A VIDEOTON egykor: hogyan lett VT-ből TV?
„… az egymilliárd 780 millió forintban meghatározott <…> termelési tervnek már eddig is 82 százaléka van lekötve szerződésileg, s ez a piac kedvező értékítélete, a vásárlók bizalma a VIDEOTON – márkával szemben. S ezt a bizalmat a tegnapi zászló alatt, a tegnapi embléma alatt nyerték el, tehát nemcsak meg kell védeni a márka becsületét, de az új márkának az eddiginél is szélesebb, a világpiac méreteivel mérve nagyobb megbecsülést kel szerezniük” – idézte a Fejér Megyei Hírlap 1967. december 30.-i száma Papp Istvánt, az akkor még Villamossági-, Televízió- és Rádiókészülékek Gyára vezérigazgatóját.
Borítóképen: A régi zászló – és az új
Az igaz, hogy a nagy nyilvánosság először hallhatta, olvashatta az új nevet, de a történet korábban kezdődött. A név ugyanis Érczfalvy Gyula nevéhez fűződik, aki a vállalat reklám- és propaganda-osztályvezetője volt, aki az ötlet gazdája és akkori véleménye szerint a Villamossági, Televízió és Rádiókészülékek Gyára név helyett sokkal jobb, frappánsabb és a vállalat tevékenységi körét jobban szimbolizáló, kihangsúlyozó VIDEOTON nevet kellene használni.
Az ötlet részét képezte a VT-TV kocka (logó) megjelenése is. Papp István vezérigazgató az ötlet hallatán hümmögött egyet, és néhány nap múlva áldását adta a névváltoztatásra, amelyre még egy évet kellett várni.
De a történet ennél sokkal, de sokkal korábban kezdődik, hogy azt nem mondjuk, a ’60-as évek végétől kezdődő korszak, „csak” egy fejezete volt a VIDEOTON történetének.
Akkor most végre – egyetlen ugrással – visszamegyünk a történet tényleges kezdetére.:
„Vadásztöltény-gyutacs- és fémárugyár rt. cég alatt Budapesten a Magyar általános hitelbank, az Osztrák hitelintézet és az Angol-osztrák bank új vállalatot létesítettek 12 ½ millió alaptőkével…”
A Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt.-t Budapest központtal tehát 1921-ben alapították. Ezen kívül Mosonmagyaróváron (régi Hirtembergi tölténygyár fiókja), Nagytétényben és Székesfehérváron voltak telephelyei.
Tegyük hozzá, hogy a fent említett VT-TV kocka és logó nem igazán szakítás a múlttal, hiszen ebben a névben valójában tovább él a Vadásztölténygyár monogramja, a VT! De ezt akkoriban nem „reklámozták”…
Ma a legtöbb helyen azt olvassuk, hogy a VIDEOTON elődje 1938-ban jött létre, de ez csak részben igaz, ugyanis valószínűleg ekkor alakult Fehérváron telephelye a cégnek, majd a Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár beolvasztotta az Első Magyar Gazdasági Gépgyár Rt.-t (EMAG) – de tölténygyár a valamikori anyavállalat nevén folytatta tevékenységét. Ahogy az EMAG is:
Valójában ez nem is annyira fontos kérdés, de azért úgy gondoltuk, a történeti hűség kedvéért nem árt megemlíteni. A cég elnevezése elég beszédes, talán nem is kell külön magyarázni. Magyarázni nem is kell, de azért utánajártunk, hogy mik készültek ekkoriban (értsd: 1938-ban) a székesfehérvári üzemben.
„A Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt., mint annak idején megírtuk, megszerezte a lübecki Dräger-Werke gáz- és légoltalmi cikkeinek magyarországi gyártási és eladási jogát és ez alapon lényegesen kibővített és megfelelő gépekkel felszerelt tétényi telepén megkezdte a szóbanforgó berendezések előállítását” – természetesen nem ez volt a fő tevékenység, de ezek már lassan a háború évei voltak, hiszen a hír a Honi Ipar 1938. július 30.-i számában jelent meg.
Igen, ez még a „régi” cég, ne tévesszen meg senkit! Amiért mégis azt gondoltuk, hogy szerepeltetni kell ezt az idézetet, az, hogy…
Látható a háborús készülődés, pedig a második nagy világégés még csak több, mint egy év múlva kezdődik majd el – legalábbis, ha nem soroljuk ide a Mandzsúriai háborút, ahogy manapság azt a történészek már oda sorolják.
