hogy a verseny nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű volt, ugyanis a Landtechnik német folyóirat 1957. évi decemberi számában így írtak róla (mint később kiderül, nem volt véletlen a német lelkesedés):
„A magyar síkságon a Pozsony mellettiGalánta városka határában a motorostalajművelés vizsgálatát és bemutatását rendezték meg, amely Németország szempontjából jelentőség tekintetében messze túlszárnyalt minden eddigi hasonló fajtájú rendezvényt.”

A gépet egyébként egy négyhengeres Kamper-féle motor hajtotta, és miután Mezőhegyesen 1909-ben bemutatták (szintén az OMGE által szervezett eseményen!) az ország nylc helyén végeztek vele méréseket, gyakorlati próbákat. A vizsgálatokról Ifj. Sporzon Pál így nyilatkozott:
„Teljes megnyugvással állíthatom, hogy a Kőszegiféle talajművelő mai alakjában gyakorlatérett, használható jó gép.”
Az 1913-as megmérettetésre tehát a gép már úgy érkezett meg, hogy jól kipróbált szerkezet volt, és a sikerre való tekintettel a gyártás és a forgalmazást is megkezdték;
A Kőszegi Károly-féle szabadalmazott motoros talajmívelő gépgyár r.-t.”-nél Baján lehetett megvásárolni 28.000 koronáért.

Miért nem lett ez a gép országosan elterjedt mégsem? Nos, 1912-ben a gyártás jogát a Mannheimi Heinrich Lanz gyár vásárolta meg. Német megrendelésre ugyan a kispesti Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek RT (H-S-C-S) a Kamper motoros talajművelőből több darabot készített ugyan, de a további műszaki fejlesztés hiányában szériagyártása abbamaradt.

A későbbiekben a mannheimi gyárüzem 45 és 60 LE-s Landbau motorral gyártotta a talajművelő gépeket.
Heinrich Lanz AG
A volt német mezőgazdasági gépgyártó Mannheimben tevékenykedett. A vállalatot és annak LANZ márkáját 1956-ban vásárolta meg az amerikai John Deere. Azóta – egy rövid átmeneti időt engedve – az eredetileg piros Lanz színt felváltotta a John Deere zöld-sárga festése, és kivezetik a gyártó addigi legsikeresebb traktorját, a Bulldogot a piacról.

1956-ig nem kevesebb, mint 200.000 Bulldog traktort adtak el, de addigra az izzófejes, kétütemű dízelmotorral hajtott jószág végképp elavultnak számított, magas volt a fogyasztása modernebb társaihoz mérten, és a kétütemű egyhengeres motor fő hibája a jelentős rezgések keltése volt, amit a felhasználók egyre kevésbé fogadtak el, így a konkurens márkák hasonló teljesítményű, ámde kulturáltabban működő erőforrásaival szerelt traktorait vették.
Ez lett a Lanz vége, ezért van az, hogy ma már Mannheimben John Deere mezőgazdasági gépeket gyártanak.
Így történhetett meg az, hogy a magyar talajművelő mezőgazdasági gép tulajdonképpen a John Deere genetikájában valahol nagyon mélyen ott van, és így történt meg az, hogy egy nagyszerű magyar találmány itthon nem hasznosult…
És mégis miért az első traktor a Titán? Mert a Titán esetében a gép semmilyen terhet nem visel, a különböző feladatok ellátására alkalmas szereékek csak csatlakoznak a géphez, de annak nem részei, így a felhasználásnak csak a szerelékek a korlásai.