A városligeti „kis-Lánchíd”
A Városliget sok átalakuláson ment keresztül, mire elnyerte a mai, ma is ismert formáját. Ennek oka az, hogy már a korai időktől fogva úgy tervezték, hogy a város egy pihenő részét építik ki itt, de igencsak meglepődnénk, ha a többszáz évvel ezelőtti állapotokba csöppennénk nagyhirtelen.
Borítóképen: Dróthíd a Városligetben, Hofbauer János rézkarca, 1828 körül
A Városliget történetét – annak egy részét – az alább csatolt minisorozatban írtuk meg-:
A fenti írás történelmi korokat átívelő folyamatokat mutat be, ezúttal azonban – így visszatekintve – inkább egyfajta pillanatfelvételt mutatunk meg. Persze ez ebben a formában nem igaz, mert a műtárgy, amiről szó lesz, majd’ 50 éven át szolgálta a Városliget látogatóit, de történelmi távlatokból ez az alig egy emberöltő mégis csak egy pillanatnak tűnik.
1818. január 14-én Pest városa felhívással fordult a pesti polgárokhoz, hogy támogassák a Városliget parkosítását.
Ne feledjük el, hogy a város mérete jóval kisebb volt, mint ma, 1799-ig egyfajta kültelekként tekintettek a mai Városliget területére, ami nem csak a város méreténél fogva nem került beépítésre, hanem azért sem, mert a korábban mocsaras terület sem közegészségügyi-, sem pedig építészeti szempontból nem volt megfelelő.
Ekkor azonban a városi tanács tanács 24 évre bérbe adta a leendő ligetet Batthyány József hercegprímásnak, aki bérleti díjat nem fizetett, de vállalta a terület tervszerű fásítását, kiépítését. Azonnal munkához is láttak: Witsch Rudolf mérnök tervei alapján végezték el a terület rendezését. Először két szigetet alakítottak ki (Mocsár-sziget, Drót-sziget), majd sort kerítettek sétányok kialakítására is…
Drót-sziget? Ezt a nevet bizony nem a létesítés idején kapta a sziget, hanem később, de beszédes elnevezés!
De történetünk szempontjából igen fontos, ugyanis a két sziget – a kisebbik hozzávetőleg a mai Vajdahunyad vára helyén volt, a nagyobb pedig a mai Széchenyi gyógyfürdőtől kissé dél-nyugati irányban – kialakítása után a kisebb szigetet egy fahídon át lehetett megközelíteni. A fahíd azonban hamar tönkrement, helyére pedig megépült az úgynevezett Dróthíd!
Bár a híd nem volt éppen monumentális alkotás, mégis különlegességnek számított a maga korában!
Függőhidakat akkor már építette ugyan – sőt, annak első ismert változata 1741-ben épült Angliában -, de ez, illetve a korában hatalmas Menai lánchíd is – mint neve is jól leírja – láncokon függött, de az első kábelhíd (azaz dróthíd!) csak 1822 és 1824 között épült Genfben francia mérnökök tervei alapján.
1825-ben ugyan készült egy hasonló híd Pozsonyban, ami tehát egy évvel megelőzte városligeti társát, de az mégis igaz, hogy Pesten – akkor még messze volt Budapest megalakulása! – ez volt az első függőhíd, a Lánchíd – ami persze lánc függesztésű volt – így csak a második helyre szorul!
A pozsonyi és a városligeti hidat egy személy kötötte össze, méghozzá tervezőjük és építőjük, a bécsi szitásmester, Fritz Anton.
A városligeti Dróthíd a mai Washington-szobor közelében vezetett át a Városliget kisebbik szigetére. Maga a mérete nem volt valami nagy, 20-22 métert (12 öl) hidalt át, és 1,8-1,9 méter (6 láb) széles útteste volt, tehát gyalogoshídnak készült, nem arra, hogy fogatokkal keljenek át rajta. Az egynyílású hidat 4 darab, körülbelül 1,7-2 méter magas öntöttvas oszlopról induló kábelek tartották, oldalanként 2-2 kábel.
A fonott vashuzalokból készített 4 kábelt 52 függesztőkábel kapcsolta a fa pályaszerkezethez. Ócsvár Rezső számításai szerint a híd teherbírása 4 tonna körüli volt, azaz a járókelők súlyát könnyedén elbírta. A korlátját méhsejt formájú és mintegy 1 méter magas dróthálóból alakították ki, ez is hozzájárult a Dróthíd elnevezéshez.
Miért nem látható ma már ez a nagyszerű híd? Nos, 1875-re a korrózió megtette hatását, a híd olyan állapotba került, hogy le kellett bontani.
Azon túl, hogy technikatörténeti jelentőségű volt a szerkezet, vajon érdemes más miatt is említésre? Igen: a kis híd vélhetőleg a függőhidak stabilitásába vetett bizalmat is erősítette, hiszen ebben a korban sok hasonló híddal szemben az volt a legfőbb ellenvetés, hogy lengenek, mozognak. Annak bizonyítékát, hogy a pestiek számára ez a kis híd a Lánchíd előfutára volt, abban érhetjük tetten, hogy néhol a városligeti lánchídként emlegetik.
Ilyen képfelirattal szerepel Carl Vasquez 1837-ben készült metszetén (lásd fentebb), amely a hidat elég elnagyoltan ábrázolja:
