Akiért ma a harang szól: Molnár Ferenc

Molnár Ferenc (1878-1952) magyar író, újságíró és drámaíró, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. Élete során nagyszámú színdarabot írt, amelyeket a világ számos országában játszottak, és amelyek ma is részét képezik a magyar színházi kultúrának. A Játék a kastélyban, Az ördög, A testőr és A Pál utcai fiúk című művei a legismertebbek közé tartoznak.

Borítóképne: Molnár Ferenc

Molnár Ferenc 1896-ban kezdte újságírói karrierjét a Budapesti Naplóban, majd később a Pesti Naplóban dolgozott. Később a világ számos kulturális központjában élte életét, és dolgozott újságíróként. 1919-ben Londonba költözött, ahol számos cikkében írta le a világpolitikai helyzetet és a korabeli angol társadalmat.

Molnár Ferenc írói munkásságában nagy hangsúlyt kap a társadalomkritika, a szociális problémák ábrázolása és az emberi kapcsolatok bemutatása. Az 1910-es években írt darabjai a társadalmi ranglétra különböző rétegeiben élő emberek életét mutatják be. A Pál utcai fiúk, amely az 1910-es évek Budapestjén játszódik, a szegényebb rétegek életébe enged bepillantást. A mű több kiadást megért, és számos filmes és színpadi adaptáció készült belőle.

A 1920-as években Molnár Ferenc már nem csak színdarabokat írt, hanem prózai műveket is. Az Egy, kettő, három című regénye szatirikus szemléletmódjával bemutatja a korabeli társadalmat és az üzleti világot. A Pál utcai fiúk után a Testőr című darabja is óriási sikert aratott, amelyben egy fiatalabb testőr és egy idősebb színész viszonyát mutatja be.

Molnár Ferenc munkásságát a magyar irodalom rendkívüli gazdagságának egyik legfontosabb állomásaként tartják számon. Az ő darabjai új irányokat mutattak a színházi műfajban, és a társadalomkritikus tartalom mellett a humornak és az érzelmeknek is fontos szerepet szenteltek. Művei a magyar kulturális örökség kiemelkedő darabjai.

A magyar polgári dráma virágkorában alkotott, legnagyobb hazai vetélytársa Herczeg Ferenc volt. Külföldön Molnár olyan sikereket aratott, amilyenről más magyar író álmodni sem mert. Senkit sem utánzott, a kezdetektől birtokában van a színpadi hatáskeltésnek (jellegzetes Molnár Ferenc-i komédia alakult ki).Úri divat, Nemzeti Színház. Paula: Bajor GiziA fehér felhő, Nemzeti Színház. Angyal: Bajor Gizi, Hadapród: Rajnai Gábor

Nagyon jószemű író; gyönyörűségét a formai tökély, a cselekmény biztonságos gördülékenysége adja. Képes volt egy semmitmondó anekdotából is mindvégig lebilincselő háromfelvonásost kreálni. A módos polgár mulattatójaként bírálta a polgári fejlődésben elmaradt Magyarország úri világát, ugyanakkor érzékenyen ábrázolta a pesti kisemberek életét.

Molnár Ferenc élete és munkássága az anekdoták szerint gyakran kapcsolódik agresszív viselkedéséhez és alkoholizmusához. Első feleségét, Vészi Margitot többször megverte, ami miatt elváltak. Azonban korábban mégis feleségének szánja a Liliom című színdarabot, amelyben a városligeti vagány rendszeresen veri az őt eltartó szelíd, csendes feleségét. A darab bemutatója 1909-ben a pesti Vígszínházban kudarcba fulladt, aminek hatására az író idegösszeomlást kapott, és egy évig szanatóriumban kezelték, de ugyanez a darab Berlinben nagy sikert aratott.

Molnár Ferenc szerelmi élete sem volt zökkenőmentes. Beleszeretett a Vígszínházban játszó Varsányi Irénbe, akinek férjével párbajozott, és emiatt börtönbe került. Vészi Margit ezután elvált tőle, és a csalódások hatására az író mély depresszióba esett, majd öngyilkossági kísérletet tett.

A szintén depressziós Bródy Sándor egy alkalommal a New York kávéházban próbálta kioktatni Molnár Ferencet az öngyilkosság módozatairól, de Molnár így válaszolt: „Sándor bácsi, kérlek, én öngyilkossági ügyekben csak attól fogadok el tanácsot, akinek már sikerült.”

Molnár Ferenc háromszor nősült. Első felesége Vészi Margit volt, aki festő-írónőként tevékenykedett, Vészi József főszerkesztő lánya. Vészi Margittal 1906-ban házasodott össze. Második felesége Fedák Sári volt, míg harmadik felesége Darvas Lili.

Vészi Margittól született lánya Sárközi (Molnár) Márta, aki Sárközi György író felesége lett. Molnár Ferencnek Horváth Ádám Kossuth-díjas filmrendező, Sárközi Mátyás író, Horváth Eszter ének-zene tanár a unokája, Lukin Sándor tévéoperatőr, Lukin Cecília, a Magyar Rádió Gyermekkórusának titkára, Lukin Ágnes, a Magyar Televízió rendezője, Lukin Gábor zeneszerző, Lukin Márta opera-énekesnő, Lukin András, Lukin Zsuzsanna énekes, karnagy és Lukin Katalin angoltanár pedig a dédunokái közé tartoznak. Az Üvegcipő című művében Fedák Sárival folytatott viharos kapcsolatát írja le.

Halálának évfordulóján ma rá emlékezünk.

wikipedia arcanum