Adorján János – Az első magyar, aki mindjárt saját gyártású gépen hódította meg a levegőt!
1910. január 10. Levegőbe emelkedett az első magyar gyártású repülőgép az első magyarral, aki repülőgéppel hasította a levegőt! Igen, Adorján János mindjárt elsőre a maga által tervezett, és a hazai ipar által előállított géppel hódította meg az eget – ahogy azt akkoriban egy magyar zseni csinálta.
Borítóképen: Adorján János (balról a harmadik) segítőivel és a Libelle, a Kölber Kocsigyár udvarán
Pontosítanunk kell; volt egyetlen alkatrész – és nem is a legelhanyagolhatóbb… -, ami bizony nem a magyar ipar terméke volt. Ez pedig nem volt más, mint a légcsavar. Nem véletlen, hogy amint lehetett, légcsavargyárat is létesítettek Magyarországon:
De addig még kellett várni nyolc évet… Ha jobban belegondolunk, az első felszállásra 1910-ben került sor, de 1917-re – pedig akkor háborús időszak volt! – máris kész gyárak foglalkoztak repülőgépek gyártásával: a Magyar Repülőgépgyár Rt. (Albertfalva), a Magyar Általános Gépgyár Rt. (Mátyásföldön) és a Magyar Lloyd Repülőgépgyár Rt. (Aszód).
Az első sikeres hazai repülés után őrületes tempóban indult meg a fejlődés, nem véletlen hát, hogy később, a háború lezárását, és a magyar légiipar felszámolását követően rengeteg magyar zseni ért el komoly eredményeket szerte a világban!
Kármán Tódor a szuperszonikus repülés atyja (az amerikai légierő védőszentje), Fonó Albert a sugárhajtás, torlósugár-hajtómű feltalálója, és még számos más nagy magyar tudós pályája indult a múlt század 10-es éveiben!
És hogy mégis mekkora szellemi erő lakozott az akkori műszaki – és más tudományok – terén is, jól mutatja, hogy akik mégis itthon maradtak, minden nehézség ellenére is igen kiváló eredményeket értek el!
De mi most térjünk vissza az origóhoz, ahhoz a nevezetes pillanathoz, amikor először emelkedett levegőbe egy magyar! Pontosabban; nézzük meg, mi kellett ahhoz, hogy eljusson odáig Adorján János, hogy gépet szerkesszen, és azzal maga repüljön!
Nos, Adorján János Sorkitótfaluban született (Vas vármegye, 1941-ben összeolvadt Sorkikápolna településsel, utóbbi néven, ma összesen 220 lakosa van), és arról sajnos egész egyszerűen nincs általunk elérhető forrás, hogy miként is került Stuttgartba, ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett, méghozzá Gottlieb Daimler tanítvány- és pártfogoltjaként!
1906-ban Párizsbe vezetett útja, ahol három évig tevékenykedett az autóiparban, és még az sem kizárt – sőt, több, mint valószínű! -, hogy találkozott Szisz Ferenccel, aki éppen 1906-ban nyerte meg az első Grand Prix-t, és akkor már neve volt az autós szakmában!
Történetünk szempontjából mégis sokkal nagyobb jelentőségű, hogy ekkor kezdett foglalkozni az aviatikával is, és minden bizonnyal találkozott Louis Bleriot-val is, aki – vélhetően Adorján János közreműködésével – a Magyar Aero Club meghívására hazánkba érkezett, és 1909. október 17-én mintegy 200.000 néző előtt nagy sikerű bemutatót tartott a Budapest-Kispest közötti katonai gyakorlótéren.
Adorján János ekkor már itthon tartózkodott, hiszen 1909. november 13.-án jelent meg a hír a Nemzeti Sport hasábjain, miszerint:
A hír érdekessége, hogy míg a borítóképen látható Adorján-féle gépet, a Libelle-t (Szitakötő) a Kölber Kocsigyárban kapták lencsevégre, addig a Nemzeti Sport azt írja, hogy a Glattfelder-gyárban készül a váz. Nos, a helyzet az, hogy mindkét kocsigyártó részt vett a gép megépítésében, de azt már sajnos nem tudjuk megmondani, hogy milyen munkamegosztásban. A Glattfeldert egyébként a magyar karosszéria nagymestere, Misura Mihály vette meg 1916-ban:
Ha már a gyártóknál tartunk, álljunk még meg egy szóra, ugyanis azt tudjuk, hogy kik építették a sárkányszerkezetet, de ki adta mindehhez a motort? Nos, ismerős lehet a régi motorok szerelmeseinek a név (illetve nevek), ugyanis a motort nem más, mint a Dedics-testvérek szállították!
És hogyan történt az első repülés, az első magyar repülővel és az első magyar pilótával? Nos így:
„A gépet feltolták a Rákos-mezőnek az egykori Wander gyár felőli részén levő dombra, hogy a nekifutást megkönnyítsék. Adorján beült az ülésbe, és a motort berántották. A szuszogva működésbe lépő szerkezet hátul olajat fröcskölt, megnehezítve a gépet kézzel visszatartó segédkező dolgát. A pilóta intett, mire mindenki elengedte a gépet, és Libelle lassan gurulni kezdett. Mikor elérte a megfelelő sebességet, megemelkedett, és egyszer csak fenn volt a levegőben. Szépen, egyenletesen repült a hangárok felé. Magyar pilóta magyar repülőgépen a magyar légtérben, erre eddig még senki sem volt képes. Mikor Adorján a levegőben – ahol már-már súlytalanul könnyűnek érezte magát – körülnézett, észrevette, hogy a törzs bambuszrúdja erősen felgörbült, és az átlós huzalmerevítés egyes drótjai lazán lógnak a túl ritka törzsbordák között. Kutassy korábbi tanácsára enyhén előrenyomta a kormánykereket, mire a gép gyorsulva közeledett a füves-homokos rét felé.
Adorján János ügyes kezű szakember, de tapasztalatlan pilóta volt. Ahelyett, hogy enyhén belehúzott volna a kormányba, inkább még erősebben előre nyomta az irányító szerkezetet. A Libelle pedig enyhe szögben belerepült a lágy homokba. A futó egyet reccsent, a drága francia Integral légcsavar eltörött, egyébként más komolyabb baj nem történt. A lelkes közönség azonban nem a szokásos gúnyos kacajjal, hanem kitörő lelkesedéssel ünnepelte a levegőt legalább ideiglenesen meghódító bajnokot. Ez volt az első pillanat, amikor magyar pilóta fölülről tekinthetett le Zuglóra.”
forrás: Zuglói Lapok, 2001. dec. 18.
Nos, így zajlott az első magyar repülőgéppel az első repülés, és innen aztán viharos sebességgel követték egymást az események, a magyar repülőgép ipar rohamos fejlődést produkált egészen a „leszerelésig”…