A vállalat tehát hadiüzem lett – nem meglepő profilja okán – de ahogy az más esetekben is megtörtént, a második nagy világégést követően állami tulajdonba került. Ebben a helyzetben érdekes fejlemény – ugyanis az új rendszer döntéshozói inkább összeboronálták a vállalatokat -, hogy az EMAG ismét önálló lett, legalábbis, mint mezőgazdasági gépgyártó.
Aztán az EMAG 1963-ban megszűnt, de a Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt. utódjaként létrejött Villamossági-, Televízió- és Rádiókészülékek Gyára nagy korszaka csak most kezdődött el, és mint fent láttuk, 1968-tól immár VIDEOTON néven.
Tehát ott tartunk, hogy 1948. áprilisában a Vadásztölténygyár Részvénytársaság ipartelepét államosítotják. Az államosítás után, szovjet és jugoszláv megrendeléseket kap, állami segítséggel beindulnak a fejlesztések, új üzemegységek épülnek dolgozók létszáma folyamatosan növekszik.
Így jött lére a székesfehérvári telephelyen a Vadásztölténygyár Nemzeti Vállalat, Mosonmagyaróváron a Mosonmagyaróvári Fémfeldolgozó Nemzeti Vállalat, a nagytétényi, valamint a törökbálinti gyáregységben pedig a Bányagyutacsgyár Nemzeti Vállalat. Utóbbiból később kivált a Mechanikai Vállalat.
A megmaradt részvénytársaság
A korábbi Budapesti központ immáron csak egy kiüresített szerv maradt. Arra azonban jó volt, hogy fenntartsa a látszatot a külföld felé, a vállalat továbbra is létezik és működik. Így nem kellett attól tartani, hogy megvonják a korábban megvásárolt szabadalmak használati jogait. Tényleges tevékenységet a részvénytársasági keretek közt működő cég a valóságban nem végzett. Mindössze adatokat és információt szolgáltatott az új vállalatok számára. A z Rt. élén egy kinevezett vállalatvezető állt, de fenntartották a részvénytársasági forma hagyományos intézményeit (igazgatóság, felügyelőbizottság) is.
A cég felügyelete a több minisztérium alá tartozott az idők során, végül a Pénzintézeti Központhoz került cégről a felügyeleti szerv kérdésekre mindkét esetben úgy foglalt állást, hogy a lezáratlan nemzetközi ügyek miatt a már nyilvánosságra hozott adatokon kívül (kompasszok) semmi új információt nem szabad kiadni. A Részvénytársasági keret felszámolása végül 1971-ben kezdődött meg, de véglegesen csak a rendszerváltozást követően zárult le!
1949-ben, önálló gyárrá válik és felügyeletét a Nehézipari Központ látja el. Ebben az időben kezdeték gyártani, olasz minta alapján a Dongó elnevezésű egyhengeres, kétütemű segédmotort, amely kerékpárra utólag felszerelhető volt, majd a BERVA és a PANNI kismotorokat.
1952-ben döntöttek a híradástechnikára való átállásról és 1955-ben megindult a rádiók sorozatgyártása. Közben az Orion gyárban a televízió gyártását kezdik meg.
Összességében a 1991-ig állami tulajdonban lévő vállalat Videoton márkájú szórakoztatóelektronikai, informatikai, védelmi elektronikai (hadi) termékeket fejlesztett, gyártott és értékesített, 1981-től VIDEOTON Elektronikai Vállalat néven.
Az R545 jelű, “Jubilate” névre hallgató első rádiókészülékből 100 ezer darab készült, de 1958-ban már 220 ezer rádiót gyártottak.
1959-ben hagyta el a gyárat az első fekete-fehér televíziókészülék.
A hatvanas évek végén évente már több mint, 200 ezer tévé készült. Ezzel a hazai boltokban valóságos verseny alakult ki az Orion és – az időközben VIDEOTON Rádió- és Televíziógyárra keresztelt vállalatnál készült – televíziók között.
A KGST-n belüli szakosodás alapján a vállalat komplett részegységeket is gyártott exportra, amelyet a “testvércégek” főleg képcsövek szállítással ellentételeztek. A hadi elektronikai termékek gyártása 1959-ben indult meg, szovjet licenc alapján készültek katonai rádió adóvevő készülékek, valamint mobil híradó eszközök.
