Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

A vasút hőskora: amikor fából készült hidak szelték át a folyókat

1863. Körülbelül két évtizeddel azelőtt honosodott meg hazánkban a gőzmozdonyos utazás, és már akkor szinte minden irányban épültek vasútvonalak, amelyek összekötötték a fontosabb vidékeket és városokat az ország szívével, Budapesttel. Ami korábban 3-4 napos, akadályokkal teli út volt, azt az utazók már 12-16 óra alatt megtehették, víz és sár többé nem okozott nehézséget.

Borítóképen: A tokaji fából készült Tisza-híd, 1863 forrás: Vasárnapi Ujság, 1863 – Myskovszky Gy. rajza után)

A gőzvonatok szélsebesen szelték át az országot, összekötötték a Duna és a Tisza vidékét, miközben látványosan fellendítették az ipart, kereskedelmet és kultúrát. Nagyszerű műalkotások és építmények jöttek létre, amelyek nemcsak folyókat kötöttek össze, hanem megnyitották korábban elzárt területek és városok útját is a világ számára.

Az egyik jelentős közlekedési fejlesztés a Tokajnál épült vasúti híd volt, amely az Alföldet és a Hegyalja, valamint Felső-Magyarország festői tájait kapcsolta össze.

A tokaji fahíd 1861-ben (forrás: Vasárnapi Ujság, 1861)

Ez a vörösfenyőből készült híd ideiglenesen, 8-10 évre épült, akárcsak a szolnoki és szegedi hidak. Hazánkban már több hasonló híd is állt a Tiszán, amelyek nagy előrelépést hoztak a közlekedésben, bár idővel szükségessé vált, hogy tartósabb anyagokból készült hidak váltsák fel őket.

A Tokaji híd nagy jelentőséggel bírt, hiszen összekötötte az Alföldet Felső-Magyarország iparával és szorgalmával, elősegítve a kereskedelem és közlekedés fejlődését.

Az utasokat gyorsan szállította, és a vonatról lenézve lenyűgöző látvány tárult eléjük: a Tisza zavaros hullámai és az impozáns faépítmény, amely erősnek és tartósnak bizonyult, még ha ropogott is a vonatok súlya alatt. Bár a szerkezet ideiglenes volt, tökéletesen megfelelt a feladatának, ugyanakkor kívánatos lett volna minél előbb egy tartós átkelő építése.

Az algyői vasúti híd: a Tisza felett már vasszerkezetes, de az ártéren még fából készült, 1872 (forrás: Magyarország és a Nagyvilág, 1872)

Ez a vasúti híd segítette, hogy a termékeny Alföld és Felső-Magyarország szoros kapcsolatban álljon egymással, és hozzájárult a közlekedés, kereskedelem és ipar fejlődéséhez. Különösen fontos szerepe lehetett volna a kassai-galíciai vonal megépülésével, amelyet szintén nagy várakozással fogadtak.

Ajánlott Cikkek