Magyarság Történelem Történelem Videók

A török kiűzése, és a Tihanyi Apátság megváltása

Nem az első – és sajnos nem is az utolsó – a magyar történelemben, hogy fizetni kellett azért, ami pedig a miénk volt… Igen, a Tihanyi Apátságért is fizetni kellett, mert „a császári kincstár a fölszabadító hadjárat költségeihez milliókkal járult s adósságait nem tudja fedezni”.

Borítóképen: I. Lipót, az abszolutista uralkodó

I. Lipótnak semmi nem volt elég? Semmi nem volt elég Bécsnek? Úgy tűnik nem…

Az persze nem igazán komoly, hogy a török kiűzése apasztotta ki teljesen a kincstárat, sokkal inkább az volt a baj, hogy 1688-ban XIV. Lajos király – megriadva a Habsburgok túlzott térnyerésétől – felrúgta az 1684-ben 20 évre megkötött fegyverszüneti egyezményt!

A francia uralkodó offenzívát indított a Rajnánál, kitört a pfalzi örökösödési háború (1688–1697). A kétfrontos háborúra kényszerített Habsburg császári haderő keleten meggyengült.

1697-ben aztán felszabadult némi erő, de addig is Bécs belehúzta egész Európát a pfalzi örökösödési háborúba, azzal, hogy létrehozták az augsburgi ligát (I. Lipót német-római császár, II. Károly spanyol király, XI. Károly svéd király, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem és a Német-római Birodalom több fejedelemségének képviselője alapította), amihez aztán 1689-ben Anglia, Savoya és a Holland Egyesült Tartományok csatlakoztak.

Persze azért kellett ehhez nem kevés pénz, amit pedig úgy vélt előteremthetőnek I. Lipót, hogy a törökök kiűzéséért pénzt kér a magyaroktól.

Nem volt elég a királyi cím, nem volt elég, hogy az ország javai felett rendelkezett, még több pénz kellett… Montecuccoli sokat idézett kijelentése szerint a háborúhoz három dolog szükséges: „pénz, pénz és pénz.” Ez a megnövekedett pénzszükséglet állt a hatalom megerősödése mögött, „az abszolutizmus jórészt az adóztatás gyermeke volt”.

Igen, I. Lipót semmi mást nem tett, minthogy igyekezett mindennél jobban kizsigerelni Magyarországot – pénzt veretett, monopóliumokat hozott létre, természetesen ő döntött a jogok tulajdonlásáról, naná, hogy sok-sok pénzellenében! -, hogy aztán hatalmi törekvéseit legyen miből fedezni.

Nos, így történt meg, hogy amikor a Tihanyi Apátság felszabadult, akkor vissza kellett adni a bencéseknek, de azzal a feltétellel, hogy megváltásáért fizetni kell.

Igen ám, de a feladatra kijelölt Pannonhalmi Apátságnak nem volt annyi pénze, hogy ezt az összeget kifizesse, így Simoncsics Gellért főapát a megváltás jogát átengedte az osztrák örökös tartományok bencés apátjainak…

Így lett a Tihanyi Apátság az Altenburgi Apátság fiókapátsága…

Nem kell ezt túlgondolni, a történet mindössze annyi, hogy Bécs mind a világi, mind az egyházi hatalmat a kezében akarta tartani, ehhez pedig nem kellett mást tennie, mint brutálisan adóztatni, illetve megváltást fizettetni azzal az országgal, amit egyébként magáénak tartott!

Aki párhuzamokat vél felfedezni más történelmi korok hasonló eseményeivel, nem biztos, hogy téved, mi azonban itt elvágjuk a történet fonalát, mert azt tartottuk fontonbak, hogy bemutassuk, miért születhetett Petőfi Sándor alábbi verse, a „Mit nem beszél az a német…”:

És persze, hogy miért volt aztán a Rákóczi-féle szabadságharc, illetve miért volt olyan nagy az elégedetlenség ’48-ban, és aztán miért mondták azt, hogy az első nagy világégésbe sem önszántunkból mentünk bele…

Ajánlott Cikkek