Épített örökség Hírek Magyarság Történelem

A Váci út története

Hát bizony igencsak vissza kell menni az időkben, hogy a kezdetekre bukkanjunk! Bár ma egyre inkább az irodaházak határozzák meg ezt a régmúlt időkre visszatekintő utat, ez korántsem volt mindig így!

Borítóképen: A Váci út napjainkban, előtérben az Árpád hídi felüljáróval

Az első – egyben a legtávolabbi pontja a ma Budapesthez tartozó útnak a Megyeri csárda. A terület mellett, ahol a csárda áll, már az ókorban is jelentős közlekedési útvonal húzódott.

Ásatások emlékei bizonyítják, hogy ez a vidék egykor a római “LIMES” láncszeme volt. A mai csárda környékén erődítések helyezkedtek el és itt állt az őrtorony is.

A XV. századi írásos emlékei szerint a megyeri terület a váci káptalan birtoka, majd a törökvész után 1695-től Újfalusi János földbirtokos tulajdona.  

Ekkor épült a csárda, melynek cégérén ez szerepel, „Alapítva: 1695”. Ez azt jelenti, hogy nem csak Újpest, de talán az ország legrégebbi csárdája lehet.

A betyárvilágról szóló színes hagyomány az tartja, hogy a vásárból hazatartó paraszt sokszor nemcsak pénzét és csinos feleségét, de olykor még az életét is a becsali csárdában hagyta. Az eltelt évszázadokban sok híresség kereste fel az éttermet. 1918-ban Károlyi gróf a csárdát más ingatlanokkal együtt az Egyesült Izzónak eladta.

De máris nagyon előre szaladtunk, lépjünk vissza pár évet! A Váci út a Nyugati térről indul, így egyértelműen az az útvonal, ami a Duna bal partján Pestre érkezők, illetve az ebbe az irányba távozók használtak. Ez korábban általában az egész város megközelítését jelentett, de – miután kialakult a Nagykörút, és a Nyugati pályaudvar környéke – valójában már a legfőbb cél a Nyugati lett, ahonnan aztán minden irányba jól lehetett közlekedni.

A Nagykörút esetében 1871-ben hoztak döntést a terület kiszabályozásáról (azaz, hogy nem lehetett mást építeni, csakis utat), illetve arról, hogy támogassák azokat, akik a Nagykörúton épületeket emelnek. Erre azért volt különösen nagy szükség, mert a város méretei ekkoriban kezdték meghaladni azt a méretet, amelyhez elegendőek voltak a kisebb átbocsátású utcák is.

Piros keskeny vonal: a valamikori Indóház, piros vastag vonal: a megmaradt/bővített épület, kék vonal: a Nyugati pályaudvar épülete – a sárga sávok jelzik a körút mai nyomvonalát

Érdekes történet, hogy a Nyugati téren álló Indóház igencsak útban volt, az elképzelések szerint itt kellett volna ugyanis átvezetnie a Nagykörútnak, de akkoriban nem is olyan régen a vasúttársaság feléptett ide egy kétszintes épületet, ami bizony útban volt… Nagy egyezkedés kezdődött, aztán végül megállapodás született; a már egyébként is szűkös Indóház helyére 1877-re felépült a ma is látható Nyugati pályaudvar épülete, megmaradt – sőt bővítésre került! – a nemrég felhúzott épület, a Nagykörút pedig a kettő között találta meg helyét!

Ezt a valamikor az Indóházhoz tartozó épületet a ’70-es években bontották el (hozzávetőleg a valamikori Skála épülete és a körút közötti részen helyezkedett el), hiszen itt alakították ki a nyugati téri metró állomását, és a meglehetősen kiterjedt aluljáró-labirintust, na meg a 1981 novemberében adták át a kalandos körülmények között épült nyugati téri felüljárót is.

Ezen e képen az 1877-ben még megmaradt épület helyén már lyuk tátong…

A lényeg tehát, hogy innen indul a Váci út. Ennek pedig komoly szerepe van, hiszen az első pesti villamosvonalnak is végpontja, a későbbiekben pedig megjelenik a villamos a Váci úton is.

A Duna közelsége, a jó közlekedés, és az akkor még alacsony beépítettség okán a Váci út mellett sorra nyíltak a különböző ipartelepek; hengermalmok, gépgyárok, autóipari üzemek, és sok minden más is még – és közben Pest belvárosa nem volt messze!

Itt volt valaha a Pesti Hengermalom Társaság telepe, a Ganz, a Tungsram, és még sok-sok más vállalkozás, közben pedig a város egyre inkább terjeszkedett észak felé, Újpest létrejötte után pedig Pest és Újpest nem is olyan sokára összeért.

1896-ban megépül az Újpesti vasúti híd (Északi összekötő), az újpesti bőrgyárak, és a Tungsram legszebb idejüket élik. Hogy milyen komoly lehetett a fogalom, az is mutatja, hogy Újpest és a Lehel tér között – nem a Váci úton! – igen korán járt már villamos, de a váci úton már 1866-tól járt lóvasút.

Persze aztán jöttek a villamosok, és egészen a 80’-as években elmaradtak, helyüket buszok vették át, da hamarosan ezek is „kikoptak”, miután 1990-ben megépült az Újpest Városközpontig közlekedő metró, ami érint a Városkaput is, ahol az egykori villamos remíz volt (ma áruház üzemel benne).

Az egyik utolsó villamos a Magyari csárdánál lévő végállomásnál

És itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, amikor a metró ugyan megépül, de a gazdaság igencsak leépül, és azok a gyárak, melyek a Váci út mentén voltak, sorra zárnak be. Hamar kialakul a rozsdaövezet, azonban – meglepő módon, idejében felismerve a lehetőséget! – elkezdik a régi gyártelepek bontsát, és helyükre irodaházak kerülnek.

Ennek oka megintcsak a jó fekvés; közel a belváros, itt a metró, a körutakkal van kapcsolat, és több helyről is indulnak a Váci út mentén helyközi járatú buszok, sőt Újpest Városkapunál vasúti kapcsolat is van!

Kinek melyik kor tetszett, kinek melyik maradt meg, ki mit gondol, az bizony egyénenként változó, ugyanakkor látható, hogy a római kortól a korai magyarokig, és onnantól a mai korig az az út mindig is fontos volt a térség számára, és ez a jövőben sem fog változni!

Ajánlott Cikkek