A Várnai Csata és Annak Következményei – 1444 november 10.
A Megszegett Szegedi Béke és Várnai Csata
A borítókép illusztráció
- november 10-e egy meghatározó nap a magyar történelemben, amikor I. Ulászló magyar király és Hunyadi János vezetésével a keresztes seregek szembeszálltak II. Murád oszmán szultánnal a várnai csatában. Ez a csata, mely a keresztény seregek vezetőjének halálával és a törökök győzelmével zárult, a szegedi béke megszegésének eredménye volt.
Magyarország Oszmán Ellenállása
Az 1440-es évek elején Magyarország sikeresen megállította az oszmán támadásokat, mind Nándorfehérvárnál, mind Erdélyben, Hunyadi János vezetésével. A győzelmek után Hunyadi, a „törökverő” hadvezér, elég önbizalmat gyűjtött ahhoz, hogy a balkáni népek felszabadítására törekedjen. 1443-44-ben a magyar seregek, szerb és bolgár segítséggel, számos sikert értek el az oszmánok ellen.
A Békés Megállapodás és Annak Megszakítása
A sikeres hadjáratok után II. Murád kedvező békeajánlatot tett Ulászló királynak 1444 nyarán. Az oszmánok Szerbia kiürítését és jelentős hadisarcot ígértek, cserébe tíz évre szóló békét kérve. A pápai legátus, Giuliano Cesarini bíboros, azonban Ulászlót újabb hadjárat indítására ösztönözte. A terv szerint a keresztesek váratlan támadással foglalták volna el a Balkánt, miközben az itáliai köztársaságok hajói blokádtal tartották volna Murád seregeit.
A Várnai Csata Kudarca
A terv azonban kudarcba fulladt. I. Ulászló meggondolatlan támadása és halála a csatamezőn nem csak a hadjáratot vetette véget, hanem komoly csapást jelentett a keresztesek számára is. A várnai csata a török hatalom megerősödését eredményezte a régióban, bár a veszteségek Murád számára is jelentős terhet róttak.
A békekötés után alig egy hónappal Hunyadi János vezetésével a keresztes erők ismét török területre léptek, de a hadjárat nem a tervek szerint alakult.
Az Elvárások és a Valóság Szakadéka
A nemzetközi keresztes sereg mérete jelentősen elmaradt a várakozásoktól. I. Ulászló, aki lengyel királyként is uralkodott, csupán 4000 katonát tudott toborozni Lengyelországból. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy Brankovics György szerb despota nem csatlakozott a hadjárathoz. A legnagyobb csapás azonban Genova árulása volt, amely pénzért szállította át Murád seregeit a tengerszoroson, így a velenceiek nem tudták fenntartani a blokádot.
A Hadjárat Kezdeti Sikerei
Ennek ellenére a hadjárat biztatóan indult. A Duna mentén vonuló keresztes csapatok támogatást kaptak II. Vlad havasalföldi vajdától és a bolgároktól. Hunyadi seregeinek létszáma mégis csak alig érte el a 20 000 főt. A keresztesek elfoglalták Vidint, Nikápolyt és Sument, és november 9-én érték el Várnát, ahol rádöbbentek, hogy az ősz során csak ők teljesítették feladataikat.
A Döntő Nap Előestéje
A város megközelítésekor kiderült, hogy a tervekkel ellentétben egyetlen keresztény hajó sem várta őket, és a szultán 50 000 fős serege közeledett. A november 9-i haditanács feszült hangulatban telt, ahol Cesarini bíboros a várakozást, míg sokan a visszavonulást javasolták.
A Csata Elrendezése és Lefolyása
A sereg vezérei végül Hunyadi stratégiáját követték, aki a gyors támadásban látta a győzelem egyetlen esélyét. A keresztesek a Devnai-tónál sorakoztak fel, Szilágyi Mihály a balszárnyat, Ulászló király a derékhadat, Cesarini bíboros és három magyar püspök, valamint Thallóczy Ferenc horvát bán a jobbszárnyat vezette. Hunyadi a nehézlovasság élén állt és ott avatkozott be, ahol szükség volt rá.
A Várnai Csata: Stratégiai Fordulatok és Végzetes Hiba
1444 novemberében a várnai csata történelmi fordulópontot jelentett a magyar-oszmán konfliktusban. Hunyadi János, a “törökverő” hadvezér, a haditanácsban a támadás mellett érvelt, ám a csata kezdetén az oszmánok stratégiai előnyt szereztek a környező dombokról.
Az Oszmán Kezdeményezés és a Keresztény Jobbszárny Összeomlása
Az oszmánok rohamot indítottak a keresztények jobbszárnyán, az aszabok és akindzsik könnyűlovasságával. Céljuk a Cesarini vezette hadtestek csapdába csalása és megsemmisítése volt, amely sikerült is. A jobbszárny gyorsan összeomlott, és sok főpap, köztük Cesarini bíboros is életét vesztette. Hunyadi János gyors beavatkozásával állította meg az oszmánokat ezen a szárnyon.
Hunyadi Taktikai Zsenialitása
Hunyadi rövid időn belül a másik szárnyon is beavatkozott, ahol Szilágyi Mihály vezette egységek válságos helyzetben voltak a ruméliai szpáhik ellen. Hunyadi sikeresen stabilizálta a helyzetet, és a győzelem lehetősége kezdett körvonalazódni.
Ulászló Király Végzetes Hadszíntéri Döntése
Azonban a csata fordulópontja Ulászló király vakmerő és meggondolatlan döntése volt, aki egy hirtelen rohamot vezényelt a janicsárok ellen. Ez a döntés tragédiába torkollott, mivel a király életét vesztette, ami mélyen megrendítette a keresztes sereg morálját.
A Vereség Elkerülhetetlenné Válása
Hunyadi, a teljes vereség elkerülése érdekében, azonnal visszavonulást rendelt el. Bár a keresztesek jelentős veszteségeket okoztak az oszmánoknak, a várnai csata végül a törökök győzelmével zárult.
Történelmi Következmények és Európai Hatások
A várnai vereség jelentős hatással bírt Magyarország és Európa jövőjére. II. Murád birodalma megerősödött a Balkánon, és a későbbi rigómezei csata és Konstantinápoly elfoglalása megszilárdította helyzetüket a kontinensen. Ez az ütközet jelentette az utolsó esélyt, hogy Magyarország külső határainál szálljon szembe a törökkel, de a király halála és az ifjú örökös, V. László trónra lépése miatt a helyzet még súlyosabbá vált. Mindazonáltal Hunyadi kormányzósága és a várnai csata török veszteségei mégis megóvták az országot a közvetlen veszélytől.
arcanum wikipedia