Népszerű termékük volt a hordozható TC 1620 típusú Mini-Vidi TV-készülék. A fekete-fehér készülékek már integrált áramkörös kivitelben készültek. Az első színes tévé szovjet kooperációban készült, Color Star volt a neve, amelyet a saját fejlesztésű T-5391 jelű, Munkácsy követett.
Első nagyképernyős televízió volt, amelyből 121 ezer darabot adtak el. Az autó rádiógyártásnak a Zsiguli gyárral kötött szerződés adott nagy lendületet, a hetvenes években egymilliónál is többet exportáltak. Székesfehérváron készültek az első hazai asztali Hi-Fi kategóriájú sztereórádiók, az Orpheus és a Prometheus.
Az 1970-es évek végén, a 80-as évek elején a Videotonban sikerrel folytak QUADROFON akusztikai kísérletek, ami a sztereónál annyiban különbözik, hogy 4 különálló hangcsatornát helyeztek el a hangképben. A hangzása pedig varázslatos. Elterjedését a költséges előállítása akadályozta meg. Lórodi Attila nevéhez fűződik, aki gyártmányfejlesztőként dolgozott a Videoton akusztikai, majd rádiófejlesztési osztályán, majd a sztereó rádiók hangrészeinek fejlesztésével foglakozott.
ÉS persze nem hagyhatjuk ki a Videoton labdarúgócsapatát:
Nyilván nem tudunk mindent felsorolni, de ide tartozik még a korábban általunk általunk is használt – és igen megbecsült – Preludium B31 és B32 ikonikus hangsugárzók.
A Videoton már-már megszámlálhatatlan mennyiségben ontotta a különböző típusú hangsugárzókat. Jelenleg 127 típusról van információ. Néhány olvasó és szakértő tudja, hogy a hangsugárzókon szereplő más márkaneveket tüntettek fel (pl. AKAI, Fischer, Waltham), de bizony azok is a Videoton gyárban készültek, épp úgy, mint a magyar márkanevű társaik.
Ez már annak az időszaknak volt az „előszobája”, amikor a ’80-as évek második felére érezhetően megrogyott a „baráti országok” gazdasága, és az együttműködés korábbi formái kezdtek felbomlani… Nem kerüli el az átszervezést a Videoton sem!
Az újjászervezett vállalat VIDEOTON HOLDING Rt. néven, főként örökölt projektekkel folytatja a már korábban is megkezdett szerződéses gyártási szolgáltatást (Philips: RCD2 finommechanikai szerelés, Opelnek: hangszórók, SHW: olajszivattyúk gyártása). A krízismenedzsmentet követően megkezdődik az egyre intenzívebb kapcsolat- és piacépítési munka, és létrejönnek az első gyártás kihelyezési (outsourcing) transzfer projektek főként szórakoztatóipari, automatizálási és autóipari vevők számára (Mars Electronics, AFL).
1996-ban veztetői részvény-kivásárlás során a magánrészvényesek 100%-os irányítása alá kerül a vállalatcsoport, és tovább fejlődik a szórakoztatóelektronikai és az autóipari szegmens olyan multinacionális partnerekkel való együttműködésekkel, mint pl. a Kenwood, a Panasonic vagy a Texas Instruments.
Sorba lehet menni az éveken és tevékenységeken, de tartunk tőle, hogy nem igazán érnénk a végére, ugyanis mára a VIDEOTON a legnagyobb magyar magántulajdonban lévő ipari vállalatcsoport, szerződéses gyártó, amely gyártási és gyártáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat kínál ipari vállalatok számára.
Világviszonylatban 32. helyen van, az Európai Unióban pedig az első 4-ben a Manufacturing Market Insider nagy tekintélyű szaklap 2015-ös az elektronikus gyártási szolgáltatások nyújtó vállalatok ranglistája alapján.
A Forbes 2019-es felmérése szerint a 171,5 milliárd forintos becsült értékű vállalatcsoport 21 tagvállalata jelenleg 9 magyarországi és 2 külföldi (Stara Zagora – Bulgária és Szabadka – Szerbia) telephelyen működik.
Így lett tehát a Hubertus töltényből 100 évvel később világviszonylatban is jegyzett magyar vállalat!
