Akadémia utca 17.: Ferenc Jóska osztrákjaitól a spanyol befektetőkig

Egy épület falai – ami ma éppen spanyol tulajdonban van, és Áurea Ana Palace néven tehetős vendégeket fogad Budapest belvárosában – sötét titkok tanúja. Erős a gyanúnk, hogy itt működött a Monarchia idején 1894-től az ún. Kabinetiroda – az épületet ekkor építették, és kifejezetten az iroda számára, Foltz Alfréd tervei alapján -, majd 1938-39-ben ez az épület volt a Nemzeti Szocialista Párt, majd pedig az Magyar Dolgozók Pártja székháza…

Borítóképen: I. Ferenc József császár fogadja Freiherr von Schiessl-Perstorff kabinetigazgatót

Ferenc József nem akart lemondani arról, hogy lehetőleg az Országház környékén fenntartson (pontosabban a fenntartás a magyar költségvetést terhelte…) egy olyan szervezetet, ami elnyomó hatalmát biztosítja. Korábban ilyen volt a hírhedt Újépület a mai Szabadság tér helyén, de annak bontása miatt kellett egy másik „bázis”, így megépült tehát az Akadémia utca 17. szám alatt a ma is látható épület.

A Kabinetiroda nem tekinthető sem osztrák, sem magyar, de valójában közös kormányszervnek sem, inkább Ferenc József „saját” hivatalának. Nem tagolódott egyetlen minisztérium alá sem, az uralkodó teljes szabadságot élvezett a személyi állomány és a vezetők kiválasztásában.

Ettől függetlenül az alkalmazottak nem udvari, hanem állami hivatalnoknak számítottak – már csak azért is, mert az állam és nem az udvar fizette őket…

Ez az intézmény tehát igen fontos volt, mert a Kabinetiroda vezetői a magyar vonatkozású kérdésekben Ferenc József fontos bizalmasai, tanácsadói voltak. A magyarországi ügyeket ők fogták össze, a király nevében ők tartották a kapcsolatot a magyar kormányszervekkel, az onnan beérkező összes aktát vezetésük alatt dolgozták fel, a javaslatokat többnyire személyesen terjesztették a király elé. Kissé paradox, hogy bár a forrásokból egyértelműen kiérződik, milyen komoly befolyással rendelkeztek a Kabinetiroda vezetői a politikai életben…,

A törvényekben, „hivatalosan” nem olvashatunk a jogállásukról – egyértelmű, hogy tekintélyüket, informális hatalmukat az uralkodó beléjük helyezett bizalma adta.

Nos, ez az intézmény tehát egyfajta törvényenkívüliséget élvezett, az egyetlen, aminek – helyesebben; akinek! – meg kellett felelniük, az nem volt más, mint Ferenc József.

Ezek után egy ideig nincs hír az épületről, de – nyilván az első bécsi döntés után, azaz 1938. november 2. után – itt működött a Jaross Andor vezette Felvidéki Minisztérium, ami viszont 1940 tavaszán megszüntetésre került. Érdekessége a dolognak, hogy ekkor még mindig osztrák tulajdonban volt az épület!

1920 után a Kabinetiroda értelmét vesztette, de az épület osztrák tulajdonban maradt (a hazai költségvetést „csak” az építés és az üzemeltetés terhelte…), de 1940 januárjában a Magyar Élet Pártja (MÉP) megvásárolta, és odaköltözött a Magyar Élet Pártjának klubja, azaz a politikai funkció megmaradt…

És ez a háború végeztével sem volt másképp, ugyanis itt rendezte be (egyik) székházát a Rákosi által vezetett Magyar Kommunista Párt (MKP), ami a kékcédulás választás, a „leszalámizás”, majd az Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) bedarálása után Magyar Dolgozók Pártjává lényegült át.

Érdekesség, hogy míg a MÉP idejében a Magyar Élet Pártértesítője – mint a párt hivatalos lapja – szintén ide volt bejegyezve, addig az MDP idején a Pártmunkás – mint szintén hivatalos pártlap – is ide volt bejegyezve.

Úgy tűnik, ahogy az MKP esetében csak a név változott, úgy a lapoknál is mintha csak a fejlécet cserélték volna le…

És ebben az időszakban merült fel a gondolat, hogy a kommunista diktátor számára nagyobb biztonságot kellene teremteni… Így indult a titokzatos F4 objektum építése…:

De újabb változások jöttek, az MDP is új nevet kapott… és lassan eljött a televízió kora! Mint tudjuk, a TV Székház a Szabadság téren (volt Tőzsdepalota!), innen alig egy perces sétára volt, az épületbe azúttal a Magyar Televízió Ifjúsági Osztály költözött be:

Ne gondjuk, hogy ez nem volt politikai szempontból érintett tevékenység, ugyanis ennek az osztálynak volt úttörő és KISZ alosztályai, na meg aztán az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpontja is itt működött, ami – miután az MRT (Magyar Rádió- és Televízió) monopol helyzetben volt, biztosan nem azt kutatta, hogyan készítsenek olyan műsorokat, amelyekkel lenyomják a konkurenciát…

De az idők újra fordultak, sehol nem volt már a VIT, a TV székháza pedig elköltözött… Közben az osztrák érdekeltség egy időre újra megjelent…:

És végül mégis majdnem utolérte végzete az egyébként csodálatos épületet, mikor befektetőként megérkezett a már említett spanyol szállodalánc, és egy igazán nívós szállodát varázsolt a sokat látott falak közé!

Ami pedig mindig is igaz volt az épületre, az nem más, mint, hogy mi, egyszerű földi halandók igazán soha nem mehettünk be: korábban nem is szerettünk volna itt „vendégeskedni”, manapság meg pénzünk nem lenne rá…