Ahol az áramot termelték: ikervári erőmű

Amikor a szombathelyi villamosok egykori történetével foglalkozó írásunk megjelent, már említettük, hogy az üzemhez szükséges elektromos áram az induláskor az ikervári erőműből jött, valamint azt is, hogy Éhen Gyula a város későbbi polgármestere – még városi tanácsnok időszakában – beszélte rá BatthyányLajos grófot, hogy birtokán létesítsen a Rába erejét használó erőművet.
Borítóképen: A turbinaház az alsó csatorna felől – 1900
Korábban is írtunk az ikervári erőműről, de most újabb képek kerültek elő, így egy kicsit pontosabban meg tudjuk mutatni, hogyan is nézett ki a korában kimagasló teljesítménynek számító alkotás!
Az erőmű 1896-ban került átadásra, és azóta több jelentős fejlesztésen is átesett, így értelemszerűen mai megjelenése már kissé eltér az eredeti állapotoktól.
1900-ban az előző évben hivatalába lépő Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter (Széll Kálmán kormányában) meglátogatta az erőművet, és ebből az alkalomból képeket is készítettek.

Cikkünkben most ezeket a képeket közöljük, és azt gondoljuk, hogy a történethez ezek a rendkívül fontos dokumentumok is hozzátartoznak.

Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy 1900-ban az ikervári erőmű szolgáltatta nem csak a szombathelyi, hanem az abban az évben megnyílt soproni városi villamos vasút számára az elektromos energiát, ahogy a két város közvilágítását is innen táplálták meg, mégis azt tartották a legjelentősebb haladásnak, hogy a mezőgazdaságban is sok helyen alkalmazták az itt termelt villamos energiát.

Így írtak:
„A szérűs kerteken cséplő motorokat hajt az áram, amelyek a cséplőgépeket hozzák mozgásba, a takarmánykészítő helyeken szecskavágót, darálót és kukoricza-morzsolót is, a szántóföldeken szántó motorokat hajt, amelyek az ekét vonják a barázda nyomán.”

Akkoriban a termelést többre tartották a „kényelmi szolgáltatásoknál”? Talán így van, talán nem, de az tény, hogy az elektromos áram mezőgazdasági felhasználása talán különlegesebbnek számított.