A titokzatos terepes Ikarus, az IK 259
„Az Ikarus 259 típus összkerékhajtású autóbusz. Konstrukcióját tekintve egyedülálló autóbusz, mely 30—35%-os emelkedőn, bukkanón is képes felmenni. A jármű fenékrésze 50 cm-re van a talajtól, terepszöge 16 fokos. Hossza 10 m. Szállítható utasok száma 41 ülő, 30 fő álló” – írta a Technika 1979. májusi számában.
Borítóképen: IK 259 négykerék hajtással
Azt tudjuk, hogy volt olyan különleges Ikarus, ami terepjárásra alkalmas volt bizonyos határok között, de nem volt igazán terepjárónak nevezhető, hiszen légrugós kialakításánál fogva erősen meg lehetett emelni a hasmagasságot. Amikor az alább csatolt cikk megjelent, egy olvasónk kérdezte, hogy összkerékhajtású volt netán az Ikarus 222? Nem, itt erről még nem volt szó, ugyanakkor ez sem maradhatott ki az Ikarus palettájáról, és elkészült a fél méterrel hosszabb Ikarus 259.
Sajnos, amikor kutakodtunk először nem akadtunk rá a részletes technikai adatokra, csak a bevezetőben említett leírás került elő. De nyilván nem hagyhattuk annyiban a dolgot, és tovább kutattunk! És ennek meg is lett az eredménye!
De nem pontosan az, amit vártunk… 1976-ból ugyanis előkerült egy írás (Technika 1976. évi 5. száma), melyben részletesebb specifikációt is olvashatunk, ugyanakkor nem találtuk nyomát az összkerékhajtásnak! De nyomon voltunk, és ez a lényeg!
„A korszerű konstrukciójú és gyártású Ikarus 200-as család 10 méteres speciális változata. A fejlődő országok körülményeinek figyelembevételével lett kialakítva. A kevésbé kiépített útviszonyokra növelt terepjáróképességgel rendelkezik. A klimatikus viszonyok miatt intenzív szellőzést vagy fűtést lehet biztosítani. Figyelembe lett véve a jobb- és balkormányos kivitelű kialakíthatóság is. A közúti személyszállításnál különösen fontos nagy csomagtérrel esetleg tető csomagtartóval rendelkezik.”
Sajnos nem írnak a hajtásmódról, ezért azt gondoljuk, hogy ’76-ban még szimpla hátsókerekes lehetett az IK 259.
De azért vannak adatok, amik kissé közelebb visznek ahhoz, hogy megtudjuk, milyen szerkezet is lehetett ez a busz, tehát jöjjenek a főbb műszaki adatok:
- Teljes hosszúság: 10.000 mm
- Teljes szélesség: 2.500 mm
- Teljes magasság: 3.170 mm
- Összgördülő súly: 15.000 kp
- Szállítható utasok száma (gk. vezetővel): 46 fő
- Szállítható személyek száma max.: 66 fő
- Csomagláda térfogata: 4,5 m³
- Motor: Rába-MAN D 2156 HM6U
- Teljesítménye: 192 LE n=2.100 ford/percnél
- Megengedett maximális sebesség: 71 km/óra
Amit még megtudtunk, az nem más, mint hogy a 259-est lég- és laprúgóval is szerelhették, a szervokormány, a pneumatikus tengelykapcsoló, az automatikus fékerőszabályozó, az elektronikus vezérlésű kipufogófék is az alapfelszereltség része volt.
1981-ből is „elfogtunk” egy igen rövid hírt, miszerint a „az Ikarus 259-es típusú távolsági autóbusz SCANIA alvázra épült”, de abban nem vagyunk biztosak, hogy ez azonos lenne a korábban említett 259-esekkel – bár egyik beszámoló sem tartalmazott arra vonatkozóan semmit, hogy ez a busz önhordó, vagy alvázas volt, vagy sem. Egyebek iránt logikusabb lenne a terepre az alvázas konstrukció, de folytassuk a kutatást!
Szintén ’81-ben érkezett a hír, miszerint az Ikarus 259/46.80 is készül, ami speciálisan a trópusi éghajlatú országok számára kialakított légkondicionált, Scania alvázas autóbusz. A jármű a Thermo King klímaberendezésen kívül ivóvíztároló- és hűtőegységgel van ellátva. Véleményünk szerint ez is a hátsókerék meghajtású változat, ugyanis az összkerékhajtást minden bizonnyal említették volna – ezzel pedig választ kaptunk az előző bekezdésben megfogalmazott dilemmára is.
A ’81-es hírekben tehát egy alvázas konstrukciójú buszról számolnak be, ami nem azonos a korábbiakkal, hiszen nem összkerekes, hosszabb (11.875 mm), és jelentősen magasabb is, ami arra utal, hogy ez egy emelt padlómagasságú távolsági típus volt. És ezt talán a mellékelt kép is jól mutatja:
De mi nem ezt keressük! Hanem mit is? Nos, ugyanazon lapban megleltük végre! Íme:
De még mindig nem ért véget kálváriánk, ugyanis elcsíptünk – még ’79-ből – egy rövidke hírt, ami bizony beleillik a képbe, de nagy valószínűséggel itt sem az összekerekes verziót említik:
„Az Ikarus—259 jelzésű légrugós autóbuszt 250 lóerős Rába—MAN motorral szerelték föl, legnagyobb sebessége autópályán óránként 110 kilométer. Az afrikai és a közel-keleti országok közlekedési igényei szerint kifejlesztett busz egyik példánya idén etiópiai próbaúton vesz részt. A sorozatgyártást 1980 második felében kezdik meg.”
Egyébként eredetileg az úgynevezett „Afrika” autóbusz – amit az 1976-os BNV keretein belül mutattak be – eredetileg még Csepel alvázra épült, de ezt a későbbiek során úgy tűnik, hogy lecserélték – hacsak nem a rövidebb változat esetében mégiscsak Csepel alvázat alkalmaztak…
De végre van egy hír, ami biztosan az általunk olyannyira áhított összkerékhajtású Ikarusról szól! Íme:
„Új, terepjáró autóbusz prototípusa készült el az Ikarus székesfehérvári gyárában. Az 55 személyes, négykerékmeghajtású jármű az Ikarus és az Autóipari Kutatóintézet tervei alapján készült, és 30 —35 százalékos emelkedőkön, kiépítetlen utakon is biztonságosan közlekedik. Az Ikarus—259jelzésű autóbuszt 200 lóerős Rába—MAN motorral szerelték fel, s a légrugós kocsi fenékrészét magasabbra emelték. A terepjáró Ikarust, amely autópályán 110 kilométeres óránkénti sebességre képes, az afrikai és közel-keleti országok közlekedési igényei szerint fejlesztették ki” – írta a Dunaújvárosi Hírlap 1979. március 6.-i száma.
Nos, úgy tűnik, megtaláltuk, de ezúttal az is kiderült, hogy a korábbi motor egy erősebb változatát építették be, (vagy az újságíró nagyvonalúan felfelé kerekített).
Nos, ennyi derült ki a titokzatos 259-es négykerék hajtású Ikarusról. Nem sok? Sajnos tényleg nem sok, de a lényeg nem más, mint hogy az első – még orrmotoros (!!!), ez lehetett a Csepel-féle változat – verzió után sokféle alvázra készítették a terepes Ikarust, és 1978-ban összkerékhajtást is kapott.
És hogy jön ide a „másik” 259-es? Nos, úgy, hogy az is ugyanaz – helyesebben hasonló – konstrukció volt, vagyis alvázas, míg a 200-as sorozat többi tagja (egy-két kivételtől eltekintve) rendre önhordó karosszériát kapott.
