A világ első Műegyeteme – De hova lett a kupola?
A műegyetem szó egy Kunoss Endre nevű jogász, ügyvéd, szerkesztő, újságíró és még sok mindennel, közte nyelvújítással is foglalkozó, mindössze 31 évet élt fiatalember alkotása. 1835-ben ajánlotta a Polytechnicum szó helyett, s javaslata nagy karriert futott be, hiszen aztán Eötvös József 1871-ben is már Műegyetemet alapított. Mi voltunk az első műszaki felsőoktatási intézmény a világon, mely nevében az egyetem szót használta!
Borítóképen: A budapesti új királyi József Műegyetem, tervezte Czigler Győző – 1904
Magyarország legrégebbi egyetemei az 1367-ben alapított pécsi egyetem, illetve az 1395-ben létrehozott óbudai egyetem voltak, amelyek az 1410-es évekig működtek. Az I. Mátyás király és Vitéz János által 1465-ben alapított pozsonyi Academia Istropolitana 1467-ben négy karral kezdte meg a működését, de Mátyás halála után megszűnt.
Hogy jön ez ide? Úgy, hogy bizony az egyetem elnevezés az nem játék a szavakkal, igenis komoly követelményrendszernek kellett megfelelni ahhoz, hogy az elnevezést egy intézmény magáénak mondhassa.
Az egyetem az egyetemlegességet jelenti, így a maga korában talán nehezen értelmezték, hogy a Királyi József Műegyetem egy specializált intézmény volt – ami elviekben kizárná az egyetemlegességet! -, ugyanakkor ebben az esetben azt kell látni, hogy a műegyetem szó annyit tesz, hogy a műszaki tudományok teljes spektrumát felsőfokú szinten oktató intézményről beszélünk!
Az egyetemi oktatás kezdetben többek közt a Budai Várban és a Trefort kertben is folyt. Igen ám, de a létszám, a karok száma egyre csak gyarapodott, így kiderült, bizony új épület kell, méghozzá nem is kicsi… De hol van akkora hely, hogy elférjen egy akkora épületegyüttes, ami talán akkoriban még nem is volt az országban? Mutatjuk:
Nos, a Duna „megszeídítése” – amellett, hogy a Ráckevei (Soroksári)-Duna kiágazását leszűkítették, majd hajózsilipet is építettek ide – leginkább arra hagyatkozott, hogy a korábban Lágymányosnál kiszélesedő Dunát szűkebb mederbe terelték, ezzel pedig felgyorsították áramlását, minekutána a jégdugók kialakulásának kisebb esélye maradt. De – mint a fenti képen látható! – a gát megépítése után egy óriási területű tó maradt hátra, ami felölelte a mai Műegyetem nagy részét, a Tüskecsarnok, illetve a mai Infopark területét is, egészen a déli Összekötő vasútig, ami akkor már megépült.
A terület tehát megvolt, de nem kis munkát bele kellett még tenni, hogy felépülhessen a Műegyetem épületegyüttese!
Tudni kell, hogy addigra – amint az szintén látható a képen! – a korábbi tó már 1880-ra kisebb lett, mert a városi bontási anyagot módszeresen ide hordták.
A fenti térképen szereplő dátumok nem a feltöltés időpontjait, hanem a gátrendszer kialakításának dátumát jelölik, a feltöltés a Gellért tér irányából haladva indult el. Ennek következtében pedig innen is kezdték el a terület beépítését, elsőként a mai CH épülettel, amit akkoriban a királyi József-műegyetem chemiai pavillonjának neveztek.
De – ahogy az már csak lenni szokott… – a történet nem volt ilyen egyszerű. Az épületegyüttes egyik tervezője, Cziegler Győző (mellette még Hauszmann Alajos, Petz Samu jegyzik) már 1900-ban azt írta, hogy három éve kész vannak a tervek, azokat el is fogadták, de mégsem indulhatott el az építkezés, mégpedig „a telektulajdonosoknak tulságig vitt nyerészkedési vágya miatt”.
A tervezőknek mit kellett megoldani? Íme, pontokba szedve:
- A teljes rendelkezésre álló területet 97.000 m²-ben jelölték meg,
- amiből 65.000 m²-t terveztek beépíteni, a többit a bővítés céljaira kívánták megtartani.
- A területre 12 épületet terveztek, melyek a főépület és a gépház mellett az egyes karoknak adnak helyet.
- A tervezett költségvetést 12 millió koronára tervezték,
- ami annyit tett, hogy egy hallgatóra mintegy 4.800 korona költség esett, ugyanis
- a hallgatói létszámot 2.500-ra tervezték.
Ez a költségvetés egyébként reális volt a tervezési fázisban, hiszen Európában az akkor épült hasonló oktatási intézmények költségei 3.400 és 6.800 korona között szóródtak – természetesen egy hallgatóra vetítve.
Az már egy másik kérdés, hogy manapság cirka 24.000 fő a hallgatói létszám, de mi inkább azt látjuk a tervekben, hogy gondoltak a bővítésre, és 19-20. század fordulóján egy 2.500 fős egyetem bizony azt jelentette, hogy Magyarországon igen erős volt a műszaki tudományok oktatása.
De nézzük a CH épületet! Ime, az alaprajzi terv:
Jól látható, hogy szinte tökéletesen szimmetrikus az épület, és teljesen kitölti azt a háromszög alakú teret, ami építésére rendelkezésre állt. Na de hova lett a kupola???
Nos, itt a szörnyű valóság két képen 1945-ből:
A kupola erősen sérült, csoda, hogy egyáltalán a maradványok nem dőltek le… Minden jel arra mutat, hogy a szerkezet nem volt javítható, az újjáépítésre pedig nyilván nem volt fedezet…:
Igen, ebben az esetben is a háború az, ami eltüntette a kupolát. Meg kell jegyeznünk, hogy rengeteg más kupolával és toronnyel együtt, amelyek a korábbi budapesti utcakép meghatározó elemei voltak:
