A Vallásszabadság napja: Emlékezve 1568-ra és az erdélyi vallási tolerancia kezdetére
- január 13-án ismét eljött a vallásszabadság napja, egy mélyen jelentőségteljes dátum a vallási tolerancia és a szabadság történetében. Ezen a napon emlékezünk meg Erdély első fejedelmének, János Zsigmondnak, és a 1568-as tordai országgyűlésnek az emberiség történetében egyedülálló döntéséről: a vallásszabadság törvénybe iktatásáról.
borítókép : Körösfői Kriesch Aladár: Az 1568-i tordai országgyűlés
1568-ban, Dávid Ferenc szuperintendens közreműködésével, Erdély a világon elsőként fogadta el a vallásszabadság elvét. A tordai katolikus templomban meghirdetett rendelkezés szerint a prédikátoroknak mindenütt hirdetniük kellett az evangéliumot mindenki saját értelmezése szerint. E szabadság alapja az volt, hogy senkit sem lehetett kényszeríteni arra, hogy elfogadjon egy hitet, amit lelke elutasít. Ez a megközelítés előrevetítette a későbbi ökumenikus keresztény törekvéseket.
Fontos megjegyezni, hogy ezen szabadság kezdetben csak a négy elismert keresztény felekezetre (katolikus, református, evangélikus, unitárius) terjedt ki. A tordai országgyűlés döntése mögött politikai és társadalmi érdekek is húzódtak meg. Az Oszmán és a Habsburg Birodalom között ékelődött Erdélyi Fejedelemségnek figyelembe kellett vennie a belső vallási ellentéteket, hogy megőrizze függetlenségét a külső fenyegetésekkel szemben.
Ma, több mint négy évszázaddal később, a vallásszabadság napja alkalmat ad arra, hogy elgondolkozzunk a tolerancia és az emberi jogok történelmi gyökerein, valamint azon, hogy mennyire fontos a vallási és lelkiismereti szabadság védelme a mai világban is.
